Borsodi Szövetkezeti Élet, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

1986. január BORSOD* SZOVCTYE7Fn Pl Ff Borsod-Abaúj-Zemplén megye bemutatkozik első hónapjában megyénk fogyasztási szövetkeze- 1986 tól jelentős feladatra vállalkoztak. Ez a feladat nem kisebb, mint az egész ország előtt bemutat­ni Borsod-Abaúj-Zemplén megye fogyasztási szövetkezetei­nek tevékenységét, fejlődését és fontosabb eredményeit. Szövetkezeti mozgalmunk népszerűsítése, reprezentatív be­mutatása eddig is rendszeresen szerepelt a megyei prog­ramjaink között, hiszen az őszi megyei szövetkezeti hete­ket 1985-ben már harmadik alkalommal rendeztük meg igen nagy sikerrel. Most arra vállalkoztunk, hogy szűkebb pátriánkat a fogyasztási szövetkezeteink tevékenységén ke­resztül más megyék számára is bemutassuk, eredménye­inket a megyehatáron kívül is népszerűsítsük, örömmel vállalkoztunk erre a feladatra, hiszen van mit bemutat­nunk, van mivel büszkélkednünk. A január 24-én Budapesten, pontosabban Budatétény­­ben, a SZÖVOSZ Továbbképző és Oktatási Központjában megnyíló kiállítás keresztmetszetében kívánja megismer­tetni a látogatókkal megyénk szövetkezeteinek sokrétű te­vékenységét. A többhónapos előkészítő munka során ar­ra törekedtünk, hogy a kiállítás lehetőleg komplex módon mutassa be a gazdasági és a mozgalmi munkát, valamint megyénk idegenforgalmi nevezetességeit is. A SZÖVORG közreműködésével nagy gonddal elkészített összeállításun­kat szeretettel ajánljuk megtekintésre mindazoknak, akik a fővárosba látogatnak és a szövetkezeti mozgalom, va­­­laminrt megyénk iránt érdeklődést tanúsítanak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi nagysága és né­pességszáma alapján is az ország második legnagyobb megyéje. Területe 7,242 km 2, lakosságának száma meg­haladja a 800 ezer főt. A lakosság közel 70%-a a sajó­­völgyi ipari agglomeráció­­ területén él. A megye terüle­tének nagyobbik hányada mezőgazdasági jellegű, erdő, rét és szántóföld. A hegyes, dombos északi területre a szétszórt aprófalvas településhálózat jellemző, a déli ré­szen pedig az Alföldhöz hasonlóan nagyfalvak és a kö­zöttük levő kisebb-nagyobb szórványtelepülések alakultak ki. Az aprófalvas településhálózat jellegét tükrözi, hogy a megye 365 településéből 198 községben a lakosság szá­ma nem éri el az 1000 főt, 84 faluban pedig az 500 főt. A kistelepülések döntő többsége mezőgazdasági jellegű, ahol a lakosság száma stagnál, vagy fokozatosan csök­ken. Az iparvidéken a városok és a centrumközségek nö­vekvő lélekszámúak. 1986. január 1-től megyénkben a 9 város mellett újabb két település kapott városi címet, a borairól híres Tokaj és a dinamikusan fejlődő bányász­­centrum Edelény. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Jelenleg az áfész több mint 10 milliárd Ft bruttó és árbevétellel; 21 takarékszövet­kezet 1,671 millió Ft betét-és 322 millió Ft kölcsönállomán­­­nyal, 94 lakás-, garázsépítő és-fenntartó szövetkezet 20 046 lakásállománnyal működik. A többnyire aprófalvas területe­ken a fogyasztási szövetkezetek meghatározó szerepet töl­tenek be a lakosság ellátásában. 300 településen kizáró­lag az áfészek kereskedelmi és vendéglátóegységei fojtják el az ott élőket, további 60 településen pedig besegítenek az ellátásba. A megye kereskedelmi és vendéglátó forgal­mából az áfészeink — az országos átlagnak megfelelően - 1/3 arányban részesednek. Az aprófalvas területek el­látási színvonalának emeléséhez jelentős mértékben hoz­zájárult a SZÖVOSZ hároméves rekonstrukciós program­ja, de sokat segített a szövetkezeti tagság is cél rész­jeg­­gyel és társadalmi munkával. A kiállított fotók is bizonyít­ják, hogy a kereskedelmi hálózatunk az utóbbi időben je­lentősen fejlődött, korszerűsödött. Dinamikusan fejlődtek a takarékszövetkezetek is, új üzletházak, kirendeltségek épültek, állandóan nőtt a betétállomány, bővültek a szol­gáltatásaik. A szövetkezeti lakásállomány meghaladja a 20 000 lakást, javult a lakáskarbantartás színvonala, szer­vezettebbé vált a gondnoksági munka. Megyénk jelentős átmenő idegenforgalommal rendelke­zik. Az átutazó turisták mellett azonban egyre többen ki­váncsiak múltunk, jelenünk nevezetességeire, és akik né­hány napig elidőzve gyönyörködnek a táj szépségeiben, történelmi emlékeinkben, előbb-utóbb visszatérnek We. Szövetkezeteink is egyre többet tesznek azért hogy az idelátogató vendégek jól érezzék magukat A kiállítás egyik nem titkolt szándéka, hogy vendégeink figyelmét ráirányítsa Borsod-Abaúj-Zemplén megye neve­zetességeire, fogyasztási szövetkezeteink sokrétű tevékeny­ségére, s kedvet ébresszen, ösztönözzön az északi táj meg­látogatására — turistaként, vagy a gazdasági szakembere­ket a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést keresve. A kiállításon bemutatkozó valamennyi fogyasztási szö­vetkezetünk tagsága, vezetősége és dolgozói nevében me­leg szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket. Bízunk ben­ne, hogy a borsodi szövetkezetek budapesti bemutatkozá­sa az egész szövetkezeti mozgalom javára hosszabb tá­von is gyümölcsözni fog. Szunyogh János a Borsod Megyei MÉSZÖV elnöke A miskolci Unió Áfész Búza téri árucsarnoka A legújabb áruházaink élelmiszerosztályának bőséges készletét és választékát az ide látogató idegenek is megcsodálják. A sárospataki Bodrog Áruház cipő osztályán Fonott áruk - minden mennyiségben Útba esik jövet; menet - a Hangony és Vidéke Takarékszö­vetkezet üzletháza Nyáron is gyönyörű és romantikus a Bükk. A mezőkövesdi Hófürdő étterem bejáratánál Az encsi áfész Bársonyos bisztrója Az ilyen ABC-nek minden községben örülnének a vásárlók. A mezőgazdasági szakcsoportok munkáját az alkalmi kisgép bemutatók is segítik Mezőkövesd új büszkesége, a Matyótáj Áruház 3

Next