Borsszem Jankó, 1873 (6. évfolyam, 262-313. szám)

1873-01-05 / 262. szám

2 В­о­­­s­s­a e M Jankó. janua­r 5.1873 Ministre ne puis. Államtitkár ne daignc, Hollán je suis. в. j. Az utolsó „Giardinetto.“ — Talián Náczinak föltálalja Borsszem Jankó. — Hignázio! tehát elmégy, a szél hali feneketlen gyomrokat nem traktálod többé avval a fügével, me­lyet a balközép mutatott nektek; sem per Dió r­a dióval, melybe belevásott fogatok ; sem azzal a fro­­maggióval, melyből „kázusz“ bellit csináltatok; sem azzal a mandulával, mely keserűvé lett szátokban; sem azzal a szerkesztői szőllővel, melyet a te utódod Dániel Lenz’ Irányi tett rád nézve oly savanyúvá, sem azzal a magyar-magyaré­vak mely csak ily keserves n­agyarónoktól kerülhet ki. . . Nem traktálod többé, mert hát Megírva mär netto Az utolsó giardinetto. Adesso SÍ fa óhne - -­Mi. la redazione ! l’erduto, mai guadagni — Ecco Iá — Iragni ! (Ed in fondo Sciagni:) Monsignore Chigi, Che si chiama t'ichi.) Engedd tehát meg, hogy humorodat én paren­­táljam szerkesztői torodon egy giardinettóval. Lasciate ogni speranza voi, che sortite! * * Nazzi, Nazzi! Finito a lazzi! Tizedrangú tiszte­letbeli pártvezére a szélbali bakáknak — azt mondod, hogy ezentúl csupán képviselőségednek fogsz élni ? Akkor kár volt elhagynod a Mmnújságot. Ha írsz sze­retlek beszélni hallani, ha kinyitod a szájadat, tollat dugnék beléje. La penna é mobile qual piti mai vento ! * * * Te mégy és Majmonidesz marad. Darwinnak mégis igaza van: a majom előbb élt, a majom tovább él a szélbali embernél. Voltatok insieme. Vagy most extra simia. I gioja! * * & Náczi szűre künn szorult, majom szőre benn rekedt! Megbocsáss e szójátéki szörnyetegért, ma é bubo di spizzo, futto di hunzo, a­ki többet ad, mint a mennyije van. Egyébként csak roszul utánzom el­­mésséged tyukszárnyalását. 0­­ J « * * * Kényezve láttak kifolyni, a hig leve a szélbal paprrpolitikás húsának! — a turini kalamárisból. Mily kalamáritás! Kinek van annyi vize, hogy a szélbalt­­ tartó di tenta beszáradt bölcsességét ismét fölengesz­telje ? Senkinek —­ senkinek ! Hignázio ! hig voltál! High life-ot folytatnl demokrata létedre. Az maradsz-é­­ tollad végperczenéseig ? Vagy a perczenet végpercze­­néseit perczentekre váltód ? Mert örömmel hallom, hogy a „tisztelt házat“ lefordítottad taljánra s most alta casa, háromemeletes ház a birtokod ! Bravo Fi­garo ! Te is retirálsz és — hogy is mondja Danton Alligatori ? — a pártod oda tíz „а росо,­­ poco, do­ve’s sol face.“ *­­* * * Jársz-kelsz most az utczákon — árván, elha­gyottan­ nézed a plakátumokat és felkölti irigységedet a „kétfejű csalogány.“ Hát a kétfejű sasok nem eléggé karmolják már a nemzetet? De ha van öt fejű­ párt, legyen kétfejű ciallogagna is. Majd ha neked is lesz egy, beállasz ugy-e deákistának ? * * * ! Ha úgy másodszor is lehetnél redattore ! Máso­dik élet vagy második halál volna-é ez ? Oh, che Il seconda morte ciascun grida! Nem leszesz. Megy vissza a pomeránosok ho­nába. Hiába, csak ott jó lenni magyarnak. Cosi fan tutti. Cosi faranno tutti frutti di ball’ estremo. Gliami nu­nculo risiercosi. Országgyűlési csodabogarak. I. A felsőházitól. Prónay Gábor báró: Ha a kormány most utólag terjesz­tené be tervezetét a vasutakról, hisz ez kérem nem volna filius ante patrem, hanem filius post patrem. (Gyorsírói jegyzet.) II. A képviselőházitól. Kzeiltimrey Elek: Alkotmányos állapotunkat nem a leg­kedvezőbben jellemzi azon körülmény, hogy a jelenben tárgyalás alatt levő javaslatnak szavazása alkalmával, szavazatomat indokolni is kénytelennek érzem magamat. • (Ugyanott.)

Next