Borsodi Szövetkezeti Élet, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1988-03-01 / 1. szám
í A MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 3 CT A megye mezőgazdasága fordulóponthoz érkezett A mezőgazdaság az elmúlt évek ellentmondásos fejlődése, növekvő eredménytelensége az ezek következtében kialakult feszültségek miatt, a megye gazdaságának neuralgikus pontja lett. Évek óta vissza-visszatérő gazdálkodási, vezetési hibák, felhalmozódó adósságok, létükben megingott közös gazdaságok, munkahely, megélhetési esély nélkül maradt családok — sajnos ez az a kép, amely a mezőgazdaságról hallván megjelenik előttünk, bár tény, hogy nem csak ez van. A mezőgazdaság irányításáért felelős szakmai és pártszervek egy ideig elmulasztották, hogy objektívebb tükörbe nézzünk és összehasonlítsuk magunkat az ország más, nem kevésbé kedvezőtlen adottságú tájaival, vagy elgondolkodjunk azon: ebben a megyében is vannak hasonló adottságokon jó, és kevésbé jó mezőgazdasági üzemek .•— kezdte az előterjesztés szóbeli indoklását Szűcs Erika, majd így folytatta : — 1985-től a megyei párt-, állami és érdekképviseleti szervek több alkalommal foglalkoztak testületi üléseken is a mezőgazdaság problémáival, feladataival. A többszöri közös gondolkodás az elmúlt évben érlelte meg az egyetértést, abban, hogy a megye mezőgazdasága, szövetkezeti mozgalma fordulóponthoz érkezett. A kilábalás, az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése, az eredmények növelése csak egy gyökeresen új, szakmai, szövetkezeti mozgalmi szemlélettel és politikai felfogással, problémakezeléssel valósítható meg. A koncepció kialakítását ilyen politikai útravalóval kezdte meg a megyei tanács. Arra is ösztönzést kapott, hogy módszereit is igazítsa az új követelményekhez, és az apparátus szakértelmével kidolgozott tervezetet az érintettek körében minél sokszínűbb közegben vitassa meg. Ez nemcsak a célok megismertetését, kontrollját, újabb A megyei pártbizottság napirendjén: az agrárágazat helyzete és fejlesztése javaslatok megszületését szolgálta, hanem hozzájárult a kérdéskör kiegyensúlyozottabb kezeléséhez is. Azzal azt hiszem, senki nem vádolhatott a megyében bennünket, hogy a nagyüzemi mezőgazdasággal szemben türelmetlenek voltunk — mondta. — A termelőszövetkezetek egy részével indokolatlanul nagyon is türelmesek voltunk. (Ahogy a vb-ülésen fogalmazták, van olyan termelőszövetkezetünk, melyet már háromszor megvett az állam.) iSem vettük észre, vagy nem akartunk tudni róla, hogy egy jó mozgalomban szaporodnak a rossz gazdaságok. Ma is azt valljuk, hogy a szövetkezeti ...izgalom, a nagyüzemi mezőgazdaság jó szisztéma, de annyira nem, hogy a tulajdonosi érdekeltség végletes fellazulását, az ehhez társuló hozzá nem értést, tehetetlenséget is korrigálja. A hibákért nem tehető felelőssé a szövetkezés eszméje, a mozgalom, sokkal inkább megvalósuló gyakorlata. Ezért nem szabad megriadni attól, hogy ezt a gyakorlatot változtassuk. El kell fogadnunk és fogadtatnunk, hogy az eddigi mérvű és formájú állami gir.dash.’dtr. megszűnése, a gazdaságirányítás új felfogása, új típusú gazdasági kapcsolatokat, a közös vagyon védelmét, gyarapítását hatékonyabban motiváló érdekeltségi rendszerek kialakítását teszi szükségessé. Ezeknek az érdekeltségi viszonyoknak a megváltoztatása, új alapokra történő helyezése pedig nem választható el a szervezeti formák korszerűsítésétől, formációinak gazdagításától. A dolog lényege, hogy az új helyzetnek megfelelő formagazdaság csak a szocialista nagyüzem mnigrációs szerepének megőrzésével, sőt erősítésével képzelhető el. Ma ugyanis nem lehet tiszta egyéni, vagy tiszta szövetkezeti forma: egyéni a közössel, közös az egyénivel tud csak boldogulni. A viták másik forrpontja a szubjektív feltételek megítélése volt. Sokan szóvá tették, hogy hosszú időn át elmaradtak azok a vezetői cserék, amelyekre szükség lett volna, bár tény, hogy a megyei tanács korábban a szövetkezeti elnökök egyharmadának cseréjét kezdeményezte. Így is maradtak azonban megoldatlan ügyek, ráadásul volt olyan váltás, amelyik jól sikerült, és volt olyan, amelyik nem. Az egyéni képességeken túl, ebben az is közrejátszott, hogy jó néhány helyet, nem elég egyetlen ember tudása, energiája. (Folytatás a 2. oldalon) Március 26-án a megyei pártszékházban ülést tartott a megyei pártbizottság. Szűcs Erika megyei titkár és Pál József megyei tanácsi osztályvezető előterjesztésében a testület megvitatta a megye élelmiszergazdasági termelésének helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, a mezőgazdasági üzemek stabilizálásának elősegítésére készített koncepciót. Ezt követően Dudla József első titkár tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1988. március 23—24-i üléséről. A szövetkezeti néptáncosok XII. országos találkozójának egyik területi bemutatóját április 16-17-én Sátoraljaújhelyen rendezik meg, ahol öt megye 18 együttesének színvonalas produkciómon gyönyörködhetnek az érdeklődök. (A résztvevő együtteseket bemutató írásunk a 4. oldalon.) '9#3 1988. MÁRCIUS Negyedévenként Lapunk, a Borsodi Szövetkezeti Élet — mint a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek közös lapja — 1976 óta havonta mintegy 12 ezer példányban jelent meg. A három megyei szövetség finanszírozásával megjelenő közös lap profilja, példányszáma és megjelenésének rendje 1988. januárjától megváltozott. Ezt követően a Borsodi Szövetkezeti Élet — a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek közös lapjaként — csak negyedévenként, de változatlan terjedelemben és — terjesztési lehetőségeinek szűkülése miatt — kevesebb példányszámban jelenik meg. (Bővebb tájékoztatás a 6. .oldalon.) A tartalomból: GAZDASÁGI REFORM - MEGÚJULÓ VEZETÉS (2. oldal) A PALÁNTÁBÓL IS PÉNZELNEK (2. oldal) A TAVASZI GYŰLÉSEK TAPASZTALATAI (3. oldal) A KERESKEDELEM NAGY ERŐPRÓBÁJA (3. oldal) A TESZÜV JOGÁSZAI ÍRJÁK (5. oldal) VERSENYNAPTÁR - ’88 (5. oldal) A SZEMÉLYI HÍREK (6. oldal) m .» A cseresznyefa ígérete ... Fotó: Laczó József Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán Módosították a termelőszövetkezeti törvényt (Tudósítónktól) Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán tárgyalta, az 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényhozó testület elé az előzetesen megismert és a termelőszövetkezeti jogászok által is véleményezett tervezet kerüli. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény legutóbbi módosítása óta — mint ismeretes — hazánkban olyan jelentős gazdasági, társadalmi változások történtek, amelyek hatását a szövetkezetek szervezetében, működésében a szövetkezet és tagja kapcsolatában jogszabályi szinten is érvényesíteni kellettt. A változások nagy részét és a jogi szabályozás korszerűsítésének irányát már a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozatai is tükrözték. Az elképzeléseknek megfelelően, a mezőgazdasági szövetkezetek önállóságának szervezeti és belső gazdálkodási kötöttségeit tovább kellett oldani; erősíteni kellett a tag és a szövetkezet kapcsolatában a szövetkezeti jelleget. Az új jogi szabályozás érvényesíteni kívánja a gazdálkodás eredményességéért viselt felelősség fokozását és ennek arányában a termelés, elosztás belső viszonyaiban meglevő kötöttségek oldását. Indokolt volt, hogy a szövetkezet státuszára, belső szervezetére, a tagok személyes vagyoni közreműködésére vonatkozó szabályok elsősorban az önszabályozás keretei között valósuljanak meg, kötelező jogszabályi rendelkezés csak az össztársadalmi, illetve egyéni (tagi) alapvető érdekek garantálását szolgálja. Az önkormányzati fórumrendszer alapintézményeinek változatlanul hagyása mellett egyrészt egyszerűsödik, másrészt belső szabályozásba került több jogszabályi rendelkezés. A termelőszövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét, a vezetőség hatáskörébe kerül az alapszabály jogszabályon, érdekképviseleti irányelven alapuló változtatása, kettőre csökken a kötelező bizottságok száma (ellenőrző és döntőbizottság). Egyszerűsödött a közgyűlési döntéshozatal: többes jelölés esetén a minősített szótöbbséget csak az első fordulóban írja elő a jogszabály, a második fordulóban elég az egyszerű szótöbbség is. A tagsági viszonyt érintik a törvény azon rendelkezései, amelyek a kilépés esetén a tag munka alóli (fizetett) felmentésének lehetőségét legfeljebb 30 napban állapítja meg. A kilépő tag egész évre szóló juttatásaiból az arányos rész kiadása is önkormányzati hatáskörbe került. A termelőszövetkezet és tagja kapcsolatában lényeges változás következett be. A szövetkezet foglalkoztatási kötelezettsége férfi tagok esetében évi 1500 óra, míg a nőknél évi 1000 munkaóra, ez a rendelkezés persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a munkamegállapodásban ennél magasabb óraszám szerepelhessen. Egy taggal egyszerre többféle feladatra is köthető munkamegállapodás akár együttesen, akár külön-külön. Azt a potenciálisan hátrányt jelentő lehetőséget, miszerint a szövetkezet a munkamegállapodást egyoldalúan módosíthatja, illetve megszüntetheti, a törvényhozó oly módon kívánta kiküszöbölni, hogy arra csak a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a betöltött feladatkör jelentős módosulása vagy megszűnése, illetve a tag alkalmatlansága) kerülhessen sor Az ilyen intézkedést azonban írásban indokolni kell. A belső érdekeltségről a termelőszövetkezeti jogszabályok eddig szinte egyáltalán nem rendelkeztek, a lehetséges formákat más jogszabályok tartalmazták. Az új törvényi rendelkezéssel megvalósult a régen óhajtott cél. Az érdekeltségi forma belső vállalkoási egységek révén működik, amely egységek tagjaival a termelőszövetkezet vezetősége köt megállapodást, határozott, vagy határozatlan időre. Az egységben részt vevőkre semmiféle létszámelőírás nincs, azt a szövetkezet és az egység határozhatja meg. A tsz a megállapodásban felvett eszközök, anyagok rendelkezésre bocsátásáért, az egység a munkával elérhető meghatározott eredményéért vállal felelősséget. A meghatározott eredmény elérése az egység tagjai számára biztosítja a teljes részesedést, az egység eredményének csökkentésével viszont az itt dolgozó tagok részesedése is arányosan csökken. Garantált részesedésről csak akkor beszélhetünk, ha az egység vállalt eredményének elmaradása és a munkavégzés között nincs összefüggés. A tartósan gazdaságtalanul, vagy veszteségesen működő termelőszövetkezetek esetében — ha új formában — szakszövetkezetként kívánnak a továbbiakban működni — rendezni kellett a közös használatban lévő földek, vagyontárgyak szakszövetkezetté történő átalakulás utáni használatát, jogi helyzetét. Az új tsz-törvény kimondja, hogy átalakulása esetén a MÉM és a TOT hozzájárulását kell beszerezni. A közös használatban lévő földből és más termelőeszközből kialakított tagi gazdaság tulajdoni viszonyaira nézve a földről szóló 1987. évi I. tv.-nek a szövetkezeti tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Új szövetkezeti formát vezetett be a törvény, a ,,mezőgazdasági kistermelők szövetkezete” elnevezéssel. A jogalkotó elsődlegesen a termelőszövetkezeteken kívüli kistermelők olyan együttműködési lehetőségéről kíván gondoskodni, amely megfelelő jogi és gazdálkodási önállósággal bír. Alakításához legalább 10 tag részvételére van szü’-t óg. A kistermelők szövetkezete a maga által el határozott vagyonu hozzá iándáson, illetve járulékon túl taglalnak valfvonára semmilyen formában n*m tarthat igényt. Az Orszádöntés 4- nek megfelelő im.atörvény módosítását 1988. július elsejei hatállyal léptetik életbe. Dr. Lengyel János a Teszöv főmunkatársa