Borsszem Jankó, 1911. január-június (44. évfolyam, 1-26. (2247-2272.) szám)
1911-02-26 / 9. (2255.) szám
1911 február 26 BORSSZEM JANKÓ Szerencse ■— Aztán kenősteknél is pusztít a száj- meg körömfájás ? — Hál’ istennek, engem elkerült. A szoknyanadrág Pesten E divatnak hódol A Franzstodtlerin, Se széltől, se hótól Meg nem retten, im. Mily vádlik, mily térdek! A báj itt nem érdek. Bár nincs hozzá szokva, így sétál s ül ott, S a vásárcsarnokba’ Nincs több sansculette. A papi szoknya — Miért tiltakozik a Vatikán a szoknyanadrág ellen ? — Mert konkurrencziát csinál a papok nadrágszoknyájának. Jóslás — Na, az idén valamivel jobb lesz a termés. — Miből következteti ? — Hiszen elvetettek vagy ötven határozati javaslatot. Vívmány Montecuccoli gróf igazán kedves és előzékeny ember. Nemcsak a kvóta erejéig tesz megrendelést Magyarországon, de ezenfelül még itt csináltatja az ágyúcsövek hatalmas lyukait is. 9 Farsang oh bálok, bálok 1 A lábamon már Alig-alig állok. Átbosztonkáztam Száz bálát lázban: Vidékit, pestit, Mezőkövesdit, Orvosit, bíróit, Álhirlapíróit, Czinkográf-edzőit, Jegyzőit, metszőit, Sofforit, bábáit, Rómait, pápait, S megkopva, meglopva, Halálra válva. Elmegyek végül az Entrepriz-bálba. ■■■ .-t:1...1:—'—■■■ Gazdag szimulánsok, szegény haldoklók. — Hol van a méltóságos báró úr? Az inas. — Szanatóriumban, kérem. Nagyon beteg. Délben már csak levest, egy sültet és sajtot tudott enni. II. — Szegény beteg ember vagyok, kérem. Vegyenek föl a kórházba! — Mars, nincs hely! Majd akkor jöjjön, ha meghalt. A szoknyanadrág Pesten És bámul a korzó És lázad a vérem : Mi rút vagy, mi torz, a Nadrágos tündérem, Még hogyha nem vonál Több százhúsz kilónál, Ám igy meg nem örlesz Senkit se, — de kár. És erényi őr lesz A szoknya-betyár.