Borsszem Jankó, 1874 (7. évfolyam, 314-365. szám)

1874-06-21 / 338. szám

Junius 21. 1874 Borsszem Jankó. Mais, du tout! — ellenveti a 3-ik Miklós, Vay. De eher Peteuphi ilyen volt. Vagy ha ilyen nem volt, ilyennek kellett lennie. Nem smart fellow, ha­nem gentleman, elegikus petit­erévé. Voila ! Engel Jakab, az angyali szendeségű Praxis­­teles (a non praxi, mert idealista) szerencsésen fejezé ki a szerény lángelmét. Mintha rímet sem tudna, oly szánandólag néz rád. Kug­ler gyakorlati ember. Nem szereti a sejtel­mes tapogatózást. Petőfi író volt, tehát tollat a füle mögé Petőfi nem csak szomorú, de mulatságos da­rabokat is irt, tehát nevessen. Épen azon vers olva­sása után látjuk itt, melyet Jókai a holt költő szerel­méről írt. Mintha azt mondaná magában : „bolondos Móricz !“ Érzitek is ti, hogyan kell Petőfit kifaragni! szól Aradi Zsigmond s lángokat tűz a költő fejére, melyről távolról azt hinnéd, haj. VII.

Next