Borsszem Jankó, 1909. január-június (42. évfolyam, 1-26. (2143-2168.) szám)

1909-01-03 / 1. (2143) szám

BORSSZEM JANKÓ (­­ —A. l.)Oi,­jitimái ti Boldog újesztendőt Kedves, jó magyar nép! Jót kívánni néked Beh sokat akarnék. El se mondom, hogy rád Új áldás mi hulljon, — Csak azt, hogy le rólad Mennyi átok múljon! Évi boldogságnak Elég egyelőre, Ha mitsem ád Isten Ez újesztendőre, Csak a csúnya sok bajt, Mit beszerzől bőven, Elvenné kegyelme Ez újesztendőben. Torkig hazugságban Az egész közélet. Léha kalandorság Játékot űz véled. Ámít czifra szóval S tette gyáva, álnok . . . E hazárdjátéknak Bankrottot kívánok. Kívánom, magyar nép, Szemeid nyílását, Hogy, amelybe visznek, Az örvényt meglássák; Ismerd fel csalóid, Kik felé ragadnak; Légy az ő birájuk, S légy ura magadnak! Kívánom császári Svihákok kudarczát, Kik fennen viselnek Nemzeti álorczát. Arczátlan arczáik így rejtik előtted . . . Rántsd le a lárvájuk, S űzd pokolba őket! Kívánom bukását Az álhonfiaknak, Kik hivatalt, rangot, Ordót zsebre raknak; Elvet, szót megszegnek, Mohón konczra lesnek, — Hazán, zabon, talpfán S akármin keresnek. Boldog újesztendőt! Oh, kedves magyar nép, Kit vert sok vihar rég, Bár mozdulna érted Égi védő kar még! Most, hogy nem vihar ver, Ront belnyavalyád csak, Hintené csodáit Rád a gyógyulásnak. Ha nem is ád több jót, Egy évtől elég ez. Adja meg, s ez egy év Nemzetmentést végez. Kérd, magyar, az Istent Minél szebben s­zebben: „Szabadíts meg a gonosztól Ez újesztendőben! “ Kívánom a szájhős Butaságnak vesztét, Mely soha egyetlen Eszmére nem eszmélt; De dúlt-fúlt egy hühös Jelszónak miatta, — S bár egyebe sem volt, Már azt is feladta. Kívánom, ne érjen Egy csipet szerencsét Se az őrszemesség, Se őrszemtelenség. Pusztuljon őrhelyről Tudatlan akarnok, Sok analfabéta Apró-cseprő zsarnok. Kívánom méltatlan Feltörők esését. Nyelje el e bandát Nyakszegő nagy mélység. A hazugság-rendszer Csak oly emlék legyen. Mint egy elmúlt álom S egy letörült szégyen.

Next