Borsodi Szövetkezeti Élet, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

986. janurár A tiUéni * NEVESEN... TARTÁS ELMULASZTÁSÁÉRT HÉT HÓNAPOT KAPOTT Elsiklott élet — ezzel le­het jellemezni tömören Szil­vás­ Attila 45 éves, miskol­ci — Kazinczy u. 22. sz. la­kos eddigi életútját. Dolgo­zott ő ácsként, gépkocsive­zetőként, segédmunkásként. Utolsó munkahelye az inán­­csi termelőszövetkezetben volt, 1985. szeptember 12-én azonban leszámolt. Azóta itt­­ott alkalmi munkát végez, s főként abból tartja fenn ma­gát, hogy eldobott üvegpa­lackokat az utcán és a sze­métgyűjtőkben összeszed és visszaváltja. Ha van pénze, azt alkoholra költi. Többször állt bíróság előtt: lopással, súlyos testi sértéssel stb. vá­dolva. Másfél évet már a börtönben is töltött. Házas­sága felbomlott, s annak el­lenére, hogy a bíróság kö­telezte két gyermekének tar­tására, ennek nem tesz ele­get. Csavargásai miatt a tárgyalásokra szóló idézést nem lehetett neki kézbesí­teni. A bíróság elfogatópa­rancsot bocsátott ki ellene, így került kézre. 1985. ok­tóber 11-én elfogták, s le­tartóztatásba helyezték. A bíróság tartás elmulasztásá­nak vétsége miatt, mint vis­­­szaesőt, 7 hónapi börtönre ítélte. A vádlott az ítélet­ben megnyugodott, az így jogerőre emelkedett, már tölti is a büntetését. De az alapkérdés nem megoldott. Az anya továbbra is egye­dül tartja, neveli a két kis­korú gyermekét. GARÁZDASÁGÉRT NYOLC HÓNAP Fiatalkorú G. Tibor a Hernádmenti Építőipari Szö­vetkezet asztalos szakmun­kása, fiatalkorú G. József pedig­ betanított szigetelő a felsőgagyi Virágzó Tsz mis­kolci Építő-Kereskedelmi GT- nél. A harmadik vádlott fia­talkorú G. László még álta­lános iskolába jár. Mindhár­man agresszív természetűek, alkalomszerűen szeszes italt is fogyasztanak. Ezt tették 1984. december 14-én kora este is Forrón, az italbolt­ban. (Törvény tiltja a 18 éven aluliak szeszes itallal történő kiszolgálását. Egy­­egy ügy kapcsán derül csak ki, hogy sok helyütt e tör­vényi tilalmat semmibe ve­szik.) Két forrói fiú — a sértettek — is italoztak. Az egyik vádlott, G. Tibor ha­ragudott — korábbi nézet­­eltérésük miatt — a két fiú­ra, s javasolta társainak, hogy ha a sértettek elhagy­ják az italboltot, menjenek utánuk és verjék meg őket. Azok beleegyeztek. Amikor később a két sértett — elég­gé ittas állapotban — el­hagyta az italboltot, vádlot­tak utánuk lopóztak, s a sötétben váratlanul hárman a két fiúra támadtak: ököl­lel őket leütötték és földre­­kerül­ésük után még rugdal­ták is. Az egyik sértett bor­dája eltört. A verekedésnek, a tettlegességnek az vetett véget, hogy egy szemtanú közeledett feléjük, mire a három vádlott elmenekült. A rendőrség kézre kerítette őket. Súlyos testi sértés és garázdaság bűntette miatt vonta őket felelősségre a vá­rosi bíróság és mindhármó­jukat 8—8 hónapi börtön­nel sújtotta. Figyelemmel azonban arra, hogy még nem­ kerültek összeütközés­be­­ a törvényekkel, cselek­ményüket beismerték és megbánták, a börtönbünte­tés­ végrehajtását 2—2 évi próba­dőre felfüggesztette a bíróság Az­ ítélet jogerő DR. FIGYELŐ BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Mozgalmunk történetéből U-Éíi-Zimlói nemze dsi szövetkezetéi A kutatómunka során több érdekes eseményt sikerült feltárni. Például a karcsai parasztok 1898-ban Földosz­tó Szövetkezetet alakítottak, Szabó Nagy János vezetésé­vel, s az uradalom felszere­lését a szövetkezet számára lefoglalták. A tagtársak test­vérnek tekintették egymást, s harag nem lehetett közöt­tük . .. A Hangya Központ meg­alakulása előtt már több szövetkezet is működött. 1884-ben alakult meg a Di­­ósgyőrvasgyári Fogyasztási Szövetkezet. Munkásszövet­kezet volt, és a Borsod-Mis­­kolci Közlöny 1901. szeptem­ber 8-i közlése szerint még 21 hasonló munkásszövetke­zet működött a megyében. (Diósgyőr, Miskolc, Ózd, Bor­­sodnádasd, bányatelepek.) Ózdon is korán alakult szövetkezet, de az alakulás éve ismeretlen. A Rimamurá­nyi Vasmű Ózdi Önsegélyező Egylet szervezte. A vasmű 1882-ben megvásárolta a szö­vetkezetét és vállalati pro­­vizorátussá alakította. A munkásszövetkezetek el­lensúlyozására az egyház is szervezett Keresztény Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezeteket. Pl. Diósgyőr­ben 1907-ben, Ózdon 1901- ben, s 1910-ben, Borsodná­­dasdon 1902-ben, s több köz­ségben : Bolykon, Csépény­­ban, Berentén stb. 1906-ban alakult meg a leghosszabb nevű szövetkezet: A Magyar Szentkorona Országai Vas­utas Szövetsége Miskolc Ke­rületének Fogyasztási és Ház­építő Szövetkezete. — Egyéb­ként házépítő szövetkezet máshol is alakult. 1896-ban alakult meg a Diósgyőri M. Királyi Vas- és Acélgyári Alkalmazottak Házépítő Szö­vetkezete, 1898-ban az első Ózdi Munkások Lakásépítő Szövetkezete, majd 1907-ben a második Ózdi Házépítő Szövetkezet, 1910-ben a Bor­­sodnádasdi Lemezgyári Al­kalmazottak Házépítő Szö­vetkezete. A Hangyához nem tartozó szövetkezet volt a Miskolci Gyári munkások, Gazdák és Kisiparosok Fogyasztási Szö­vetkezete­, mely 1908-ban alakult. Igen érdekes a tag­ság összetétele ... Országosan is egyedülálló szövetkezettípusok voltak ak­koriban: a bánhorváti Első Szőlőtelepítő Szövetkezet (1898), az Ózdi Szikvízgyártó Szövetkezet (1907), Állatte­nyésztők Szövetkezete Tősza­vaikon és Kistállyán (1913). A Hangya szövetkezetek közül a göncit érdemes meg­említeni, mely az első Han­gya szövetkezetek egyike volt. A szövetkezet alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve és az 1914—1944. közötti igazgatósági és közgyűlési jegyzőkönyvek is megmarad­tak. Ezek alkalmasak arra, hogy nyomon kövessük a ka­­pitalista időszakban kiemel­kedő szerepet betöltő „min­­ta”-szövetkezetek működését. Sok érdekes kezdeményezés fűződik Gönchöz: asszony­csoport, iskolaszövetkezet, termelői csoport, felvásárlás, az üzleti tevékenység kiter­­jesztése, harc a közigazgatás­sal stb. — Kár, hogy a Han­gya Központ irányítása foly­tán ez a szövetkezet is a ka­pitalizmus eszközévé, kiszol­gálójává vált. A megyében egyedülálló forrásanyag a Magyar Szö­vetkezeti Kompass az 1948/ 49. évről, mely az országban az időben működő összes szövetkezet adatait tartal­mazza. (Érthető, hogy az En­csi Áfész elnöke ma is féltve őrzi!) Néhány századeleji Kom­pass és Címtár ad még tájé­koztatást a múltból. Igen bőséges adatokat tartalmaz­nak a Kereskedelmi- és Ipar­kamara jelentései, jegyző­könyvei a különböző szövet­kezetek megalakulásáról. Kü­lön érdekessége a jelenté­seknek az a harc, melyet a kamara, különösen elnöke, héthársi Neuman Adolf foly­tatott a fogyasztási szövetke­zetek ellen a magánkereske­delem, a falusi szatócsok vé­delmében. Tejszövetkezet csak Sajó­­németiben, Hétben és Kesz­­nyétenben működött; gépszö­­vetkezet, pinceszövetkezet sehol sem alakult. Az utób­binak valószínűleg az az oka, hogy a jól értékesíthető to­kád borokkal való kereske­delmet a magánkereskede­lem erősen kézben tartotta. A felszabadulás előtt a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek többsége a Han­gya Központ szervezésével alakult meg. A községekben többnyire a papok, tanítók, jegyzők, főszolgabírák kez­deményezték, s a vezetők többsége is közülük került ki. Dr. Fügedi Péter Az Unió Áfész fejlesztési terveiből Megyénk településeinek jelentős részén az Unió Áfész gondoskodik a lakosság ke­reskedelmi ellátottságáról. A szövetkezet ennek a felada­tának igyekszik a lehető legjobb színvonalon eleget tenni. Ezzel szemben viszont tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az ellátási terü­leten még nagy számban vannak régi, elavult üzle­tek, amelyek már csak szük­ségből üzemelnek, tartanak nyitva. Ezek helyett a je­lenlegi szűkösebb években mind nehezebb új boltokat építeni. Ahol a javítás, a korszerűsítés még szóba jö­het, ott azzal nem késleked­nek sokáig. Ebben az évben fejlesz­tésre 26 millió forintot for­dítanak a szövetkezet ellá­tási területén, rekonstruk­ciókra 3—4 milliót, a fenn­tartás, karbantartás költsé­gei pedig körülbelül 10 mil­lió forintot tesznek ki. Az idén kezdik meg Nyék­­ládházán egy hatszáz négy­zetméter alapterületű kis­­áruház építését a megyei ta­nács anyagi támogatásával. Ugyancsak így épül meg a kesznyéteni ÁBC-áruház is, amelynek építő munkálatai is az id­án kezdődnek. Cse­reingatlan biztosításával ala­kíthat ki kis ÁBC-áruházat a szövetkezet Kisgyőrben, ahol a régi boltot bezárják és a helyi tanács régi épü­letében rendezik be az új üzletet. Bécs és környéke az utób­bi években jelentősen fej­lődött, ám a kereskedelmi hálózata nem bővült ennek megfelelően. Az 1986-os év­ben megkezdődik egy két­szintes áruház kialakítása. Erre úgy kerülhet sor, hogy egy meglevő épületet üzleti célra átalakítanak. A fejlesztések, bővítések, átalakítások mellett a kiste­lepülések rekonstrukciójáról is érdemes szólni. Szabó György, az Unió Áfész el­nöke elmondta, hogy a SZÖ­­VOSZ támogatásával az 1500 lakosnál kevesebbet szám­láló kisközségek boltjain fi­gyelmet érdemlő korszerűsí­téseket végeznek el ebben az évben. Kiscsécsen, Bükkara­nyoson, Sajókeresztúron, Sa­­jópálfalán, Mocsolyáson, Ra­­dostyánban, Körömben, Ber­­zéken, Sajókápolnán hely­reállítások, tatarozások lesz­nek. A megújuló boltokban jobb körülményeket terem­tenek ezzel a kereskedelmi munkához, ami közvetlenül is hozzájárul a lakosság jobb áruellátásához. A rekonstrukciós terv megvalósításához a SZÖVOSZ és az Unió Áfész biztosítja a szükséges anyagiakat. A szövetkezet ezen túl arra is ügyel, hogy a munkák terv­szerűen haladjanak, hogy azok minél kevesebb időt vegyenek igénybe, hiszen az ellátást azokra a hetekre, hónapokra is meg kell olda­ni. Az idei fejlesztésekkel, karbantartási, felújítási mun­kákkal ismét több települé­sen valósíthatja meg az Unió Áfész a kulturáltabb ellátás technikai, anyagi fel­tételeit. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a jobb feltételek mellett dolgozó üzletekben javult a kiszol­gálás, a kereskedelmi mun­ka színvonala is. Ezt a szö­vetkezet a tervszerű okta­tási, továbbképzési tevé­kenységével is igyekszik elősegíteni. N. I. Az Unió Afesz sportkörének évzáró közgyűlésén 5 TEREMFOCI A férfiak közt Miskolcon, a városi sport­­csarnokban ezúttal rendez­ték meg tizedik alkalommal a Fociszilveszter elnevezésű teremlabdarúgó-tornát, az Unió Áfész hagyományos rendezvényét. Nyolc csapat vetélkedett a helyezésekért és a mérkőzések többsége kielé­gítette az igényeket, a kö­zönség szép akcióknak és góloknak tapsolhatott. A szervezők jó munkát végez­tek, a találkozók percnyi pontossággal követték egy­­ el-ő az Inió mást, és újra sikert aratott az a talán országosan is egyedülálló kezdeményezé­sük, melynek értelmében nem szedtek belépődíjat! A torna végeredménye, férfiak: 1. Unió Áfész, 2. Valaliky (csehszlovák), 3. Edelény és Vidéke Áfész. Nők: 1 Zalaegerszeg, 2. Unió Áfész, 3. Tatabánya. A díjakat Lakatos Sándor, az Unió Áfész tömegsportbizott­­ságának vezetője és Szeren­csés Gábor, a bizottság tagja adták át. A BOROSSY-EMLÉKTORNÁ• Szövetkezeti csapatok is indulnak A miskolci városi sport­­csarnokban igen gazdag a té­li teremfoci-kínálat. A Fo­­ci­szil­vesztert a Focifarsang követte, január—februárban pedig a Borossy-emléktorna zárja a sort. A Borsod Me­gyei Labdarúgó Szövetség tavaly elhunyt volt elnöké­nek tiszteletére kiírt esemé­nyen 19 együttes — közte több szövetkezeti gárda — lép pályára. A Tárcád Tsz. SE a második, a Borsodsziráki Tsz. SE pedig a negyedik csoportba nyert besorolást. A program így alakul. 1. forduló: január 31—február 1. 2. forduló: február 2. 3. forduló: február 14—15. Az elődöntőket február 15-én és 16-án játsszák, a helyosztó­kat pedig 16-án délután vív­­­ják.­­A győztes elnyeri a városi sportcsarnok által alapított vándorserleget. Az 1—3. he­lyezettek ugyancsak kapnak egy-egy kupát és oklevelet. Különdíjat kap majd a gól­király, a legjobb teljesít­ményt nyújtó kapus és me­zőnyjátékos. A játékszabá­lyok — az eddigi teremtor­nákhoz hasonlítva — gya­korlatilag változatlanok. A csapatokban 1 kapus és 5 mezőnyjátékos tartózkodhat­ a pályán, az úgynevezett re­­­pülőváltásokra bármikor le­hetőség nyílik. A találkozók 2x20 percesek. Az összecsa­­­pásokat a Borsod Megyei­ Labdarúgó Szövetség játék­­­vezető bizottságának tagjai, elsősorban az NB-s keretta­gok irányítják majd. A napi programot az Észak-Magyarország és a Déli Hírlap ismerteti majd.­­A csoportok beosztását azon­ban — olvasóink tájékozta­tására — közöljük. 1. cso­port: Miskolci Üveggyár, Me­­zőcsát. Borsodi Bányász,­ Szu­­>­havölgyi Bányász, Olefin SC- 2. csoport: Mádi Bányász, Miskolci VSC, SajóbábonyF Vegyész, Tarcali Tsz. SE, Ózdi Kohász. 3. csoport: Gönc, Hejőcsaba, Edelényi Bányász, Rudabányai Bá­nyász, DVTK. 4. csoport: Borsodi Építők Volán, Bor­­sodsziráki Tsz. SE, Borsod­­nádasd, Putnoki Bányász Honvéd Papp József SE. ' KÉZILABDA Miskolcon alapoz a Spartacus A bajnokság őszi idénye után nem sokáig pihenhettek a Miskolci Spartacus NB I­­es női kézilabdacsapatának tagjai. Montovai Péter edző irányításával ugyanis már december elején elkezdték az alapozást. — Miskolcon, a 43-as Szá­mú Általános Iskolában gyűjtjük az erőt, de gyako­rolunk a 7-es iskolában és az egyetemi csarnokban is — újságolta a fiatal mester. — A tervek szerint — a ko­rábbi évekkel ellentétben — edzőtáborozást nem tartunk, mert úgy ítéljük meg, hogy a tornatermi foglalkozások­kal megfelelően fel tudunk majd készülni a tavaszi sze­zonra. — Hányszor tréningeznek naponta ? — Egyszer. Játékosaink nem profik, így munkahelyi elfoglaltságuk miatt nem is jutna több idejük a kézilab­dára. — Keretükben milyen vál­tozások történtek? — Erdődi az Eger SE-hez került, Fischer pedig abba­hagyta a versenyszerű spor­tolást. Tarrné Dusek Ilona, aki évekkel ezelőtt már sze­repelt a Miskolci Spartacus­­ban, visszatért hozzánk. A Lehel SC-t cserélte fel ve­lünk. — Hogyan alakul az elkö­vetkező hetek programja? — Nem panaszkodhatunk, lesz mit csinálnunk. Az úgy­nevezett tiszta erőgyűjtés ja­nuár végéig tart, februártól már sorozatban lépünk pá­lyára a különböző erősségű, és megterhelést nyújtó hazai és nemzetközi tornákon. A­ sort a Déli Hírlap Kupa nyitja, a miskolci városi sportcsarnokban sorra kerü­lő eseményen szeretnénk­­ tisztes eredményt produkálni. Ha bekerülnénk az első há­­rom közé, teljes mértékben elégedett lennék a lányok­kal. Meghívtak minket Sal­­gótarjánba és Egerbe is. Már­cius második felében minden bizonnyal Zsolnára utazunk­ és „fellépünk” az északi­­ szomszédaink által kiírt ha­gyományos tavaszi nemzet­közi tornán. — Az alapozás első hetei után mit tud mondani a já­­­­tékosok hozzáállásáról, lelke­sedéséről? — Csak a legjobbakat. A kiszabott „fejadagot” vala­mennyiük becsülettel elvég­­­­zi, nógatni senkit nem kell — Sérültjeik vannak? — Egy alapozó időszakot kisebb-nagyobb problémák nélkül elképzelhetetlen vé­­gigcsinálni. Játékosaink kö­zül néhányan húzódással bajlódnak, de ez ilyenkor szinte természetes. A na­gyobb gondok szerencsére el­kerülték a gárdát. — Mikor kezdődik a ta­­­­vaszi szezon? — A hagyományoknak­­ megfelelően április első he­tében. . — Céljaik? * — Erről még korai beszél- Kolodzey Tamás

Next