Borsodi Vegyész, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-06 / 1. szám
XX. évfolyam 1. szám 1983. január 6. Ára: 1 forint A FIATALOK munkahelyi lelkesedését, alkotó kedvét sokféleképpen lehet lemérni. Az év közben meghirdetett különböző szakmai versenyek és pályázatok jó feltételeket biztosítanak a képességek fejlesztésére, önbizalmat, magabiztosságot adnak az alkotni vágyó fiataloknak. Az egészséges munkahelyi légkör egyik alapfeltétele annak, hogy a fiatal milyen közérzettel végzi napi feladatát, idősebb munkatársai segítik beilleszkedését. A kollektív szellem, a jó légkör biztonságot, bizonyítási lehetőséget kínál, s a fiatal érdeklődése már túlnő a megszokotton. Keresi, kutatja azokat a megoldásokat, amelyek véleménye szerint hatékonyabbá teszik a termelést, biztonságosabbá a munkát, és könnyebbé egy-egy feladat elvégzését. A fiatalok újító kedvéről, képességeik megnyilvánulásáról és ezek elismerésének gyakorlatáról szó esett az ÉMV KISZ-bizottságának egyik legutóbbi ülésén. Az írásos jelentés aprólékosan taglalta a sajóbábonyi KISZ- esek részvételét az újítómozgalomban. A jelentés két év eredményeit összegezte, melynek alapján megállapítható, hogy az itt dolgozó fiatalok jelentős eredményeket értek el az újítómozgalomban. 1981- ben a 451 újító közül 118 fiatal volt, a benyújtott javaslatok 40 százalékát fogadta el hasznosításra a vállalat, és a megtakarítás összegéhez több mint 400 ezer forinttal járultak hozzá. AZ ELMÚLT, 1982-es esztendő első felében a 800 KISZ- fiatal a benyújtott újítási javaslatok több mint 54 százalékát adta, és várhatóan ez az arány tovább javul az év hátralevő részében — állapították meg a testület tagjai. borsodi A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Készültek az ülőpárnák A sajóbábonyi gyár kismama foglalkoztatójában különböző habszivacs használati eszközöket „öltöztetnek” fel a leendő kismamák. A legnagyobb mennyiségben ülőpárnahuzatokat varrnak. Képünkön: Ácsné Terjék Júlia, Sedenszki Józsefné és Farkas Jánosné munka közben, Ecseki Ferencné csoportvezetővel. Fotó: Katona Gyula A jó szakkönyv gazdasági eredményei A I Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Műszaki Könyvkiadó még júliusban meghirdette pályázatát a szakkönyvek , gazdasági eredményeinek feltárására. A pályázaton olyan művel lehet részt venni, amely legfeljebb 10 gépelt oldalon ismertetik azt a módszert, eljárást, technológiát, szerkezeti megoldást, amelyet a Műszaki Könyvkiadó által kiadott szakkönyv alapján dolgozott ki és gazdaságilag kimutatható megtakarítást, illetve hasznot hozott. A pályaműnek részletesen tartalmaznia kell, mely szakkönyv, illetve szakkönyvek felhasználásával született meg a leírt eredmény; a könyv melyik részlete ad ötletet, információt, adatot az eredmény eléréséhez. Pályázni egyénileg, vagy csoportosan lehet. A pályázatok beküldési határideje: 1983. január 31. A beérkezett műveket a Műszaki Könyvkiadó és az MTESZ által létrehozott bíráló bizottság értékeli, a pályázó vállalata gazdasági vezetőinek bevonásával. Eredményhirdetésre 1983 májusában kerül sor. A pályadíjak sem lényegtelenek: az I. díj 8000 forint, a II. díj 6000 forint, míg a III. díj 4000 forint. Vizsgálat a laboratóriumon Napról napra jelentős vizsgálatokat végeznek a Borsodi Vegyi Kombinát szennyvíztisztító üzemének laboratóriumában. Képünkön: az iszapmennyiséget mérik. Fotó: Ökrös István KÉT ÉS FÉL ESZTENDŐVEL ezelőtt — dátumszerű pontossággal 1980. június 17- én — alkotott egy határozatot Kazincbarcika város Tanácsa az oktatási-közművelődési és ifjúságpolitikai bizottság létrehozásáról. A héttagú bizottság azóta végzett munkájáról, e fontos társadalompolitikai tevékenységről a közelmúltban számolt be a tanács testülete előtt a bizottság elnöke, dr. Veres Lajos. Amint arról az előzetesen írásban kiadott jelentésből a tanácstagok tájékozódhattak: a cél az volt, hogy a tanácstörvény szellemében, a korábbinál hatékonyabban végezze az ellenőrzési, a számonkérő munkáját a bizottság. Arra is törekedtek, hogy mindinkább bontakoztassa ki a tevékenységét a testület az önkormányzati, a népképviseleti és az államigazgatási jellegű feladatok végrehajtásánál és aszámonkérésnél. A bizottságban heten tevékenykednek, közülük négyen tanácstagok. A testület összetétele megfelel az elvárásaiknak, hiszen a város valamennyi fontos közoktatási és közművelődési intézményének képviselője részt vesz a munkában. Ugyanakkor az ifjúságpolitikai kérdések megvitatására és elemzésére is alkalmas a bizottság. Munkájukat éves terv alapján végzik, s mindig figyelembe veszik a tanács, a végrehajtó bizottság, valamint az illetékes szakigazgatási szerv programját. A tanács és a felsőbb szervek javaslatai is mindig szerepelnek az oktatási, a közművelődési és az ifjúságpolitikai bizottság munkatervében. A munka rendszerességére jellemző, hogy évente legalább négyszer tartottak ülést, — ám ha az indokolt volt — nemegyszer rendkívüli megbeszélésekre is sor került. Amint arról a tanácstagok meggyőződhettek: két és fél év alatt a tizenkét ülésen összesen huszonhárom témakört tárgyalt meg a bizottság. Általában szinte valamennyi tagja a testületnek részt vett az üléseken, s az aktivitás is megfelelő volt. Arra is törekedtek a testület tagjai, hogy megfelelő munkakapcsolatot alakítsanak ki más tanácsi bizottságokkal, valamint az egyéb szervek hasonló feladattal megbízott testületeivel. Nemegyszer, közösen vitattak meg egy-egy témát, máskor konzultációt, megbeszélést folytattak egy-egy időszerű , a város valamennyi állami és társadalmi szervét érintő és foglalkoztató kérdésről. Jó párszor egy-egy intézményben — a napirenden szereplő téma színhelyén — tartotta meg ülését a bizottság. Személyes tapasztalatokat szerezhettek az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában, a 105-ös és a 112. számú Szakmunkásképző Intézetben, az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskolában, valamint az Egressy Béni Művelődési Központban és Könyvtárban. Örvendetes tény — hangzott el a tanácsülésen a téma megtárgyalásakor —, hogy a meglátogatott intézmények vezetői általában megszívlelték a bizottsági tagok javaslatait, s a további munkájuk során igyekeztek azokat a gyakorlatban is megvalósítani. A MUNKÁT A TOVÁBBIAKBAN IS tervszerűen és rendszeresen, felelősségteljesen kívánják végezni a testület tagjai —gyártás— A tanácstörvény szellemében Oktatás, közművelődés, ifjúságpolitika Gyártók és felhasználók A hazai mezőgazdaságnak egyre nagyobb választékban kínai növényvédő szereket az ÉMV. A vállalatot egyaránt felkeresik a felhasználók és kereskedelmi szakemberek, és ilyenkor közvetlen véleményt cserélnek tapasztalataikról. (Cikkünk a 2. oldalon.) Fotó: Hamvas Géza Hz fi-ben 1982-ben is a V-prészles teljesítellel.Én évi tervei A tartalomból: A MÁSODIK CSATORNA 2. oldal ÉRDEK, SZEMLÉLET, KÖZÖS NYELV 3. oldal AZ ALAPÍTÓ MUNKÁSŐR 4. oldal ISMÉT EGY NYERTES PÁLYAMŰ 4. oldal A TANÁCS ÉS A SZAKSZERVEZETEK KAPCSOLATA 5. oldal HÍREK, SPORT 6. oldal Új elemek a munkaversenyben Az elmúlt évben 255 szocialista brigád vett részt a Tiszai Vegyi Kombinátban a munkaverseny-mozgalomban. A versengő kollektíváknak 1982-ben is jelentős szerepük volt abban, hogy a vállalat teljesítette éves tervét. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság — éppen aktualitása miatt —, a közelmúltban napirendre tűzte a munkaverseny-mozgalom helyzetét, illetve a továbbfejlesztés lehetőségeit. Az elmúlt napokban Szalmás Istvánnétól, a munkaverseny-iroda vezetőjétől azt kérdeztük, hogy miilyen újszerű vonások lesznek ezentúl a munkaversenyben? — A jövőben a munkaverseny-mozgalom területén az egységek nagyobb önállóságot kapnak. Ezalatt azt értjük, hogy lehetőleg ott döntsenek majd a tényleges teljesítmények megítéléséről, ahol a legjobban ismerik azt. Ez természetesen nagyobb felelősséget igényel a helyi gazdasági, társadalmi vezetőktől. A felsőbb vezetők részéről pedig fokozottabb támogatást, illetve ellenőrzést. További újszerű vonás: a munkaverseny-felelősök rendszerének általánossá tétele, mert eddig ez nem mindenütt volt meg. Ettől a rendszertől azt várjuk, hogy egységessé válik az értékelés és a gazdasági egységek közötti tapasztalatcsere is színvonalasabb lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy az anyagi elismerés a jelenleginél jobban ösztönözzön a jobb teljesítményekre úgy, hogy ne legyen gátja a jó közösség kialakulásának. Éppen ezért célszerűnek találnánk — amennyiben majd egy érvényes határozat lehetővé teszi — a különböző fokozatokkal olyan meghatározott összegek adományozását, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a brigádtagok felosszák egymás között, hanem lehetővé teszik a kollektíva számára egy-egy közös program szervezését. — Például ebből a pénzből lehetne fedezni a több napos kirándulások költségeit. Az ilyen kirándulások mindenképpen a közösségi szellem javítását szolgálnák — mondotta befejezésül Szalmás Istvánné. (S—I—)