Borsszem Jankó, 1923 (56. évfolyam, 1-52. (2867-2918.) szám)

1923-06-10 / 23. (2889.) szám

23. szám A jó madár — fiaihoz Régi múlttal hősi szívetekbe’ Mért e csönd varázsa rajtatok? Nincs talán a dal még elfeledve. Melyet egykor vígan fújtatok? Hisz’ ha kissé elhalkultak is tán A borgőzös Ergerbergerek. Áll Buda és él még Friedrich István. Fiaim, csak énekeljetek! Hozzatok dalt emlékül a hajdan Népszerű lap­ hasábjairul. Együtt voltunk örömben és bajban. Várva, hogy majd ..Nép­­ünk fölvirul. Visszhangozzon nótáktól a lanka És a s­ob­uccai holt berek... Halátokra ament mond­tut­ Anka: Fiaim, csak énekeljetek! Falvédés volt harcainknak célja. Küzdelmünk hát nem lehet potya. Sújthat minket a jogrend a célja. Győz a Drozdyak felett Bogya! Cikkezhet a vak Világba Rupert. Jöhetnek zord jogrend-esetek. S elveszíthetjük e szomorú pert: Fiaim, csak énekeljetek! 11. F. Budakeszen — Mit szólsz, Szepi, a rákosszent­­mihályi négyszeres gyilkoshoz? — Wie hast man ihn? — Molnár-Tóth a neve. — I’ glab, jetzt is er Molnár, aber später wird er tot sein. --------o-------­ Modern lovagok — Én mondom, hogy arc álhirlap­­írók az igazi párbajzsenik. — Hogy-hogy? — Ők ott is tudnak vágni, ahol nincs megengedve. BORSSZEM JANKÓ VIDÉKI TROMBITA •A3* Rákosszentmihályi húskonzerv- és múmia­gyár — Kiküldött tudósítónk jelentése — A haladást nem lehet föltartóztatni. A hordókba savanyított ugorka és káposzta, az üvegekbe rakott gyümölcs, a préselt szardinia, régi világ találmánya. Rákosszentmihály közelé­ben, a történelmi hírességű Cinkotán élt évekkel ezelőtt úttörő Kiss Béla, aki a húskonzervek gyártásának új fajtáját honosította meg. Kerek fémhordókat alkalmazott, de mielőtt még érvényre juthatott volna új találmányával, ismeretlen helyre utazott, nyilván tanulmányainak tökéletesítése végett. A fémdobozokba rögzített húsanyagot a filiszter módra gon­dolkozó hatóságok elföldeltették. Titok maradt persze, miféle fogyasztásra szánta a tehetséges Kiss Béla az ő gyárt­mányait, jól tudván, hogy nálunk az élő emberhúsnak nagy kelete van ugyan, ellenben a leolt ember húsát semmibe sem veszik. Épp ezért nem detaillírozta apró szardiniadobozokba, hanem bizonyosan a Nyam-Nyam-szigetek és egyéb anthro­­pofág (emberevő) vidékek felé szándékozott virágzó kivitelt létesíteni. A hírhedt feltaláló nem tért vissza többé. Áldozata lett kutatásainak. Hír szerint a Fidzsi-szigeten lakó vevői egyszerűen megették. A mester meghalt, de az eszme él. A sors különös játéka és kegye, hogy kitűnő követői: Tóth-Molnár, Kanozsay és társai Cinkota mellett, Rákosszentmihályon léptek föl. Mint „Société Anonyme“ alakultak meg, mert köröm­szakadásig tagadták létezésüket, sőt Tóth József vezér­­igazgató annyira túlhajtotta szerénységét, hogy a cég „kötelékébe“ való tartozását egyik üzleti útja alkalmával le akarta ráspolgoztatni. Csakhogy a zseniális föltalálók titkolt munkálatait a tyúk, illetve egy derék kőmívesmester ki­kaparta és a jelenkor nagy ámulatára felszínre hozta. A kiásott­ első minta azt mutatta, hogy ez a társaság el­tértt az eredeti Kiss Béla-féle kerek hordók modelljétől. Talán nem akarta a cinkotai szabadalmát bitorolni, vagy talán a tengerentúlra való kivitelt tartva szem előtt, — hogy a hajó­­t­eret jobban kihasználhassa — négyszögletes bádogdobozba rakta a konzerválásra szánt árut. Szerettük volna eziránt megkérdezni az iparszövetkezet érdemes tagjait, de ez — fájdalom — nem sikerült, mert hatóságunk — attól tartván, hogy más hatalomnak fogják fölajánlani találmányukat­­— itthonmar­adásukat minden áron biztosítani akarta és költség­­mentes nyaralást ajánlott föl nekik az árnyas Zrinyi-utcai Dépendance-hotelben. A gyártási hely környékén sok mindent suttognak a föl­találók jövő terveiről. A rákosszentmihályi konzervgyár ve­zetői állítólag számoltak avval a körülménnyel is, hogy ná­lunk a kiviteli engedélyek megszerzése nagy nehézségekbe ütközik s ezért „Tutankhamen“ névre szabadalmat szerez­nek. A Tutankhamen nevet a dobozba helyezendő testekbe először betetoválják, a testeket gyümölcsaszalókban meg­­szárítják, azután a Párisban lábrakapott­ Tutankhamen-divat szerint felöltöztetik, koporsószerű dobozokba zárják és mint közvetlenül Luxorból importált Xill­ik dinasztiabeli királyi sarjak múmiáit külön e célra rendezett műkincs- és régiség­aukciókon magas árakon adják el holmi síkereknek és egyéb megtollasodott senkiknek. Ly Harap? Nem harap? Nagyatádi. — Sose ijedezzen, szomszéd. Hisz'tudja, amelyik kutya ugat, az nem harap. Bethlen. — Jó, jó, én tudom, de tudja-e a kutya? 3. oldal

Next