Borsszem Jankó, 1925 (58. évfolyam, 1-44. (2971-3014.) szám)
1925-01-04 / 1. (2971.) szám
2. oldal rugalmas izmokkal, derűs lélekkel a műveit magyarság dédelgetett lapja, a Borsszem Jankó, ötvennyolc esztendő! Az 1867-ben megújhodott Magyarország népe sugárzó arccal állta körül a bölcsöt, amelyben a fürge, életerős kis Borsszem Jankó született. Ágai Adolf (Porzó, Csicseri Bors), a magyar tárcairás fejedelme volt az édesapja, idősebb Andrássy Gyula gróf tartotta keresztvíz alá és a magyar nagyság, a nemzeti géniusz olyan hősei hódoltak előtte, mint Berczik Árpád, Deák Ferenc, Dóczy Lajos báró, Eötvös Károly, Jankó János, a magyar karikatúra őse, Jókai Mór, Kállay Béni, Kerkápoly Károly, Rákosi Jenő, Thallóczy Lajos, Tisza Kálmán stb. — fényes nevek dicső sora, melyeknek viselői száz és száz ötlettel, témával, a humor és a szatira első hamisulatlan magyar kulturt egy véreivel alapozták meg és gazdagították föl a különleges nemzeti szellem kincsesházát, a Borsszem Jankót. Később, a múlt század utolsó szakaszában a hatalmas új Magyarország kiválóságai: Bartóky József, Bánffy Dezső báró, Bessenyey Ferenc, Csáky Albin gróf, Faragó József, a politikai karikatúra nagymestere, Károlyi Gábor gróf, Kiss József, Kozma Andor, Khuen-Héderváry Károly gróf, Lipcsey Ádám, Lukács László, Mikszáth Kálmán, Székely Ferenc, Széll Kálmán, Szilágyi Dezső, Tisza István gróf, Tömörkény István, Wekerle Sándor álltak kifogyhatatlan elmésségükkel a Borsszem Jankó mögött. Aki nem volt közülük vérbeli író vagy művész, ötlettel, gondolattal, tanácsosal segítette a magyarság vidám heti krónikását. Azután, a huszadik század elején friss csapata jelentkezett a humorosszatirikus irodalomnak és művészetnek. A mindmáig pótolhatatlan Bér Dezső, aki évtizedekig dús arzenálisa volt a rajzos ötletnek, az ízig-vérig magyar Garay Ákos, a kacagtató Homicskó Athanáz, a bájosan derűs Mühlbeck Károly és a brilliáns készségű Vadász Miklós mellett a karikatúra ifjú óriásai: az ördöngösen bravúros Gáspár Antal, a portré - karikatúrában utolérhetetlen Major Henrik, a mókás és újszerű Paulini Béla, a zseniális Vértes Marcell. A humor földerítő különítményéhez Farkas Antal, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő (egy ideig mint szerkesztő), Karinthy Frigyes, Kálmán Jenő, Kun Andor, Lovászy Károly, Molnár Jenő, Nagy Endre, Nagy Imre, Szenes Béla, Szép Ernő csatlakoztak, de java-poéták és novellisták is sűrűn megszólaltak : Bálla Ignác, Kesztyűsné Balog Margit, Bródy László, Jászay-Horváth Elemér, Kállay Miklós, Krúdy Gyula, Liptai Imre, Móra Ferenc, Nagy Lajos, Sas Ede, Somlyó Zoltán, Zilahy Lajos, több ünnepi alkalommal: Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Kóbor Ta- ■ más, Lengyel Menyhért, Móricz Zsigmond, Szamolányi Gyula, Szécsi Ferenc, Szomaházy István, Szomory Dezső, Szöllösi Zsigmond, Vályi-Nagy Géza stb. A festőművészek közül Bardócz Árpád, Csók István, Feiks Jenő, Gedő Lipót, Herman Lipót, Pólya Tibor, Rippl-Rónai József díszítették sűrűn lapunkat. A hivatottakon kívül az idő előtt elhúnyt derűs bölcs, Vadász Lipót és a szikrázóan elmés Vázsonyi Vilmos voltak főképp azok, akik szellemük és jókedvük ajándékaival gyarapították a Borsszem Jankónak az évek múlásával egyre értékesebb köteteit. A múlt századbeli nagyszerű gárda öregjeit már majdnem mind elvesztettük, a többieket — ha sokfelé szóródtak is — a Borsszem Jankó sugaras örökifjúsága vissza-visszatéríti a vidámság pattogó tűzhelyéhez. Régi munkatársaink mellett, Molnár Jenő szerkesztőnk vezetésével, az összeomlásból ittmaradt magyar ifjúság legízesebb tehetségű humoristái: Barna Gábor, Dávid György (Humérosz), Erdödy Mihály, Garami Árpád (Carámy), Halász Imre, Hesz Ferenc, Kabók Győző, Stella Adorján stb., fiatal karikaturistáink közül Biczó András, Gaál Ferenc, Gömöri Imre, Mocsay Béla és még számos külső munkatárs cifrázza ki a Borsszem Jankó tarka-barka heti köntösét. Az 58. évfolyam közel visz bennünket két nagy és nevezetes dátumhoz: a Borsszem Jankó 3000-ik számához, amely 1925 nyarán esedékes és a hatvanadik jubiláris esztendőhöz. Magyar hetilap, de magyar napilap életében is ritka, kivételes életkor! Ennek a két eseményes fordulónak dagadó vitorlákkal, megújhodott kedvvel megyünk elébe... Köszöntjük az olvasót az 58-ik esztendő első napján! BORSSZEM JANKÓ ar'/ a\a F ! évfolyamába lép •• * , fiatalos kedvvel, Politikai újesztendő Hiteles értesülésünk szerint a politikusok a következő újévi ajándékokat küldték egymásnak: Andrássy — Bethlennek a „Magyarság“ bekötött évfolyamát, Wolff — Volzsonyinak kóser újévi malacot, Fábián — Lendvai-Lehnernek alkoholmentes szörpöt, Rothenstein — Kanapénak pájesszel töltött fejpárnát, Györki — a Házelnöknek a csengőhöz birkatürelmet, Gömbös — a kormánynak titkos evikipuszit, Ernszt — Proppernek saját termésű epéjét, Dánér — Kiár Zoltánnak a magyar vendégjog kódexét, Ulain — Hetényi főkapitánynak meghívást a nagytétényi villába, Rupert — Zsirkaynak D’Ennncio „Tűz“ című regényét, Kiss Menyhért — Az Est-nek saját verseit, Borsszem Jankó — a kurzusnak tükröt, hogy szégyelje magát. ------------Bankigazgató dicsekszenek — Megtörtént — — Borzasztó sokat dolgoztam ma, egészen odavagyok. — Annyi munkád volt? — Kérlek, egy délelőtt tizenöt hitelkeresőt dobtam ki — Mi ez az én elfoglaltságomhoz képest?! Én huszonhárom hitelkeresőt dobtam ki. Az új Diogenes Böhm hordós. — Lámpással keresek egyet a barátaim közül, aki nem hiszi el, amit a lapok rólam írtak. Mi az agyrém? — Mondd, Dolfi, mit jelent ez a szó: agyrém. Én nem értem. — Agyrém?... Várj csak, hogy magyarázzam meg neked? Hát idehallgass, Náci. Ha te például azt hiszed, hogy máma este a körmire fog égni Gömbös Gyulának a danukagyertya, ez egy agyrém. BORSSZEM JANKÓ. szám