Borsszem Jankó, 1889 (22. évfolyam, 1-52. (1095-1146.) szám)

1889-01-06 / 1. (1095.) szám

Borsszem Jankó. ■Január 6. 1881). A budai honvédszobor. O­t­t áll Hentzi érczemléke Budavárnak piaczán S hirdeti: »a harcznak vége, Es még nemzet e hazán!« Hirdeti: » a magyar győzött, S ma is úr e tér felett; S még sem ő — de a legyőzött Emel itt emlékjelet.« Hirdeti, hogy az, ki hősként Hullt egykor e téren él. Akkor is még ha legyőzték, Érez emléket érdemel. Ezt hirdeti Hentzi szobra S kezd figyelni rá a kor — S kérdezgetjük már szorongva : » Hát a győzők szobra hol­?« Hentzi érczemléke mellett Ott kell annak állnia ! Kettil mond el egy győzelmet —■ S meglesz a harmónia. Lapszemle, Tisza Kálmán miniszterelnök úr nyilatkozott. A nyilatkozat világszerte óriási feltűnést fog kelteni. M­­ és Bismarck vannak hivatva a békét a jövő századnak megmenteni. Mi, kik magasabb szempontból tekintjük a világ folyását, a miniszterelnökkel együtt felkiáltunk: »Ha e nemzet nem tagadja meg a vér- és pénzáldozatot, akkor a delegáczió összejöveteléig a béke biztosítva van!» (Rovó-bálunk szabadságon levélt a nyilatkozat politikai mérlegelésébe nem bocsátkozhattunk; négy hét multán megérkezik s akkor az ő tollából fogja élvez­hetni a nagy közönség azt, amit ő excellenciája még el nem mondott. A szerit.) »Nemzet.« Nem tudjuk mikor, de bizonyosan tudjuk, hogy vagy Euripides, vagy Empedokles vagy Klytander, vagy Demosthenes — de lehetséges, hogy Lessing mondotta azt: »a politika oly tudomány, melyhez épp úgy kell ész, mint bármely más foglalkozáshoz.« Tiszának tagad­at­­lanul van esze, de eszénél nagyobb a furfangja. Apponyi, a lánglelkű szónok, bögöly- kalajdasi választóihoz ezelőtt két évvel intézett nyílt levelében kifejezte, hogy a béke fentartása a nemzet egyedüli óhaja. S mit tesz Tisza ? Elmondja ugyanezt a beszédet. »Napló.« »A ne bántsd a dzsentrit !« Ez volt jelszavunk la­punk fennállása óta. S mit tesz Tisza Kálmán úr ? Bele­harap a nemzet sajgó testébe és újra meg újra azt mondja : »Úgy szeretlek, majd megeszlek!« Majd? Hiszen fehér bajsza csorog a nemzet piros vérétől. »És Brutus jó, Brutus becsületes!« Aki azt tartja jónak, amit a német, aki úgy teszen, mint a német — ahhoz nincs nekünk sza­vunk és nincs egyetlen előfizetőnknek sem. Országszerte hangzik a panasz, hogy rész az igazságszolgáltatás, rész a közigazgatás. Hányan panaszkodnak, hogy lapunkat, melyre az új év első napjától új előfizetést nyitottunk, nem kapják rendesen! Mert a mi közlekedésünk ázsiai! S ez Tiszának jól van így, bár Jókai, ki kizárólag lapunk­nak irt egy új regényt, mindig azt mondotta: »Oh, régi jó idők!« Tiszához nincs többé szavunk. »B. Hírt .ар. « - Muhoray Melinda úrnő ő nagysága Gsekec-Szt-Ja­kab. 1. Észrevehette nagyság, hogy Tisza Kálmán teljesen a mi nézetünket osztja. Úgy a cél, mint a belpolitiká­ban ; úgy a köz- mint a magánjogban; úgy a magán­­mint a társadalmi kérdésekben köztünk és Tisza közt kevés a nézet­eltérés. Újévi beszédjét, miután a mi inten­­czióinknak teljesen megfelel, olvasásra ajánlhatjuk. 2. Szerkesztőnk a Panama-kérdésben nincs közvetlenül érdekelve. 3. Nagyobb házaknál gyakran használják a czipőhúzót. P. Hírlap:« Auf Tisza's Rede Hausse. ?P. Lloyd. Tönődések Seiífensteiner Solomontól. Ф Ho ed, házi bál került nedvenezer florinba: mibe ke­­r­ült ed voskorona3­ter classe ? Ф 42,000 fiorinos sik­kasztás — 40,000 fiorinos házi mulatság. — az egész különbség sok során 2000 florin. Mboh ! Ф Oz aki nem nyerheti ordót: baldag, ha osztagol­­hatja cotillon-ordót. Ф Félem magamat ti­le, hojd a tütés küzt, amit a Tisza szabályozási társulat­sinálja, majdan sok lesz a vak tütés.

Next