Borsodi Vegyész, 1977. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-07 / 27. szám

,tAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEH DOLGOZ­ÓIN­AK HE­N­­LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ara 5. fillér 1977. JULIUS 7. Hem a pénzért! ISKOLACENTRIKUS világ­ban élünk. Talán ezért is nem hat az újdonság ere­jével, ha a vállalatok egyre inkább ösztönzik a dolgozói­kat a továbbtanulásra. Kü­lönösen azokat, akik még az általános iskola 8 osztályát sem végezték el. A minap, egy beszélgetés során ez is szóba került a Tiszai Vegyikombinát szak­­szervezeti bizottságán. Tény, hogy a kombinát illetékesei nem azért szorgalmazzák az általános iskolai bizonyít­vány megszerzését, hogy szebb legyen a vállalati sta­tisztika. Egyre inkább min­denkinek rá kell jönnie arra, hogy a tegnap megszerzett tudás ma már kevésnek bi­zonyul. A kombinát szinte napról napra fejlődik. A nagyberuházások mellett fej­lesztik, korszerűsítik a mai termelő egységeket. Egyre több az út, a korszerű tech­nika, ami még több tudást, ismeretet igényel, mint a tegnapi. Ezért szorgalmazza a TVK szakszervezeti bizottsága a tanulást. Ezért szervezik meg évente a város általános is­koláinak segítségével a „ki­helyezett” osztályt, ezzel is jó lehetőséget teremtve a kombinát tovább tanulni, szándékozó dolgozóinak. Biz­tosítják a tanárokat, a tan­szereket, s a tanulásra for­dítandó időt. A vállalat kol­lektív szerződése 400 forint jutalmat „ír elő” azoknak, akik megszerzik a nyolc ál­talánosról szóló bizonyít­ványt. Tehát a lehetőségek adot­tak, csak élni kell azokkal. Most is kezdetét vette a szervezés. Szeptembertől is­mét lehet tanulni. Várják a jelentkezőket. A munkahelyi vezetők, a szocialista brigá­dok is sokat segíthetnek. NÉZZENEK körül közvet­len környezetükben, agitál­janak, szervezzenek! Nem a pénzért, nem a 400 forintért kell tanulni, elvégezni a ma már minimális alapkép­­zettséget biztosító nyolc ál­tal­ánost, hanem a több tu­dásért, a biztosabb holna­pért. F. Gy. A TARTALOMBÓL: A TVK ELSŐ FéLÉVI EREDMÉNyEi 2. oldal ÜZEmEINKBŐL JELENTJÜk 3. oldal NOvEMBER 7. TISZTELETÉRE 4. oldal EredmÉnyES MUNKA 4. oldal A HÉTeN TÖRTÉNt 5. oldal FÓRUM, HíREK, SPORT 6. oldal Hetven éve született a névadó Kilián Brigádok találkozója Első alkalommal tavaly nyáron rendezték meg ha­zánkban a Kilián György nevét viselő szocialista bri­gádok találkozóját. A népes seregszemlét akkoriban az ötlet „szülőhelyén”, a deb­receni Biogal gyárban tar­tották meg. Részt vett a tapasztalatcserén az elmúlt évben a hős partizán özve­gye is. A találkozón elhangzott egy felhívás: a névadó tisz­teletére máskor is jöjjenek össze a Kilián brigádok kép­viselői. Idén az ad indokot az ismételt találkozásnak, hogy hetven esztendeje szü­letett a magyar kommunista ifjúsági mozgalom szerve­zője. Ez alkalommal a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár szerelvény gyáregysé­gének Kilián brigádja hív­ja meg — augusztus 27—28- ra — a hősi halált halt par­tizán nevét viselő brigádok képviselőit. Amint azt az Északmagyarországi Vegyi­művek Kilián brigádjának szóló levélben olvashattuk: a gyárban megrendezendő találkozón nemcsak az év­fordulóról emlékeznek meg. Értékelik a vasas centená­rium tiszteletére kezdett szo­cialista munka­verseny ed­digi eredményeit, kicserélik tapasztalataikat, megvitatják a brigádmozgalom eredmé­nyeit is. Úgy véljük, hogy a fiata­lon hősi halált halt partizán emlékének méltó ápolásához hozzájárul majd az idei ta­lálkozó. Készül a hordtáska A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárának konfekcionáló gépsorain gyártják a közkedvelt és mindenki által jól is­mert hordtáskát. Figyelő szemek ellenőrzik a gépek helyes működését, az oldalak pontos hegesztését. A tetszetős nyom­datechnikával készült hordtáska igen keresett cikk hazai piacainkon. Fotó: Kovács Endréné arr Svájci kereskedelmi­­ szakemberek a BVK-ban Európa számos országában keresettek a BVK termékei. A kombinátban gyártott jó minőségű pvc-por megtalál­ható nyugatnémet, osztrák, francia, sőt japán piacokon is. A kombinát kereskedelmi szakemberei az elmúlt hóna­pokban eredményes tárgyalá­sokon vettek részt több or­­s­zágban, s e tárgyalások leg­fontosabb célja a PVC—III. műanyaggyár piacának előké­szítése. Ezt szolgálta az a megbe­szélés is,­­ amelyre június 30- án, pénteken került sor a kombinát kereskedelmi igaz­gatóságán a svájci СТА TRADING AG cég képvise­lőivel. Pázmándi Gyula kereske­delmi igazgatóhelyettes adott tájékoztatót a kombinát ke­reskedelmi kapcsolatairól, az új műanyaggyár építéséről, majd ezt követően a vendé­gek megtekintették az épü­lő gyárat, a kombinát bemu­tatótermét. A megbeszélése­ket követően, várhatóan hosszú távú kereskedelmi szerződés aláírására kerül sor a BVK és a svájci cég között. Svájci kereskedelmi szakemberek a BVK bemutatótermében. A VDSZ­­ elnökségének ülése A Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksé­ge a közelmúltban tartotta meg a soron következő ülé­sét. A tanácskozáson először két jelentést terjesztettek elő. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainál, valamint a VEGYÉPSZER- nél vizsgálták meg a szak­­szervezeti szervezettséget, s a tagdíjfizetés helyzetét. Egyébként a két jelentéshez — összehasonlítási alapul — kimutatást csatoltak a VDSZ valamennyi vállalatának szervezettségéről. Ebből ki­tűnik, hogy az 1977. március 31-i adatok szerint megyénk három vállalatánál — orszá­gos viszonylatban — arány­lag jó a helyzet. Az EAIV budapesti gyár­egységénél a szervezettség 100 százalékos — valamen­­­nyi dolgozó tagja a szak­szervezetnek. Egyébként a vállalatnál 98,1 százalékos a szervezettség, s a szakszer­vezeti tagok több, mint a 99 százaléka rendszeresen fizeti a tagsági díjat. A Borsodi Vegyikombinátnál 97 száza­lék körül mozog a szerve­zettség. Javítani való a szek­szárdi gyáregységben­ van, az ott dolgozóknak csak a 90,1 százaléka szakszervezeti tag. A Tiszai Vegyikombi­nátban a szervezettség 95,5 százalékos. A VDSZ elnöksége meg­tárgyalta, a II. félévre szóló munkatervet is. Érdemes megemlíteni — a teljesség igénye nélkül — néhány olyan témát, amellyel a kö­vetkező hónapokban érdem­ben foglalkozik majd az el­nökség. Augusztusban az orenbur­­gi gázvezeték építésén mű­ködő szakszervezeti intéző bizottság tevékenységét, az ott dolgozó magyarok között kifejtett mozgalmi munka eredményeit értékelik. Ek­kor hangzik el szóbeli tájé­koztató a műszakpótlékok bevezetésének tapasztalatai­ról is. Szeptemberben a szo­cialista munkaverseny-moz­­galom továbbfejlesztéséről, valamint a vegyipar egész­ségügyi helyzetéről esik majd szó többek között. Októberben a Tiszamenti Vegyiművekben tart kihe­lyezett ülést az elnökség. Novemberben a jogsegély­szolgálat eddigi tapasztala­tairól és továbbfejlesztéséről, decemberben az idei terv­feladatok várható teljesíté­­séről, és az 1978 évi fel­adatokról tanácskozik majd a VDSZ elnöksége. Gy- a környezetvédelem és az ipar AZ ELMÚLT HARMINC esztendőben különösen az iparilag fejlett országokban a termelés növekedésével egyidőben elenyészően kevés pénzt fordítottak környezet­védelmi célokra. Ebből kö­vetkezően Európa több or­szágában a folyók többségét olyan mértékben elszennyez­ték, hogy a víz napjainkban már nem alkalmas öntözés­re, mezőgazdasági felhaszná­­lásra. A vizek szennyezettsége olyan „színvonalat" ért el, hogy a szakemberek sze­rint már kevés, lehet­ség van arra, hogy e tekintetben va­lamilyen kedvező változás következzen be. A víz tehát az emberiség legnagyobb kin­csévé vált, és még inkább na­gyobb kincs lesz az elkövet­­kező két évtizedben. Egy tu­dományos kutató ezt a kö­vetkezőképpen foga­lmazta meg: az olaj nem értékesebb mint a víz, csak drágább. Szűkebb hazánkban, Bor­sod megyében örvendhetünk annak a kétes dicsőségnek, hogy itt található Európa talán legszennyezettebb fo­lyója, a Sajó. Ez a hajdan oly tiszta víz az elmúlt har­minc esztendőben olyan nagymértékben elszennyező­dött, hogy abból teljesen ki­pusztult a természetes bio­lógiai flóra, s a folyó jelen­legi állapotában már nem képes az öntisztulásra. Jól­lehet, a Sajó szennyezése már hazánkon kívül meg­kezdődött, csehszlovákiai te­rületen nagy mennyiségű cel­lulóz, pári szulfit-szennylúg került a folyóba. Hazánkban a Sajó mentén új gyárak épültek, a már meglévő üze­mek kibővültek. Az Ózdi Kohászati Üzemek, a Bor­­sodnádasdi Lemezgyár, a Borsodi Vegyikombinát. é­s a Szinva közvetítésével a Le­nin Kohászati Művek tech­nológiai szennyvizei a Sajó folyóba jutva a víz minősé­gét tovább rontották. Mindent összevetve, az el­múlt három évtizedben be­következett nagymértékű ipa­rosítást nem követte a kör­nyezetvédelem, s ezen belül is a szennyvíz­tisztítás hason­ló méretű fejlődése. Az is igaz, hogy az iparosítás kez­detén a gazdaság körülmé­nyei nem adtak lehetőséget arra, hogy gazdaságosnak egyáltalán nem mondható szennyvíztisztítók építésével terheljük az amúgy is szű­kös erőforrásokat. Pedig megérte volna. Elsősorban azért, mert az utólagos kör­nyezetvédelmi fejlesztések és kutatások rendkívül költsé­gesek, másrészt pedig, s ezt a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek nem győzik hangsúlyozni, sok milliárd forintot veszítettünk azzal, hogy a nagymértékben szen­­­nyezett folyók vizét nem le­hetett és nem lehet napjaink­ban sem öntözésre használ­ni. A Sajó folyó mentén az egyre aggasztóbb heelyzet a hatvanas évek végén vala­melyest javult. A Sajó menti ipari üzemekben megkezdő­dött a legveszélyesebb szen­­­nyező források megszünteté­se, s az alapvető víztisztító berendezések építése. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság egy hosszú távú környezetvédel­mi víztisztítási tervet dolgozott ki, amely­ben helyet kapott egy olyan műszaki-gazdasági rendszer kialakítása, amely optimális megoldások kidolgozásával és megvalósításával lehetővé teszi a megfelelő vízminőség védelmét A rendszer meg­valósításához szükséges alap­vető mérések elvégzéséhez — mérőállomások létesítésére — segítséget kaptak az ENSZ Project irodájából. Rövid idő alatt az ipari üzemekben sor került a legfontosabb intéz­kedésekre, s a veszélyes olaj, sav és más szennyező források megszűntek. A fo­lyó azonban továbbra is szennyezett maradt, hiszen továbbra is jelentős mennyi­ségű, de már nem mérgező szennyező anyag került és kerül a folyóba. Sorra épül­tek az ipari üzemek víztisz­­tító egységei, s igen örven­detes, hogy ez a munka nap­jainkban is tart. KEDVEZŐ VÁLTOZÁS kö­vetkezett be a BVK-ban is, amit megfelelően érzékeltet, hogy a kombinát 1971-ben 21 millió forintot 1975-ben már csak 3,5 millió forintot fizetett szennvízbirságként a víz szennyezéséért Sz. D.

Next