Borsszem Jankó, 1898 (31. évfolyam, 1-52. (1569-1620.) szám)
1898-01-02 / 1. (1569.) szám
Borsszem Jankó. Január 2. 1898. Lakatos Miklósnál. — Interview. — Én. — Szabad megintervit ülnöm ? Ö. — Nem tudok én zsidóul, ecsém. Én. — Nem zsidó kérdést akarok feszegetni. Mindenek előtt gratulálok legutóbbi fényes beszédéhez. Ö. — No jó, ülj le! Én. — Kérem, a portuság megtisztelő, ha a viszonosság alapján történik , de ha nem, akkor kérem, ne tessék Bánffy módjára önállóan intézkedni. .. — Hé, nálunk Tornában minden izraelitát tegezünk, még a regálé-bérlőt is, pedig az nagyobb úr mint te vagy, békás! Még virilis is, te meg csak olyan snasz reczipiáltnak látszol. Nyögd ki hát, mit akarsz ? Én. — Mit tart nagyságod a kereskedelmi és vámszerződésről ? 0. — Az ángyod tárgyit! Mit kérdezel engem ? Hazen az zsidónak való tudomány! Én. — De nagyságod a minap e tárgyhoz hozzá is szólott a házban. 0. — Eszed ága! Én csak azt mondtam akkor, hogy a s czokilisták köve az én fejem mellett röpült el. Én. — Egyebet nem is tetszett e szaktárgynál mondani ? 0. — De igen! Aztal is mondtam, hogy: »Romlásnak indult hajdan erős magyar!« Én. — Ezek a kunczui kormánylapok rendesen megrövidítve közük a nagyságod beszédét, hát azért kérdem, hogy a vámtarifákról nem tetszett-e beszélni? 6. — Mármint a kövezet-vámról? Én. A kereskedelmi vámokról. 0. — Mondtam már, hogy nem foglalkozom sefttel! Én. — De önálló vámterület nélkül romlásnak indul hajdan erős magyar! 0. — Eredj haza, a rebuzeus mivoltodat, addig, amig szépen kérlek. Énfél lábbal az ajtó mellett.) Az obstrukcziót helyes nagyságod ? 0. — Én mindent helyeslek, amit Hentaller, Lukács Gyula, Tóth János és a többi igaz hazafiak akarnak. Én. — De meggondolta-e nagyságod, hogy igy kockáztatjuk nagyhatalmi állásunkat az európai kon ,czertben ? 0. — Én konczertba nem járok. Nem szeretem a valezert, polkát, meg a többi tajcsolást. Egy se húzza oly gyöngyén, mint a Banda Marczi. Etöhang. I. §• A magyar pénzügyi jog irodalma. 1. Fekete szem éjszakája, Hány csillag ragyog reája! Hány §-ból áll a könyved, Mariskám') Mélyből 200 bélyegskála ragyog rám! 2. Nincsen annyi tenger csillag az égen, Mint a mennyi §, kedves Lasis 72) könyvében Ha én azt a tenger szörnyű §-t mind tudnám, Mélyebb lenne, nagyobb lenne elmém, mint az óczeán! 3. Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Bélyegskála a szerelmem violája (!) . Az egyiket künn a pusztán szakasztottam, A másikat Szigethynek?) szép könyvéből bemagoltam. II. §. — Illetéki díjjegyzék. II. tétel I. pont. — 1. Selyem kendő, selyem kötő, selyem szoknya — Mily bélyeg jár a peres beadványokra? Ha per tárgya 50 forint, vagy csekélyebb, Minden ivre 20 karajezár lesz a bélyeg! 2. Ha per tárgya magasabb, mint 50 pengő, Minden iv 50 krajezárral bélyegzendő! Mellékletre 50 forintig 10 vas jár, S 50 forinton filül 15 krajezár. ’) Mariska Vilmos: »Magyar pénzügyi jog tankönyve. «) Lasits: »A bélyeg- és illetékszabályok magyarázata.* 3) Dr. Szigethy Lehel: »M. pénzügyi jog vezérfonala.« Magyar pénzügyi jog. Én. Nagyságos ur! Az osztrák zavarokkal szemben mit tart a nemzet első feladatául? 0. — Azt, hogy hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar! Én. — Köszönöm a szives fölvilágosítást. És mi lesz, ha Bánffy nem jelenti ki, hogy az önálló vámterületet elfogadja ? 0. — Akkor, fel, fel vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára! De most már igazán ez drukkolj a gettódba vissza, mert kiköhöglek inned! Én. — Köszönöm a szives vendéglátást. Boldog új évet,10. — Ne locsogj, a te új éved úgyis szeptemberben volt már.