Borsszem Jankó, 1916. január-június (49. évfolyam, 1-26. (2508-2533.) szám)
1916-05-28 / 22. (2529.) szám
10 A tábornok Zúg az erdő, zúg a mező, Vájjon mi zúgatja ? Talán bizony a magyar föld Görgeit siratja... Nyögik nyitó füves rónák, Hangozzák hegyormok , Magas magyar menyországba Fölment a tábornok. Örök napnak arany fénye Dicsfényt fon reája, Hadak útján csillagszikrát Szór a paripája. Lába pora elvegyül a Könnyes jellegekbe. Hajlott korral, emelt fővel Nyargal az egekbe. A nagy Biró trónusánál Megáll katonásan, Magyarok vén istenének Jelenti a lássan : — Ami babért kardom szerzett, Viselte egy ország, Tőlem végső levelét is Kegyetlen elorzák. — Mit rám bíztak, elvégeztem; Mit adtak, elbírtam. Hálátlan szív fordulásán Egy könnyet se sírtam. — Harcos hitem édes méze Nem válatt fanyarra: Most is áldást, boldog békét kérek a magyarra. Zúg az égi arany erdő, Lobogók lobognak; Öreg isten trónusánál Honvédek zokognak. Régi harcos, új bakancsos, Egy ország egy népe Közös szívvel, szeretettel Tolulnak elébe. Itt a szemek tisztán látnak, Kit illet dicséret S a nagy Biró njakáról Zendül az ítélet. — Éltem ott lenn másfél évet, Nevem’ hír riadta, Hatvan éves haldoklással Bűnhődtem miatta. — Nemzeted nagy számüzöttje, Hűtlenség hírébe, Térj meg immár országodba , Magyarok szívébe. Kimutatás Sir Edward Grey hangskálájából (1914-ben.) Németország teljes megsemmisítésével csak a kultúrnépek millióinak teszünk szolgálatot s így nem nyugodhatunk addig, míg a porosz militarizmust stb. (1915-ben.) Én soha egy szóval sem mondottam, hogy mi Németországot meg akarjuk semmisíteni. Én csupán azt hangsúlyoztam, hogy a porosz militarizmus Európa veszedelme stb. (1916-ban.) Hogy én azt mondottam volna, hogy a porosz militarizmust akarjuk letörni? Bocsánat, én ilyen badarságot sohase mondtam. Én csupán azt említettem, hogy stb. (1917-ben.) Németország, melynek kultúrájától és katonai rendszeretetétől mindnyájan át vagyunk hatva stb. (1918-ban. Elmegy Münchenbe sört inni.) Leborulok e nemzet nagysága előtt. (A pincérnőhöz.) Hozzon még egy korsóval! --------------------Reb Menachem gratulál Jörgy angol király a fülséginek. Landan, pincehelyiség gratulálok fülségednek a dordonelleji és a kotelomoroji sikerekhez. Kivának fülségednek még cén-Townsend hasonló generálokat. Reb Menachem Cziczeszbeiszer. BORSSZEM JANKÓ 1916 május 28 Bigh-life Ce jeudi Krricsi dear, mit szólsz az új hetumogerekhez? Az új hét honlápitóhoz, akikrőll a kis göndörrhájú skriblerek azt hőgyték, hogy tout simplement honlápitók. Jegyezzünk a Hadikkölcsönre! Quelle ironie!? Az Edmund bárróból így lesz subskribier és sic transit glorria mundi! De a példa vonz s mi is jegyzünk a hét magnatizőr buzditássorra, különben a Tissza, — aki nemcsak snájdig, hanem a quelquefois zweischneidig fiú — még ránk másszik (Psychologie de masses, by Wundt!). Apropos! A ligába beléptettem a kis Maryt. Évidement! Úgy fállta a selymet s a raftot, mint egy amerikai ex-elnök s olyan seidenverschiebbungot csinállt, hogy a mágnáss artilleriestább is pirullhatna bele sammet und sonders. A kiccsi különben operdument rajong a FEL-ért s a nyárron a Ballaton mellé dirrekt Aligába kívánkozik. Meg kell tennem, mert noblesse oblige, bárt féllek a számláitól, s hát Mary ilyen irámban folytatja — for good, tempo di Marcsa! — még zwiebackon fogom leélni úgy napjaimmal, hogy a többi selyemfiút ne említsem . . . A tavaszi meetingen ismét futnakk a lellkes párripák, akik nincsenek assentálva. Quantité negligeable! Nem sorozzák és nem osztják őket. A „Tovább“ szédítő sporrtban vitte el a Király-díjat: a Dreher Tonynak királyi szerrencséje van a lovak birodalmában is, n’est - ce pas? Egy országot egy ilyen lóért! Pour tous les cas á Petarét, Albertét s így Tovább! A Gerbeaud emelli az árakat órriási kamatlábbal! Per centum archidiabola! Megvadult, mint egy őslakó a Sandwich-szigeteken s nem féli, hogy ketté hachetják érrte? De az újj miliennerek nem sokallják: so kann ich hier nicht weiter hausen. Aufprotzen! Mór, ituri te salutant . . . Sauve qui pöbel! Yours old and truly Monocles O Részvéttáviratok az olasz királyhoz — Kedves vém, ne essél kétségbe! Nem is olyan nagy dolog az. Én tudom, én már megpróbáltam. Csókol Nikita. — Felség! Számíthat rám. Országomban bármikor szívesen adok menedéket. Petár. — Felség! Egy jó negyediket már régen keresünk a partihoz. Terítve van! Albert. ----------O Cadorna sóhaja Oh egységes front, oh nagy probléma! Míg mi rajongunk, az ántánt néma, S míg őket verték agyba és főbe. Mi lapultunk, mint dinnye a fűbe. Közös tanácsok, közös beszédek, közös ülések — mind lehetséges. De hogy a frontunk egységes lenne: Több, mint kétséges. — Vájjon mit volt nehezebb megírni: Dantenak a Divina Commediát vagy Cadornának a napi jelentést ?