Borsodi Szövetkezeti Élet, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1988-03-01 / 1. szám

í A MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 3 CT A megye mezőgazdasága fordulóponthoz érkezett A mezőgazdaság az elmúlt évek ellentmondásos fejlődé­se, növekvő eredménytelen­­sége az ezek következtében kialakult feszültségek miatt, a megye gazdaságának neu­ralgikus pontja lett. Évek óta vissza-visszatérő gazdál­kodási, vezetési hibák, fel­halmozódó adósságok, létük­ben megingott közös gazda­ságok, munkahely, megélhe­tési esély nélkül maradt csa­ládok — sajnos ez az a kép, amely a mezőgazdaságról hallván megjelenik előttünk, bár tény, hogy nem csak ez van. A mezőgazdaság irá­nyításáért felelős szakmai és pártszervek egy ideig elmu­lasztották,­ hogy objektívebb tükörbe nézzünk és össze­hasonlítsuk magunkat az or­szág más, nem kevésbé ked­vezőtlen adottságú tájaival, vagy elgondolkodjunk azon: ebben a megyében is van­nak hasonló adottságokon jó, és kevésbé jó mezőgazdasági üzemek .•— kezdte az előter­jesztés szóbeli indoklását Szűcs Erika, majd így foly­tatta : — 1985-től a megyei párt-, állami és érdekképviseleti szervek több alkalommal foglalkoztak testületi ülése­ken is a mezőgazdaság prob­lémáival, feladataival. A többszöri közös gondolkodás az elmúlt évben érlelte meg az egyetértést, abban, hogy a megye mezőgazdasága, szövetkezeti mozgalma for­dulóponthoz érkezett. A kilábalás, az eredmé­nyes­­ gazdálkodás feltételei­nek megteremtése, az ered­mények növelése csak egy gyökeresen új, szakmai, szö­­vetkezeti mozgalmi szemlé­lettel és politikai felfogás­sal, problémakezeléssel való­sítható meg. A koncepció kialakítását ilyen politikai útravalóval kezdte meg a megyei tanács. Arra is ösz­tönzést kapott, hogy mód­szereit is igazítsa az új kö­vetelményekhez, és az appa­rátus szakértelmével kidol­gozott tervezetet az érintet­tek körében minél­ sokszí­nűbb közegben vitassa meg. Ez nemcsak a célok megis­mertetését, kontrollját, újabb A megyei pártbizottság napirendjén: az agrárágazat helyzete és fejlesztése javaslatok megszületését szolgálta, hanem hozzájá­rult a kérdéskör kiegyensú­lyozottabb kezeléséhez is. Azzal azt hiszem, senki nem vádolhat­ott a megyé­ben bennünket, hogy a nagy­üzemi mezőgazdasággal szemben türelmetlenek vol­tunk — mondta. — A ter­melőszövetkezetek egy részé­vel indokolatlanul nagyon is türelmesek voltunk. (Ahogy a vb-ülésen fogalmazták, van olyan termelőszövetke­zetünk, melyet már három­szor megvett az állam.) iS­em vettük észre, vagy nem akar­tunk tudni róla, hogy egy jó mozgalomban szaporodnak a rossz gazdaságok. Ma is azt valljuk, hogy a szövetkezeti ...izgalom, a nagyüzemi me­zőgazdaság jó szisztéma, de annyira nem, hogy a tulaj­donosi érdekeltség végletes fellazulását, az ehhez tár­suló hozzá nem értést, te­hetetlenséget is korrigálja. A hibákért nem tehető felelős­sé a szövetkezés eszméje, a mozgalom, sokkal inkább megvalósuló gyakorlata. Ezért nem szabad megriad­ni attól, hogy ezt a gyakor­latot változtassuk. El kell fogadnunk és fogadtatnunk, hogy az eddigi mérvű és formájú állami gir.dash.’dtr. megszűnése, a gazdaságirá­nyítás új felfogása, új típu­­sú gazdasági kapcsolatokat, a közös vagyon védelmét, gya­rapítását hatékonyabban mo­tiváló érdekeltségi rendsze­rek kialakítását teszi szük­ségessé. Ezeknek az érde­keltségi viszonyoknak a meg­változtatása, új alapokra történő helyezése pedig nem választható el a szervezeti formák korszerűsítésétől, formációinak gazdagításától. A dolog lényege, hogy az új helyzetnek megfelelő forma­gazdaság csak­ a szocialista nagyüzem mnigrációs szere­pének megőrzésével, sőt erő­sítésével képzelhető el. Ma ugyanis nem lehet tiszta egyéni, vagy tiszta szövetke­zeti forma: egyéni a közös­sel, közös az egyénivel tud csak boldogulni. A viták másik forrpontja a szubjektív feltételek meg­ítélése volt. Sokan szóvá tet­ték,­ hogy hosszú időn át el­maradtak azok a vezetői cse­rék, amelyekre szükség lett volna, bár tény, hogy a me­gyei tanács korábban a szö­vetkezeti elnökök egyharma­dának cseréjét kezdeményez­te. Így is maradtak azonban megoldatlan ügyek, ráadásul volt olyan váltás, amelyik jól sikerült, és volt olyan, amelyik nem. Az egyéni ké­pességeken túl, ebben az is közrejátszott, hogy jó néhány helyet, nem elég egyetlen ember tudása, energiája. (Folytatás a 2. oldalon) Március­­ 26-án a megyei pártszékházban ülést tartott a megyei pártbizottság. Szűcs Erika megyei titkár és Pál József megyei tanácsi osztályvezető előterjesztésében a testület megvitatta a megye élelmiszergazdasági ter­melésének helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, a mezőgazdasági üzemek stabilizálásának elősegítésére készített koncepciót. Ezt követően Dudla József első titkár tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bi­zottsága 1988. március 23—24-i üléséről. A szövetkezeti néptáncosok XII. országos találkozójának egyik területi bemutatóját április 16-17-én Sátoraljaúj­helyen rendezik meg, ahol öt megye 18 együttesének színvonalas produkciómon gyönyörködhetnek az érdeklő­dök. (A résztvevő együtteseket bemutató írásunk a 4. oldalon.) '9#3 1988. MÁRCIUS Negyedévenként Lapunk, a Borsodi Szövetke­zeti Élet — mint a mezőgazda­­sági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek közös lapja — 1976 óta havonta mintegy 12 ezer példányban jelent meg. A há­rom megyei szövetség finanszí­rozásával megjelenő közös lap profilja, példány­száma és meg­jelenésének rendje 1988. janu­árjától megváltozott. Ezt köve­tően a Borsodi Szövetkezeti Élet — a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek közös lapjaként — csak negyedéven­­ként, de változatlan terjedelem­ben és — terjesztési lehetősé­geinek szűkülése miatt — keve­sebb példány­szám­ban jelenik meg. (Bővebb tájékoztatás a 6. .oldalon.) A tartalomból: GAZDASÁGI REFORM - MEGÚJULÓ VEZETÉS (2. oldal) A PALÁNTÁBÓL IS PÉNZELNEK (2. oldal) A TAVASZI GYŰLÉSEK TAPASZTALATAI (3. oldal) A KERESKEDELEM NAGY ERŐPRÓBÁJA (3. oldal) A TESZÜV JOGÁSZAI ÍRJÁK (5. oldal) VERSENYNAPTÁR - ’88 (5. oldal) A SZEMÉLYI HÍREK (6. oldal) m .» A cseresznyefa ígérete ... Fotó: Laczó József Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán Módosították a termelőszövetkezeti törvényt (Tudósítónktól) Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán tárgyalta, az 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényhozó testület elé az előzetesen megismert és a termelőszövetkezeti jogászok által is véleményezett terve­zet kerüli. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről szóló tör­vény legutóbbi módosítása óta — mint ismeretes — hazánkban olyan jelentős gazdasági, társadalmi válto­zások történtek, amelyek hatását a szövetkezetek szer­vezetében, működésében a szövetkezet és tagja kapcso­latában jogszabályi szinten is érvényesíteni kellettt. A változások nagy részét és a jogi szabályozás kor­szerűsítésének irányát már a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozatai is tükrözték. Az elképzelé­seknek megfelelően, a me­zőgazdasági szövetkezetek önállóságának szervezeti és belső gazdálkodási kötöttsé­geit tovább kellett oldani; erősíteni kellett a tag és a szövetkezet kapcsolatában a szövetkezeti jelleget. Az új jogi szabályozás ér­vényesíteni kívánja a gaz­dálkodás eredményességéért viselt felelősség fokozását és ennek arányában a ter­melés, elosztás belső viszo­nyaiban meglevő kötöttsé­gek oldását. Indokolt volt, hogy a­­ szövetkezet státuszá­ra, belső szervezetére, a ta­gok személyes vagyoni köz­reműködésére vonatkozó sza­bályok elsősorban az önsza­bályozás keretei között való­suljanak meg, kötelező jog­szabályi rendelkezés csak az össztársadalmi, illetve egyéni (tagi) alapvető érde­kek garantálását szolgálja. Az önkormányzati fórum­­rendszer alapintézményei­nek változatlanul hagyása mellett egyrészt egyszerűsö­dik, másrészt belső szabá­lyozásba került több jog­szabályi rendelkezés. A ter­melőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevé­kenységi körét, a vezetőség hatáskörébe kerül az alap­szabály jogszabályon, érdek­­képviseleti irányelven ala­puló változtatása, kettőre csökken a kötelező bizottsá­gok száma (ellenőrző és döntőbizottság). Egyszerűsö­dött a közgyűlési döntésho­zatal: többes jelölés esetén a minősített szótöbbséget csak az első fordulóban ír­ja elő a jogszabály, a má­sodik fordulóban elég az egyszerű szótöbbség is. A tagsági viszonyt érintik a törvény azon rendelkezé­sei, amelyek a kilépés ese­tén a tag munka alóli (fi­zetett) felmentésének lehe­tőségét legfeljebb 30 napban állapítja meg. A kilépő tag egész évre szóló juttatásai­ból az arányos rész kiadása is önkormányzati hatáskör­be került. A termelőszövetkezet és tagja kapcsolatában lénye­ges változás következett be. A szövetkezet foglalkozta­tási kötelezettsége férfi ta­­gok esetében évi 1500 óra, míg a nőknél évi 1000 mun­kaóra, ez a rendelkezés per­sze nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy a munka­megállapodásban ennél ma­gasabb óraszám szerepelhes­sen. Egy taggal­­ egyszerre többféle feladatra is köthető munkamegállapodás akár együttesen, akár külön-kü­­lön. Azt a potenciálisan hát­­rányt jelentő lehetőséget, miszerint a szövetkezet a munkamegállapodást egyol­dalúan módosíthatja, illetve megszüntetheti, a törvény­hozó oly módon kívánta ki­küszöbölni, hogy arra csak a jogszabályban meghatáro­zott­ feltételek bekövetkezése esetén­­ a betöltött feladat­kör jelentős módosulása vagy megszűnése, illetve a tag alkalmatlansága) kerül­hessen sor Az ilyen intéz­kedést azonban írásban in­dokolni kell. A belső érdekeltségről a termelőszövetkezeti jogsza­bályok eddig szinte egyálta­lán nem rendelkeztek, a le­hetséges formákat más jog­szabályok tartalmazták. Az új törvényi rendelkezéssel megvalósult a régen óhajtott cél. Az érdekeltségi forma bel­ső vállalko­­­ási egységek ré­vén működik, amely egysé­gek tagjaival a termelőszö­vetkezet vezetősége köt meg­állapodást, határozott, vagy határozatlan időre. Az egy­ségben részt v­e­vőkre sem­miféle létszámelőírás nincs, azt a szövetkezet és az egy­ség határozhatja meg. A tsz a megállapodásban felvett eszközök, anyagok rendelke­zésre bocsátásáért, az egy­ség a munkával elérhető meghatározott eredményéért vállal felelősséget. A meg­határozott eredmény elérése az egység tagjai számára biztosítja a teljes részese­dést, az egység eredményé­nek csökkentésével viszont az itt dolgozó tagok része­sedése is arányosan csökken. Garantált részesedésről csak akkor beszélhetünk, ha az egység vállalt eredmé­nyének elmaradása és a munkavégzés között nincs összefüggés. A tartósan gazdaságtala­nul, vagy veszteségesen mű­ködő termelőszövetkezetek esetében — ha új formában — szakszövetkezetként kí­vánnak a továbbiakban mű­ködni — rendezni kellett a közös használatban lévő föl­dek, vagyontárgyak szak­­szövetkezetté történő átala­kulás utáni használatát, jo­gi helyzetét. Az­ ú­j tsz-törvény kimond­­ja, hogy átalakulása esetén a MÉM és a TOT hozzájá­rulását kell beszerezni. A közös használatban lévő földből és más termelőesz­közből kialakított tagi gaz­daság tulajdoni viszonyaira nézve a földről szóló 1987. évi I. tv.-nek a szövetkezeti tulajdonra vonatkozó ren­delkezéseit kell alkalmazni. Új szövetkezeti formát ve­zetett be a törvény, a ,,me­zőgazdasági kistermelők szö­vetkezete” elnevezéssel. A jogalkotó elsődlegesen a ter­melőszövetkezeteken kívüli kistermelők olyan együttmű­ködési lehetőségéről kíván gondoskodni, amely megfe­lelő jogi és gazdálkodási önállósággal bír. Alakításá­hoz legalább 10 tag részvé­telére van szü­’-t óg. A kistermelők szövetkeze­te a maga által el határozott vagyonu hozzá iándáson, il­letve járulékon túl­ taglal­nak valfvonára semmilyen formában n­*m tarthat igényt. Az Orszádöntés 4- nek megfelelő im.­a­törvény módosítását 1988. július el­­­­sejei hatállyal léptetik élet­be. Dr. Lengyel János a Teszöv főmunkatársa

Next