Borsszem Jankó, 1883 (16. évfolyam, 1-52. (782-833.) szám)
1883-01-07 / 1. (782.) szám
(I AM BETT). yssj’vf _ '^N ánat borult a nagy respublikára, Ledőlt a legszilárdabb oszlopa .... ^Az újév első pirkadó sugára A gall szemekbe könnyeket, lopa. 0! mert az a félszem örökre zárva. A melyben a vezértűz lángola, Hogy nemzetét — a kellő perezre lesve — ( Dicsőségre, — vagy romlásra vezesse! A nagy halálhír szétfut a világba , megdöbben rája az egész világ. Elég e frank polgárnak bús halála — És megrázkódnak nagy monarchiák. Megáll a nemzetek históriája S elhagyva útját uj ösvényre hág......... Ki megdőltével is még így hatott, Nagyok között is nagy volt e halott! Mikor a büszke császárság a sárba Ejté a meggyalázott trikolort, Akkor tört a homályból napvilágra Egy senki, — szava zenge, vére forrt — S a lobogót a sárból az oltárra Emelte föl, — és bár győzelmi tort Nem ülhetett, — ő a becsületet Megmenté, mikor minden elveszett. S a senki nagy jön. A köztársaságot Fölépitette a honszeretetet. A munkánál ő első sorban állott S a mű legbuzgóbb őrizője lett. Mert száz ellenség ezer aknát ásott. — De győze ő száz ellenség felett. Kegyetlen szóval vett rajtuk erőt. •— S ott vonaglának lábai előtt. Most vége! —Lángszavakkal, lángeréllyel ! Nem alkot többé franczia hadat, Mely boszurente éles fegyverével Szörnyű revanche-ért »a Berlin!« halad. Meghalt még ifjú szívvel, szenvedéllyel. Csodás nagysága is félben maradt......... S az ifjú ellent látják sírba szállni Germániának dicső aggastyáni! . . . ; Borsszem Jankó. Január 1. 1883. Most vége! — Többé szavától leverve Az akna-ásók nem vonaglanak : Merészebb lesz a trónkeresők terve, Vadabb a vörösinges népsalak......... S hogy Gambettát teszik a hamv-vederbe Remeg a gall szív egy kérdés alatt: »Nem halt-e véled jók legjobbika A szent Revanche s a szent Rezpublika ! ?« Cseh táviratok Gambetta barátjaihoz. Leitmeritz. (jan. 2.) Francziaország gyászol. Francziaország nincs egyedül. Egész Leitmeritz vele gyászol. Leitmeritz és Paris testvéri bánatban ölelkeznek. Hazafias mély bánatának kifejezést adandó, ma Leitmeritzben az uj cseh korcsmárosok — kik vannak egyen — a világos pilzeni sör helyett csak fekete gyászt habzó koromsötét márcziusit mérnek. Litmeritz nevében: Antoine Pospischill. Horitz. (jan. 2.) Horitz meg van rendülve. Horitz fájdalma nagy. De néma. S azért hangot ad. Hangot akkor, mikor Prága hallgat. Szégyen Prágára — dicsőség Horitzra! Horitz a kor színvonalán áll. Horitz nevében: Guillaume Naprstik. Wlkovitz. (jan. 3.) Leitmeritz és Horitz már szóltak. De Wlkovitz még nem szólt. Wlkovitz most szól. Egész czivilizált világ érzi a veszteséget, de egész czivilizált világ manifesztácziói semmisek volnának ha Leitmeritz, Horitz és Wlkovitz hallgatnának. Föltesszük Francziaországról, hogy Wlkovitz részvétének fölfogja nagy értékét. Ha nem — küldje vissza táviratunkat. Különben elvárjuk, hogy e nagy tettünkért a Concordetéren három szobrot fog emelni: Leitmeritz, Horitz és Wlkovitz kultúrás góczpontok számára. Wlkovitz nevében : Francisque Drahanek. KATHEDRAI BÖLCSESÉGEK. Tanár (az állattani vizsgán). Ha maga távolról lát egy kutyát futni az utczán, miről ismeri meg, hogy az kutya és nem peczethal ? Hiszen ez is emlős állat ? bölcsészethallgató. Az ugatásról. Tanár. Nem igaz. A farkáról ösmeri meg, mert ez a kutyánál mindig balra van kunkorodva, bölcsészet hallgatófélhangon.) Hátha annak a kutyának a farka el van vágva .... Tanár. No hát akkor meg lehet vizsgálni a fogait. * .............mert hisz a tanárnak legnagyobb öröme, ha a tanuló lételéhez hozzájárulhat.