Szövetkezeti Reform, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989-06-01 / 1. szám
Az érdek, mint a gazda, úgy igazgat. • • • 1 ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA ÁRA: 5 FT József Attila: EHWEREK c. verse (2. oldal) „Én vagyok a Skála Kópé...” Haldoklik a Szövkeret! Az egyszerű vásárló csak annyit lát, mintha kevesebb lenne az áru az Unió Áfész miskolci árucsarnokában. A szakemberek azonban tudják, válságtünet ez a javából - az Észak-Magyarországi Skála Szövker CT haldoklásának biztos jele. De hát mi is történik a színfalak mögött? Kezdjük talán az előzményekkel. Volt egyszer egy Szövker a megyében, amely úgy döntött, hogy házasságra lép a híres-neves Skála Coop-pal. Ezért annak rendje és módja szerint kimondták a boldogító igent, s összetették a vagyonukat. A gazdasági társaság 1982. január 1-jén alakult meg, 17 borsodi, 6 hevesi áfész, továbbá a borsodi Zöldért, valamint a gesztor szerepét magára vállaló Skála részvételével. A kis cégek az induló száz millió forintos vagyonból húszat, a nagy gesztor nyolcvanat adott a közösbe. A jogszabályoknak megfelelően igazgatótanácsot választottak, amely 25 tagot számlált, a gt élére pedig igazgatót. A három Borsod megyei raktárjukba megindult a gesztor által importált cikkek, monopol termékek és más, áruszinesítők áradata. A lerakatokból kivitték az árut az áfészek, tanácsi vállalatok és más cégek boltjaiba, ahol eladták a vevőknek. Részben eleget tett tehát a gt. annak a célnak, hogy referenciaként működjön — tanulják meg az áfészek a külkereskedelmet, vegyék át a nagy Skála stílusát. Főként kishatármenti árucsere formájában ment az üzlet — és egy darabig jól. . A gesztor kivette az osztalékból az őt megillető részt, az áfészek is növelték nyereségüket a közös tevékenységből ... Csak. Beütött 1908. Már az első félévnél látták, baj van, elkerülhetetlen a társaság veszteségessé válása. Azt szokták mondani, egy év kevés ahhoz, hogy egy cég veszteségessé váljon. A sikertelenség mételye már rég ott lapul a szervezetben, s akár korunk pestise, az AIDS, sokáig tünetmentes. Páran különös érzékenységgel rendelkeztek az áfészek közül, többek között a hevesi áfészek, a Zöldért, mert megérezték ezt, s kiszálltak a boltból Akik benne maradtak, most törhetik a fejüket. Mert tavaly ősszel már eldöntötték, hogy a gt mint olyan, beszünteti működését. Hogy világos legyen a helyzet: a már szövetkezett áfészek együtt akarnak maradni, csak külön a Skálától. A Skála nem akar kimenni a „közös lakásból”, tartani akarja raktárbázisait a megyében. Megkezdődött hát a felek között a peren kívüli egyezség. Vita, vitácskák zajlanak hónapok óta — különösebb eredmény nélkül. Sorra tartják az igazgatótanácsi üléseket, amelyek nem azok valójában, hiszen egyeztetés híján hol ez, hol az a fél hiányzik a teljes képviseletben, tehát nem döntőképesek. Pedig ideje lenne dűlőre jutniuk. Mert mint minden elhúzódó válás, ez is csak növeli a veszteségeket, csökkenti a közös megegyezés esélyét. S hogy miről is kell dönteni a feleknek? Elsősorban a közös vagyonról. Van három ingatlanuk, azokon raktárak, a bennük töménytelen áru. Egyelőre egyik fél sem enged, pedig visszatérő momentum felszólításaikban, hogy „gyorsítani kell a megszüntetést”, „ha nem sikerül megegyezni, perre visszük” stb. Megy a harc, reméljük, rövidesen eldől. E sorok írója részt vett az egyik egyezkedő tárgyaláson. Azt gondolta tisztábban lát, s megvilágosodik előtte, mi vitte kenyértörésre az immár szemben álló feleket? Szégyen, nem szégyen, nem lett sokkal okosabb. A jegyzetek gondos áttanulmányozása után azonban néhány dolog kiderült. Következzenek hát idézetek a május 26-i, miskolci ülésről. Brückner István, a Skábt Coop vezérigazgató-helyettese ezt nyilatkozta írásban: ,,A gesztort mulasztás nem terheli. Az 1980. év I. félévi veszteség miatt havonta egyeztet a gt vezetőivel, meghatározták a ... feladatokat.” „ ... rendkívül negatívan értékeltem a jelenlegi gt vezetés munkáját, megkérdőjeleztem a vezetők alkalmasságát (Takácsné kivételével).” „Az áfészek és a Mészöv jobb hozzáállásával a felszámolás március 31-ig befejeződhetett volna...” Réthy Pál áfész választmány-elnök: „A raktárak összevisszaságát látni kellett volna a Skálának! Vétkes a Skála, de az itteni vezetés is. A készletgazdálkodásról egyszerűen elfelejtkeztek!” Novák Béla, az igazgatótanács tagja: „Két és fél, három évvel ezelőtt kellett volna megszüntetni a gt-t. A gesztor nem tud menekülni attól, amit benne végzett. Miért nem figyelt oda? A mostani 40 milliós készletből a munkatársaim még 15 milliónyit sem tudnak értékesíteni, mert az áruk eladhatatlanok. • Az érdekvédelem, a Mészöv is lehetett volna hatásosabb! Három éve mondjuk, hogy „dogáru” jutott az áfészeknek.” Dr. Hídvégi Lászlóné, a j Skála egyik igazgatója: „Nincs felhatalmazásom, hogy a sajtónak nyilatkozzak, keresse a vezérigazgató elvtársat vagy a helyettesét!” étát ennyit erről. Pár dologban azért megállapodtak az említett tanácskozáson. Hogy a tevékenységet azonnal leállítják, június 30-át jelölték ki újabb (ki tudja hányadik?) határidőnek a pontos mérleg elkészítésére, a megszüntetési eljárás befejezésére. Kompromisszum született abban, hogy az ingatlanok sorsáról a döntést jogászok készítsék elő. A felszámolási bizottságot számviteli és áruforgalmi szakértőkkel erősítik meg. Június 15-ig az áfészek is erőteljesen kiveszik a részüket a készletek csökkentéséből. Leépítik a gt-ben dolgozók létszámát és ez év december 31-ig elszámolnak a váló felek. Illene az újságírónak állást foglalni az ügyben. Kínos kötelesség. Ezért csak annyit: a sorok írója tevékeny szemlélője volt egy ipari kiszövetkezet 19S7. nyarán kezdődött felszámolásának. Az eljárás még mindig tart... M. Szabó Zsuzsa Szövetett pisi , és fejlődésünk legyen „Karnyújtásnyira van a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa, a szövetkezeti törvény módosítása, az alkotmány újrafogalmazása. Reméljük, mindezek — a mi közreműködésünkkel — életkörülményeink, lehetőségeink kedvező változását eredményezik. Programunk: a tagság és a lakosság szükségleteinek kielégítése.” — hallottuk a fogyasztási szövetkezetek legutóbbi küldöttközgyűlésén. (Tudósítás a 2. oldalon.) Osztható-e az „oszthatatlan”? „A szövetkezeti reform egyik legizgalmasabb kérdése a tagok tulajdonosi szerepének érdemibbé tétele. A vélekedések egyik pólusán az csendül ki, hogy a jelenlegi modellben a szövetkezetek látványos fejlődést értek el, önkormányzatuk demokratikusan működik. Minden olyan változástól óvakodni kell, ami szétzilálhatja a szövetkezeteket. E nézetet tagadva, vagy éppen kiegészítve válik egyre hivatalosabbá az az álláspont, miszerint a jelenlegi modell versenyképtelenné válik.” A Fenti c. írásunkban szövetkezeti tagok fejtik ki véleményüket. (3. oldal) Versenyben a pénzpiacon „Az év elején, a bankrendszer átalakulása kapcsán a takarékszövetkezetek státuszában is reformértékű változások történtek. A lakossági és vállalati pénzügyek teljes körű integrációja valósult meg. Ennek kapcsán a kereskedelmi bankok lakossági pénzműveletek végzésére kaptak felhatalmazást, ugyanakkor a takarékszövetkezetek — a feltételek hiánya miatt — csak korlátozott lehetőséggel élhetnek.” — Mit tehetnek takarékszövetkezeteink az új helyzetben. — Erről ír Kuzmi István, a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke (2. oldal). 1989. JÚNIUS „UNIÓ MAFFÍ2, MAFFIA üüiü” Isazak-s a HETI HÍRNÖK állításai? (Reflexiónk a 6. oldalon) Megyénk áfészei tavaly a szűkösebb beruházási lehetőségeinket úgyszólván teljes egészében a kistelepülések legjobban elavult üzleteinek rekonstrukciójára használták fel. Megvalósult azonban néhány nagyobb beruházásuk is. Ilyen volt a sátoraljaújhelyi Sátorhegy Áruház, (Laczó József képriportja a 6. oldalon.) Kinek az érdeke? gyorsan változó világ sodrásában néha már „észre sem vesszük”, ha egy korábban szívesen olvasott, számunkra hasznos információt nyújtó újság megszűnik, vagy váratlanul új lapot kínál a rikkancs az utcán - eddig nem létező újságot kézbesít a postás. A régi megszűnésének okát nem firtatjuk, az új iránti érdeklődésünk természetes: kinek a lapja, miről ír, kiket és miről akar tájékoztatni az új sajtótermék? — Mit akar, mit akarhat a viharos változásokat kísérő, információdömping korszakában? Ezek a kérdések valószínűleg most is — amikor új lap első számát tekinti át a lisztért Olvasó - válaszra várnak. Lehetséges, hogy további és konkrétabb kérdéseket is megfogalmaznak majd olvasóink. Esetleg olyanokat is, hogy milyen törekvésekre enged következtetni a lap neve: Szövetkezeti Reform; első száméban miért kapott helyet József Attila: Emberek című verse; egyetlen verssorát miért emeltük a lap fejléce fölé: mit akarhat, mire számíthat egy „szerényebb köntösben" jelentkező „kis lap" a hagyományos „nagy lapok", a színes televízió, s az egyre szaporodó, „divatosabb ruhában”, több színnyomással jelentkező hetilapok, folyóiratok „társaságában" — bizonyos értelemben az előbbiek „árnyékában” ... A fontosabb kérdésekre már itt és most válaszolhatunk. A Szövetkezeti Reform — miként az impresszumában olvasható - Borsod-Abaúj-Zemplén megye fogyasztási szövetkezeteinek, áfészeinek, takarék- és lakásszövetkezeteinek lapja. Figyelembe véve, hogy megyénkben a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban jelenleg több mint 317 ezer ember vesz részt, mindenekelőtt e mozgalom: 17 ÁFÉSZ, 21 takarékszövetkezet, több tucat lakás-, garázsépítő és -fenntartó szövetkezet tagjait és dolgozóit akarjuk rendszeresen tájékoztatni az őket érintő és érdeklő kérdésekről, s a szövetkezeti mozgalom időszerű feladatairól. A Szövetkezeti Reform - nevéhez hűen — a szövetkezetek reformtörekvéseit, a változó társadalmi és közgazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodó képességét, szüntelen megújulási készségét akarja felkarolni, és a maga sajátos eszközeivel segíteni. Természetesen a szövetkezeti mozgalom alapelveire építkezve, és számolva azzal is, hogy mozgalmunkban különböző világnézetű és politikai elkötelezettségű emberek tevékenykednek. Ennek megfelelően lapunk hasábjai nyitva állnak majd minden jobbító, javító szándéknak, minden tisztességes építő törekvésnek. Beleértve olvasóink észrevételeit, javaslatait, és tárgyilagosan bíráló megjegyzéseit is. A Szövetkezeti Reform mindenekelőtt a szövetkezeti tagok és a szövetkezeti dolgozók szívesen olvasott lapja, az ő érdekeik következetes képviselője és szószólója akar lenni. Ezért kérjük is a szövetkezetek tagjait és dolgozóit — olvasóinkat: vegyenek részt lapunk szerkesztésében! Tiszteljék meg bizalmukkal, írásaikkal, leveleikkel, javaslataikkal minél gyakrabban szerkesztőségünket. Legyenek lapunk rendszeres olvasói, előfizetői. A lapunk fejléce fölött idézett József Attila verssor emlékeztetni akarja a szövetkezetek vezetőit és választott tisztségviselőit: építkezzenek bátran a szövetkezeti tagok személyes és közösségi érdekeire, azok optimális — becsületes és hasznos munkára serkentő — összhangjára. Tartsák tiszteletben a tagság alapvető tulajdonosi érdekeit és demokratikus jogait. De emlékeztetni akarjuk a különböző párt- és állami szerveket is: irányító és integráló tevékenységük során az eddigieknél jobban vegyék figyelembe és tartsák tiszteletben a szövetkezetek demokratikus jogait, alapvető érdekeit. Végül is a Szövetkezeti Reform — a maga szerényebb lehetőségeivel konkurálni nem tud nem is akar. Sem a hagyományos „nagy lapokkal”, sem a tömegkommunikáció más, korszerű eszközeivel. Legföljebb azokat hasznosan kiegészítve, jól körülhatárolható érdekek tisztességes szócsöve lehet. A szövetkezeti mozgalom érdekeit és fejlődését akarja szolgálni. Olvasóink bizalmát kérve és remélve is. A Hirdessen lapunkban! Béreljen helyet reklámjainak egész évre! Előnyösebb, olcsóbb, biztos megjelenés