Borsodi Vegyész, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-23 / 13. szám

2 kísérlet, melytől sokat várnak DR. KISS SÁNDOR, a Borsodi Vegyikombinát agrokémiai kísérleti telepének vezetője a múlt évben Pécsett megrendezett biokémiai vándorgyűlésen szakmai körökben nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott. A vér hemoglobin tartalmának növelése magnézium alkalmazásával című előadásában egy, a kazincbarcikai városi kórház főorvosával, Melles Zoltánnal közösen elvégzett kísérlet eredményéről számolt be. Kutatásaik eredményére nemcsak az egészségügyi, de több vegyipari szakember is felfigyelt. Felkeltette érdeklődését az ÉMV vezetőinek is. A bábonyi gyárban évek óta nagy gondot fordítanak a dolgozók egészségét károsító hatások megszüntetésére. Ennek érdekében számos műszaki módosítást, munkaszervezési intézkedést valósítottak meg. Sajnos, minden veszélyforrást még nem sikerült felszámolni, ma is van olyan üzem, ahol a dolgozók az egészséget, mindenekelőtt a vért károsító légtérben végzik munkájukat. Az ÉMV vezetői szeretnék mielőbb kiküszöbölni az ilyen hatásokat, s ehhez az említett kísérlet eredményei is nagy segítséget nyújthatnak. Ez indította a gyár képviselőit — Szilágyi Gyula műszaki igazgatóhelyettest, dr. Sallay Zoltán üzemi főorvost és Regécy László munkavédelmi osztályvezetőt — arra, hogy a kísérlet eredményeiről személyesen is elbeszélgessenek a BVK szakemberével. A MÚLT HÉTEN TARTOTT tapasztalatcserétől, illetve az ezt követő közös munkától azt várják, hogy tovább sikerül csökkenteni a dolgozók egészségi károsodását. jé enkítt „titkai” Ösztönzőbb premizálás A Tiszai Vegyikombinát I- es műanyagfeldolgozó-gyárának a profilja a nehézpárnazsák, a nehézfólia, az agrofólia és a különböző zsugorfóliák. Nagy József, a gyár megbízott üzemvezetője elmondta, hogy naponta átlagosan húsz tonnát termelnek. Ez igen szép eredmény, mivel a napi terv mindössze 18,2 tonna. A kiváló eredmény oka is egyszerű. Idén januártól bevezették az ösztönzőbb teljesítmény-premizálást. A dolgozókat az eddigieknél jobban érdekeltté tették a termelésben. Az intézkedés után gazdaságosabb lett a termelés, ugyanakkor a munkások fizetése havonta 140—150 forinttal nőtt. Ezenkívül az egyenletes termelés egyik alapja az üzemeltetők jó összhangja a karbantartókkal. Most vizsgálták, miképpen lehetne a karbantartókat is jobban érdekeltté tenni a termelésben. A hetven dolgozóval termelő gyárban 4 szocialista brigád tevékenykedik, közülük a Münnich Ferenc kollektíva bizonyult a legjobbnak a múlt évi munkaversenyben, az I-es és a II-es műanyagfeldolgozó-gyárban. Győztesek A középiskolások megyei szavalóversenyét Sztankovics Margit, az ózdi József Attila Gimnázium tanulója nyerte. Második helyezést ért el Pocsai Piroska, a leninvárosi Kun Béla Gimnázium tanulója, harmadik díjat Bozó Mária, a kazincbarcikai Vegyipari Technikum tanulója kapott. BORSODI VEGYÉSZ Napirenden Az ÉMV „alkotmányai" Ezekben a hetekben valamennyi vállalat különböző szakszervezeti fórumain megvizsgálják: a gazdasági szervek az elmúlt esztendőben hogyan hajtották végre a kollektív szerződésben foglaltakat. Magyarán mondva: arra kérnek választ a dolgozóktól, hogy a vállalati alkotmány paragrafusaihoz híven történt-e a tevékenység. És persze mindezen túl arról is számot kell ilyenkor adni, hogy mindenki teljesítette-e a kötelezettségeit. Az első év ismeretes, hogy a múlt évben öt esztendős időtartamra megkötött kollektív szerződések a vállalatok TV. ötéves terveivel egyidőben készültek. Az Északmagyarországi Vegyiművekben a vállalati alkotmány összeállításában tavaly szinte minden dolgozó bekapcsolódott. Több mint háromszáz észrevétel, javaslat érkezett. Mindezt azért érdemes felidézni, hogy tisztán láthassuk: valóban demokratikus légkörben, viták és eszmecserék után, s azok tanulságait és tapasztalatait felhasználva készült ez a szerződés. A kérdés most már az, hogy valóban „alkotmányos" rendben történt-e a vállalati élet az 1971-es esztendőben. Legutóbb erre keresett választ az a beszámoló, amelyet a vállalat gazdasági vezetése terjesztett a szakszervezeti bizottság elé. Az szb megvitatta a jelentést, s bizonyos módosítási javaslatokat terjesztett a szakszervezeti tanács elé. A következő hetekben a műhely- és osztálybizottsági üléseken kerül sor eszmecserére, a szerződés elmúlt évi végrehajtásának értékelésére. E gondolatok szellemében tettek javaslatokat bizonyos módosításokra a kollektív szerződésben. Figyelembe kell venni például a továbbiakban, hogy megkezdték a termelést az idén a vállalat edelényi üzemében. A szerződés rendelkezéseit tehát az ottani dolgozókra is ki kell terjeszteni. Az elmúlt évben sem szűnt meg a munkaerő-probléma a bábonyi gyárban. Különböző munkahelyekről 577 dolgozó számolt le egyetlen esztendő alatt. Ha a megnevezett indokokat figyelembe vesszük, a családi problémák ,s a kevés kereset szerepelt az első helyen. Érdemes megemlíteni, hogy az ÉMV-ben következetesen alkalmazták azt a módszert, hogy egyetlen távozni készülő szakmunkást se tartottak vissza több pénz, jobb bérezés ígéretével. Ezzel megpróbálták védeni a törzsgárdatagok érdekeit a „vándormadarakkal” szemben. Differenciált ösztönzési kategóriákba való besoroláskor, valamint a múlt évi nyereségrészesedés összegéből megvalósított bérfejlesztéssel kívánták a gyár régi dolgozóinak további megbecsülését megvalósítani. Az szb által elfogadott javaslat egyébként azt is tartalmazza, hogy a „mozgó” juttatásként rendelkezésre álló összegek eddiginél differenciáltabb szétosztásával, s az összeg növelésével kell tovább ösztönözni a dolgozókat a jó munkára, a gyárhoz való Hűségre. Több, hasonló fontosságú kérdésben foglalt állást a vállalati szb és a szakszervezeti tanács. Gy. K. Jobb munkával A gazdasági év értékelésekor már ismertették a dolgozókkal, hogy a vállalati célokat tavaly nem sikerült elérni. Nem múlott ez mindig objektív okokon, s — amint azt a gazdaságvezetők beszámolója megállapítja — „a saját munkánk javításával is sokat tehetünk a jobb eredményekért ...” Arcok a gyárból Hosszú ideje beszélgettünk már, múltak az órák, és egyszeresak észrevettem: önmagáról alig mondott valamit Oszkó Sándorné. Pár szűkszavúan megfogalmazott mondat, egy-két életrajzi adat árválkodott parányi jegyzetfüzetem egyetlen lapján. És mégis, ahogyan fellapozom a noteszt, és felidézem emlékezetemben azt a találkozást, rá kell döbbennem, hogy sok mindent megtudtam arról az asszonyról. Megismerhettem egy mai nő, egy munkásélet örömeit, gondjait. Nem szavakkal mondotta mindezt el nekem Oszkóné. Elővette a brigád naplóját, s olvasgattam a sorokat. Az íróasztal fiókjából fényképek kerültek elő. A falon meg ott láttam egy oklevelet. Aztán végigjártuk a munkahelyét. Láttam az ÉMV gyári mosodáját, és lépésről lépésre lehettem tanúja, hogyan lesz az olajos, poros, foltos munkaruha ismét habtiszta. Megcsodálhattam a monstre gépeket, átlábaltunk a kicsorduló vízen, hallgattuk a centrifugák zúgását, aztán megnéztük, hogyan simulnak ki a vasaló nők keze nyomán a ráncok a friss ruhákon. .. Mire visszatértünk a két zümmögő varrógép szomszédságában levő, parányi szobába. Oszkóné, a mosoda vezetője csak annyit kérdezett: — Ugye, most már érti, hogy miért nem magamról beszélek? Azt már mástól tudom meg, hogy ő, aki itt művezetői státuszban végzi a munkáját, adminisztrál, megrendeléseket vesz fel és kiadja a tiszta holmit, övé a tizenöt munkatársnő minden gondja-baja. És azt is elmondták, hogy nem ritkaság: kézbe veszi a vasalót, s végzi a munkát, mert „szorít” a határidő, és azt be kell tartani ... — Amikor most a tizennyolcadik évemet kezdem el itt a gyárban, elmondhatom: annak idején nehéz szívvel indultam útnak ide. Báthodyba Nyergesújfaluból. Dehát a férjem itt lett művezető, „Ez a tizennyolcadik évem...” és a család természetesen követte. Három gyermekünk van, ma már mind kereső, ám akkor kellett a nevelésükhöz a pénz. Munkát vállaltam én is, itt a gyárban. És pár hónap múltával kérdezték meg, vállalnám-e a mosoda vezetését... A kollektíva szinte minden tagja már a törzsgárdába tartozik. Azt mondja Oszkóné, hogy az asszonyok úgy ismerik itt egymást, hogy egy szemvillanásból megértik, mi a másik gondolata. Összeszokott, jó közösség, most várják az aranyfokozatot... Oszkóné a munkáján túl jó néhány társadalmi kötelezettséget is magára vállalt. Nyolc éve tagja a szakszervezeti tanácsnak, a kommunális osztály szakszervezeti bizalmija. Azt ismét másoktól hallottam, hogy nagyszerű munkáját eddig négy alkalommal ismerték el A vállalat kiváló dolgozója kitüntetéssel, és idén a NIM által kibocsátott kitüntetést kapta meg. Gyárfás Katalin irodalmi színjátszók találkozója Március 25-én, szombaton délután három órakor Zavadovics László, a Borsodi Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának titkára nyitja meg a szakszervezeti irodalmi színpadok harmadik megyei találkozóját a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. A találkozón a szakszervezeti művelődési otthonok 16 irodalmi színpadának színjátszó csoportja mutatja be produkcióját. A mai polgári filozófia főbb irányzatai A szerzők átfogó képet adnak a mai polgári filozófia fő irányzatairól. A kötet részletesen mutatja be és elemzi a legfontosabb irányzatokat: a pragmatizmust, a neopozitivizmust, a fenomenológiát, az egzisztencializmust és a neotomizmust. A könyv lapjain érdekes filozófiai portrékat találhatunk olyan neves gondolkodókról, mint Peirce, James, Bertrand Russel, Husserl, Jaspers, Heidegger, Sartre. A kötetre nemcsak az egyes irányzatok és gondolkodók ismertetése jellemző. A szerzők színvonalas elemzést nyújtanak, és ugyanakkor kutatják az egyes iskolák jellemző sajátosságait, eltéréseit, közös vonásait. Bemutatják, hogy különféle irányzatok milyen reális tudományos kérdéseket vetnek fel, milyen szociális problémák foglalkoztatják őket; hogyan látják az egyén, a személyiség szerepét a XX. század társadalmaiban, mi az állásfoglalásuk a marxizmussal kapcsolatosan. 1972. MÁRCIUS Szabadalom. A NÉPGAZDASÁGI TERMELÉS műszaki színvonalának állandó és folyamatos emelését társadalmi-gazdasági rendszerünk továbbfejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi. A gazdaságirányítási rendszerváltás egyik oka is a műszaki fejlesztés igényének egyik hatékony eszköze a találmányok kifejlesztése és hasznosítása. Társadalmi és gazdasági rendünknek érdeke, hogy a találmányok kifejlesztését és hasznosítását minden alkalmas eszközzel hatásosan ösztönözze. Az ösztönzéshez a jogi szabályozottság eszközét is fel kell használni. Ezt az ösztönző célt valósítja meg az új szabadalmi törvényünk, az 1969. évi II. törv. Ez a jogforrás korszerű:,,, "tette és tökéletesítette a találmányok jogi védelmét. Jogrendszerünkben több mint egy fél évszázadon keresztül — az osztrák és német törvények adaptációjaként — az 1895 évi XXXVII. törvény szabályozta a találmányok szabadalmi oltalmának kérdéseit. Ez a törvény már keletkezésekor sem volt haladó és korszerű tartalmú. A fejlődő ipar szükségleteit nem tudta maradék, nélkül kiszolgálni. Ugyanakkr hatásos védelmi eszközrendszert sem biztosított a feltaláló érdekeinek védelmére. Magyarország 1909-ben tagja lett az ipari tulajdon oltalmára alakult Párizsi Uniós Egyezménynek. Miután ennek szövege eltért a magyar szabályozástól, ezért az 1895. év XXXVII. törvény szinkronba kellett hozni a nemzetköz egyezményekkel. Emiatt később számos vonatkozásban, több alkalommal kellett a szabadalmi törvényünket módosítani A módosítások miatt a szabadalmi jog sokszintű, több lépcsős és egyre áttekinthetetlenebb lett. Több kísérletet tettek ugyan 1945 előtt az egységes és átfogó szabadalmi jog kodifikálására, azonban mindig eredménytelenül. A szabadalmi jogfejlődés történelmében pozitív tartalmú előrelépést jelentett az 1949. évi 8. sz. tvr., amikor a szabadalmazhatóság előfeltételei közé felvette a haladás követelményét. Ugyanakkor a korábbi, lényegében bejelentési rendszer helyett a szabadalmazhatóság összes előfeltételeire kiterjedő elővizsgálatot vezetett be. E jogszabály rendelkezése folytán a Szabadalmi Bíróság megszűnt, hatáskörét az Országos Találmányi Hivatal, illetőleg a budapesti Fővárosi Bíróság vette át. Időközben megváltoztak azok a gazdasági-termelési viszonyok, amelyekre szabadalmi joganyag vonatkozott: a szocialista termelési viszonyok kiépítésével a találmányok nagy része a feltalálókat alkalmazó és termelőeszközökkel gazdálkodó állami vállalatok, szövetkezetek keretében jött létre. A szocialista állam alapvető célkitűzésévé vált, hogy tömegméretűvé szélesítse a termelés műszaki színvonalának fejlesztését szolgáló újítói és feltalálói mozgalmat, és biztosítsa az alkotó emberek anyagi elismerését, az újítások és találmányok minél szélesebb körű elterjesztését. KOMOLY EREDMÉNY volt ezen a téren, hogy a jogszabályok elismerték a munkaviszonyban állók, a tagsági viszonyban állók, az alkalmazottak feltalálói díj igényét, a szolgálati találmányok megvalósítása következtében jelentkező hasznos eredmény után. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Szakemberek külföldön Nem túlzás azt állítani, hogy a bel- és külföldi kapcsolatok megteremtése, a már meglevők ápolása napjainkban minden nagyvállalat számára létkérdés. E kapcsolatok egyrészt gyarapítják a vállalatok műszaki, gazdasági szakembereinek ismereteit, tehát műszaki jellegűek. Másrészt kereskedelmi jellegűek, miután a külföldi utak alkalmával sok esetben került már sor konkrét üzletkötésre. Örvendetes, hogy az elmúlt hónapokban a Borsodi Vegyikombinát is gyarapította külföldi külkereskedelmi kapcsolatait. Ebben a hónapban több szakember utazott külföldi cégekhez, vállalatokhoz, így többek között Varsányi Ottó, a BVK szekszárdi gyáregységének vezetője és Hegedűs István külkereskedelmi üzletkötő Német Demokratikus Köztársaságban járt, ahol ige fontos tárgyalásokon vette részt. Szőke Béla, a kombiná kereskedelmi és áruforgalm főosztályvezetője Romániában, míg Pázmándi Gyula, a PVC-üzemcsoport vezetője és Kucsmán Ferenc, a minőség ellenőrzési osztály vezetői Jugoszláviában tárgyalt. Tóth Pál, a BVK műszaki igazgatóhelyettese és Kovács István technológiai és műszaki fejlesztési osztályvezető napjainkban is Jugoszláviában tartózkodnak. A közeljövőben dr. Gulya Imre távlati fejlesztési osztályvezető vezetésével delegáció indul a Szovjetuniót Munkavédelmi aktívaértekezlet a TVK-ban Március 16-án, csütörtökön délután munkavédelmi aktívaértekezletet tartottak a Tiszai Vegyikombinátban. A értekezleten Szénási Tiba műszaki igazgató ismerlte a TVK előtt álló munkavédelmi feladatokat. Az értekezleten mintegy 22 ezer forint jutalmat osztottál ki a kombinát jól tevékenykedő munkavédelmi aktívái.