Borsszem Jankó, 1921 (54. évfolyam, 1-52. (2762-2813.) szám)
1921-05-29 / 22. (2783.) szám
22. szám A pesti kirándulás után — Osztán látta szomszéd az állatkertbe azt a nagy mélák elefántot, amek az orrával elvette a pízt? — Nohát, csúnya egy lóvet! Végre minden tisztázódott! A következőkben röviden, de annál világosabban fogjuk tájékoztatni a t. közönséget: hogy is áll jelenleg a Tisza-per? Nos, végre minden tisztázódott. A Bálóné emlékkönyvében szereplő névaláírások valódiságához, illetve hamisságához nem fér többé kétség. Az a gyanú, hogy ezeket az állítólagos hamisítványokat hamisították, mindjobban beigazolást nyer, más szóval, nem lehetetlen, hogy ezek a hamisítványok hamis hamisítványok. Horváth-Sanovics pontos személylerrását a tanúk és vádlottak vallomásai alapján szintén sikerült megállapítani. Eszerint nevezett hirtelenszőke, robusztus legényke, barna hajjal, vörös szemöldökkel, fekete bajuszszal, de ez utóbbit borotválja. Sápadt arca, horpadt melle a tüdővész jeleit mutatják és ha eddig ebbe nem pusztult bele, azt egyedül annak köszönheti, hogy az ilyen öreg emberek a tüdőbajjal gyakran igen sokáig elhúzzák, — életük végéig mindenesetre... Gaertner végre vallott. Töredelmesen bevallotta, hogy a tettről mit sem tud, nem tudott és nem fog tudni, sőt már 1917-ben sem tudott, ő az egész forradalomból csak az „m“ betűt látta a Rákóczi-úton és azt is csak ablakból. És kiderült, hogy az igazi Friedrich István simontornyai illetőségű, bár szintén fiatal, szintén szőke és szintén magas. Ez a valódi Friedrich István a háború alatt Rakovszky Egon csapatában szolgált, mint őrmester, aztán részt vett a forradalomban. (Miért is többen azt kívánják, hogy a nem igazi Friedrich István ellen ejtsék el a vádat és legfeljebb bánás név használata miatt folytassák le ellene az eljárást.) Csak az komplikálja kissé a dolgot, hogy amíg a nem igazi itt van, az igazi nincsen itt, illetve, hogy az igazi hol van, azt nem tudjuk, mert — bár látszólag tevékeny részt vett a forradalomban — mégsem lehetetlen, hogy 1913 májusában, egy hajnali roham alkalmával, elesett a Piavénál. BORSSZEM JANKÓ SZABADALMAT „SÜSSI?* megszerez, értékesít minden Államban Budapest, JÓZSEF-körút 9. TANULMÁNYFEJEK VI. Wolf Károly von Wolfeneau Beaumarchais a Figaro lakodalmára célozva egy ízben megjegyezte: „Van, ami mulatságosabb darabomnál: a sikere!“ Képzeljük e mondatban von Wolf konstruktív erejű nevét a darab szó helyén és így nagyszabású modern életpálya körvonalait rajzoltuk meg. Föllépésében van valami a friedrichi fenegyerekességből, alaptermészetét azonban inkább kroskalerikusnak mondhatnék. Hogy harcias temperamentuma a háború vérmezőin nem élhette ki magát, az tisztán zsidó manőverre vezethető vissza. Hogy az októberi patkánylázadásban aktív szerepet játszott, azt is galíciai kéz kártyakeverése okozta. Beszéljünk talán az ellikvidált királyi kis fajborokról, melyekkel a most likvidálás alatt levő faj kiskirályai borogatták feneketlen torkukat? A bolsevizmus után csakhamar mestere, több atyamestere, mitöbb: városatyamestere lesz jobb időket látott fővárosunknak, mely von Wolf intenzív működését kitüntetésnek veszi. Joggal, mert szép Budapestünknek Wolf személyében csakugyan megvan a maga Károly-keresztje. Népszerűségére jellemző, hogy a legutóbbi wieni nemzetközi kongresszus az antiszemita fajankót a táviratban üdvözölte. A görög mythos hőseinek tetteit a mythologia őrizte meg számunkra. Természetes, hogy a beszéd és pathos e nagy mesterét a pathologia fogja az utókor részére megörökíteni. " Hibaigazítás: az antiszemita fal-ankét. ------------------ Egy politikus noteszéből Délelőtt 10-kor Kocomfic báró, éles lőr, végkimerülésig bandázszsal. Délelőtt 11-kor Döfködy Tihamér, lovassági kard, bandázs nélkül, halálig. Délelőtt V.12-kor Trafály Elemér, pisztoly, közelről, vesébe, bandázszsal. Délben 12-kor Nemzetgyűlés, fegyver nélkül, handabandázzsal 9. oldal