Szövetkezeti Reform, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1989-06-01 / 1. szám

Az érdek, mint a gazda, úgy igazgat. • • • 1 ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA ÁRA: 5 FT József Attila: EHWEREK c. verse (2. oldal) „Én vagyok a Skála Kópé...” Haldoklik a Szövker­et! Az egyszerű vásárló csak annyit lát, mintha kevesebb lenne az áru az Unió Áfész miskolci árucsarnokában. A szakemberek azonban tud­ják, válságtünet ez a javá­ból - az Észak-Magyaror­szági Skála Szövker CT hal­doklásának biztos jele. De hát mi is történik a színfa­lak mögött? Kezdjük talán az előzmé­nyekkel. Volt egyszer egy Szövker a megyében, amely úgy döntött, hogy házasság­ra lép a híres-neves Skála Coop-pal. Ezért annak rend­je és módja szerint kimond­ták a boldogító igent, s összetették­­ a vagyonukat. A gazdasági társaság 1982. január 1-jén alakult meg, 17 borsodi, 6 hevesi áfész, to­vábbá a borsodi Zöldért, valamint a gesztor szerepét magára vállaló Skála rész­vételével. A kis cégek az induló száz millió forintos vagyon­ból húszat, a nagy gesztor nyolcvanat adott a közösbe. A jogszabályoknak megfele­lően igazgatótanácsot vá­lasztottak, amely 25 tagot számlált, a gt élére pedig igazgatót. A három Borsod megyei raktárjukba megin­dult a gesztor által impor­tált cikkek, monopol termé­kek és más, áruszinesítők áradata. A lerakatokból ki­vitték az árut az áfészek, tanácsi vállalatok és más cégek boltjaiba, ahol elad­ták a vevőknek. Részben eleget tett tehát a gt. an­nak a célnak, hogy referen­ciaként működjön — tanul­ják meg az áfészek a kül­kereskedelmet, vegyék át a nagy Skála stílusát. Főként kishatármenti árucsere for­májában ment az üzlet — és egy darabig jól. . A gesztor kivette az osz­talékból az őt megillető részt, az áfészek is növel­ték nyereségüket a közös te­vékenységből ... Csak. Be­ütött 1908. Már az első fél­évnél látták, baj van, elke­rülhetetlen a társaság vesz­teségessé válása. Azt szokták mondani, egy év kevés ahhoz, hogy egy cég veszteségessé váljon. A sikertelenség mételye már rég ott lapul a szervezetben, s akár korunk pestise, az AIDS, sokáig tünetmentes. Páran különös érzékenység­gel rendelkeztek az áfészek közül, többek között a he­vesi áfészek, a Zöldért, mert megérezték ezt, s kiszálltak a boltból Akik benne maradtak,­ most törhetik a fejüket. Mert tavaly ősszel már el­döntötték, hogy a gt mint olyan, beszünteti működését. Hogy világos legyen a hely­zet: a már szövetkezett áfé­szek együtt akarnak marad­ni, csak külön a Skálától. A Skála nem akar kimenni a „közös lakásból”, tartani akarja raktárbázisait a me­gyében. Megkezdődött hát a felek között a peren kívüli egyezség. Vita, vitácskák zajlanak hónapok óta — különösebb eredmény nél­kül. Sorra tartják az igaz­gatótanácsi üléseket, ame­lyek nem azok valójában, hiszen egyeztetés híján hol ez, hol az a fél hiányzik a teljes képviseletben, tehát nem döntőképesek. Pedig ideje lenne dűlőre jutniuk. Mert mint minden elhúzódó válás, ez is csak növeli a veszteségeket, csökkenti a közös megegye­zés esélyét. S hogy miről is kell dönteni a feleknek? El­sősorban a közös vagyonról. Van három ingatlanuk, azokon raktárak, a bennük töménytelen áru. Egyelőre egyik fél sem enged, pedig visszatérő momentum fel­szólításaikban, hogy „gyor­sítani kell a megszüntetést”, „ha nem sikerül megegyez­ni, perre visszük” stb. Megy a harc, reméljük, rö­videsen eldől. E sorok írója részt vett az egyik egyezkedő tárgya­láson. Azt gondolta tisztáb­ban lát, s megvilágosodik előtte, mi vitte kenyértörés­re az immár szemben álló feleket? Szégyen, nem szé­gyen, nem lett sokkal oko­sabb. A jegyzetek gondos áttanulmányozása után azonban néhány dolog ki­derült. Következzenek hát idézetek a május 26-i, mis­kolci ülésről. Brückner István, a Skábt Coop vezérigazgató-helyette­se ezt nyilatkozta írásban: ,,A gesztort mulasztás nem terheli. Az 1980. év I. fél­évi veszteség miatt havonta egyeztet a gt vezetőivel, meghatározták a ... felada­tokat.” „ ... rendkívül ne­gatívan értékeltem a jelen­legi gt vezetés munkáját, megkérdőjeleztem a vezetők alkalmasságát (Takácsné ki­vételével).” „Az áfészek és a Mészöv jobb hozzáállásá­val a felszámolás március 31-ig befejeződhetett vol­na...” Réthy Pál áfész választ­mány-elnök: „A raktárak összevisszaságát látni kel­lett volna a Skálának! Vét­kes a Skála, de az itteni vezetés is. A készletgazdál­kodásról egyszerűen elfe­lejtkeztek!” Novák Béla, az igazgató­­tanács tagja: „Két és fél, három évvel ezelőtt kellett volna megszüntetni a gt-t. A gesztor nem tud mene­külni attól, amit benne vég­zett. Miért nem figyelt oda? A mostani 40 milliós kész­letből a munkatársaim még 15 milliónyit sem tudnak értékesíteni, mert az áruk eladhatatlanok. • Az érdek­­védelem, a Mészöv is lehe­tett volna hatásosabb! Há­rom éve mondjuk,­­ hogy „dogáru” jutott az áfészek­­nek.” Dr. Hídvégi L­ászlóné, a j Skála egyik igazgatója:­­ „Nincs felhatalmazásom, hogy a sajtónak nyilatkoz­zak, keresse a vezérigazgató elvtársat vagy a helyette­sét!” étát ennyit erről. Pár dologban azért meg­állapodtak az említett ta­nácskozáson. Hogy a tevé­kenységet azonnal leállít­ják, június 30-át jelölték ki újabb (ki tudja hányadik?) határidőnek a pontos mérleg elkészítésére, a megszünte­tési eljárás befejezésére. Kompromisszum született abban, hogy az ingatlanok sorsáról a döntést jogászok készítsék elő. A felszámo­lási bizottságot számviteli és áruforgalmi szakértők­kel erősítik meg. Június 15-ig az áfészek is erőteljesen ki­veszik a részüket a készle­tek csökkentéséből. Leépí­tik a gt-ben dolgozók lét­számát és ez év december 31-ig elszámolnak a váló fe­lek. Illene az újságírónak ál­lást foglalni az ügyben. Kí­nos kötelesség. Ezért csak annyit: a sorok írója tevé­keny szemlélője volt egy ipari kiszövetkezet 19S7. nyarán kezdődött felszámo­lásának. Az eljárás még mindig tart... M. Szabó Zsuzsa Szövetett pisi , és fejlődésünk legyen­ „Karnyújtásnyira van a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa, a szövetkezeti törvény módosítása, az al­kotmány újra­fogalmazása. Reméljük, mindezek — a mi közreműködésünkkel — életkörülményeink, lehetősé­geink kedvező változását eredményezik. Programunk: a tagság és a lakosság szük­ségleteinek kielégítése.” — hallottuk a fogyasztási szö­vetkezetek legutóbbi kül­döttközgyűlésén. (Tudósítás a 2. oldalon.) Osztható-e az „oszthatatlan”? „A szövetkezeti reform egyik legizgalmasabb kérdé­se a tagok tulajdonosi sze­repének érdemibbé tétele. A vélekedések egyik pólu­sán az csendül ki, hogy a jelenlegi modellben a szö­vetkezetek látványos fejlő­dést értek el, önkormányza­tuk demokratikusan műkö­dik. Minden olyan változás­tól óvakodni kell, ami szét­zilálhatja a szövetkezeteket. E nézetet tagadva, vagy ép­pen kiegészítve válik egyre hivatalosabbá az az állás­pont, miszerint a jelenlegi modell versenyképtelenné válik.” A Fenti c. írásunk­ban szövetkezeti tagok fejtik ki véleményüket. (3. oldal) Versenyben a pénzpiacon „Az év elején, a bank­­rendszer átalakulása kap­csán a takarékszövetkezetek státuszában is reformértékű változások történtek. A la­kossági és vállalati pénz­ügyek teljes körű integrá­ciója valósult meg. Ennek kapcsán a kereskedelmi bankok lakossági pénzműve­letek végzésére kaptak fel­hatalmazást, ugyanakkor a takarékszövetkezetek — a feltételek hiánya miatt — csak korlátozott lehetőséggel élhetnek.” — Mit tehetnek takarékszövetkezeteink az új helyzetben. — Erről ír Kuz­­mi István, a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetke­zet elnöke­ (2. oldal). 1989. JÚNIUS „UNIÓ MAFFÍ2, MAFFIA üüiü” Isazak-s a HETI HÍRNÖK állításai? (Reflexiónk a 6. oldalon) Megyénk áfészei tavaly a szűkösebb beruházási lehetőségein­ket úgyszólván teljes egészében a kistelepülések legjobban el­avult üzleteinek rekonstrukciójára használták fel. Megvalósult azonban néhány nagyobb beruházásuk is. Ilyen volt a sátor­aljaújhelyi Sátorhegy Áruház, (Laczó József képriportja a 6. ol­dalon.) Kinek az érdeke? gyorsan változó világ sodrásában néha már „észre sem vesszük”, ha egy korábban szívesen olvasott, számunkra hasznos információt nyújtó újság megszűnik, vagy várat­­lanul új lapot kínál a rikkancs az utcán - eddig nem létező új­ságot kézbesít a postás. A régi megszűnésének okát nem firtat­juk, az új iránti érdeklődésünk természetes: kinek a lapja, mi­ről ír, kiket és miről akar tájékoztatni az új sajtótermék? — Mit akar, mit akarhat a viharos változásokat kísérő, információ­­dömping korszakában? Ezek a kérdések valószínűleg most is — amikor új lap első szá­mát tekinti át a lisztért Olvasó - válaszra várnak. Lehetséges, hogy további és konkrétabb kérdéseket is megfogalmaznak majd olvasóink. Esetleg olyanokat is, hogy milyen törekvésekre en­ged következtetni a lap neve: Szövetkezeti Reform; első számé­ban miért kapott helyet József Attila: Emberek című verse; egyetlen verssorát miért emeltük a lap fejléce fölé: mit akarhat, mire számíthat egy „szerényebb köntösben" jelentkező „kis lap" a hagyományos „nagy lapok", a színes televízió, s az egyre szaporodó, „divatosabb ruhában”, több színnyomással jelent­kező hetilapok, folyóiratok „társaságában" — bizonyos értelem­ben az előbbiek „árnyékában” ... A fontosabb kérdésekre már itt és most válaszolhatunk. A Szövetkezeti Reform — miként az impresszumában olvas­ható - Borsod-Abaúj-Zemplén megye fogyasztási szövetkezetei­nek, áfészeinek, takarék- és lakásszövetkezeteinek lapja. Figye­lembe véve, hogy megyénkben a fogyasztási szövetkezeti moz­galomban jelenleg több mint 317 ezer ember vesz részt, min­denekelőtt e mozgalom: 17 ÁFÉSZ, 21 takarékszövetkezet, több tucat lakás-, garázsépítő és -fenntartó szövetkezet tagjait és dolgozóit akarjuk rendszeresen tájékoztatni az őket érintő és érdeklő kérdésekről, s a szövetkezeti mozgalom időszerű fel­adatairól. A Szövetkezeti Reform - nevéhez hűen — a szövetkezetek re­formtörekvéseit, a változó társadalmi és közgazdasági környe­zethez való rugalmas alkalmazkodó­ képességét, szüntelen meg­újulási készségét akarja felkarolni, és a maga sajátos eszközei­vel segíteni. Természetesen a szövetkezeti mozgalom alapelvei­re építkezve, és számolva azzal is, hogy mozgalmunkban külön­böző világnézetű és politikai elkötelezettségű emberek tevékeny­­kednek. Ennek megfelelően lapunk hasábjai nyitva állnak majd minden jobbító, javító szándéknak, minden tisztességes építő törekvésnek. Beleértve olvasóink észrevételeit, javaslatait, és tárgyilagosan bíráló megjegyzéseit is. A Szövetkezeti Reform mindenekelőtt a szövetkezeti tagok és a szövetkezeti dolgozók szívesen olvasott lapja, az ő érdekeik következetes képviselője és szószólója akar lenni. Ezért kérjük is a szövetkezetek tagjait és dolgozóit — olvasóinkat: vegyenek részt lapunk szerkesztésében! Tiszteljék meg bizalmukkal, írá­saikkal, leveleikkel, javaslataikkal minél gyakrabban szerkesztő­ségünket. Legyenek lapunk rendszeres olvasói, előfizetői. A lapunk fejléce fölött idézett József Attila verssor emlékeztet­ni akarja a szövetkezetek vezetőit és választott tisztségviselőit: építkezzenek bátran a szövetkezeti tagok személyes és közössé­gi érdekeire, azok optimális — becsületes és hasznos munkára serkentő — összhangjára. Tartsák tiszteletben a tagság alapvető tulajdonosi érdekeit és demokratikus jogait. De emlékeztetni akarjuk a különböző párt- és állami szerveket is: irányító és in­tegráló tevékenységük során az eddigieknél jobban vegyék fi­­gyelembe és tartsák tiszteletben a szövetkezetek demokratikus jogait,­­ alapvető érdekeit. Végül is a Szövetkezeti Reform — a maga szerényebb lehető­ségeivel­­ konkurálni nem tud nem is akar. Sem a hagyo­mányos „nagy lapokkal”, sem a tömegkommunikáció más, kor­szerű eszközeivel. Legföljebb azokat hasznosan kiegészítve, jól körülhatárolható érdekek tisztességes szócsöve lehet. A szövet­kezeti mozgalom érdekeit és fejlődését akarja szolgálni.­­ Ol­vasóink bizalmát kérve és remélve is. A Hirdessen lapunkban! Béreljen helyet reklámjainak egész évre! Előnyösebb, olcsóbb,­­ biztos megjelenés

Next