Tuzson János - Klein Gyula (szerk.): Botanikai Közlemények, 11. kötet (1912)
1912 / 5-6. szám - SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK - A növénytani szakosztály 1912. évi október hó 9-én tartott 179-ik ülésének jegyzőkönyve
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 225 hazánkban. Ez a T. austriacum Palla („ T. „caespitosum”), melyet Szepesváralja közelében (Baldóczon és Sivabradán) Hazslinszky és Kalchbrenner gyűjtött. A T. alpinum előkerült a Magas-Tátrából is, ahol Scherffel Aurél találta a Nagytarpataki völgyben. Majd bemutatja az északamerikai Scirpus atrovirens Muh 1-nak azt a példányát, melyet 1879-ben Steinitz gyűjtött a budapesti Angyalföldön, ahol azóta bizonyára kiveszett. Steinitz példánya a Magyar II. Múzeum gyűjteményében van. Középeurópából Hörl csak Mannheim és Goldap mellől közli, az 1892. és 1909. évből. T u z s . n J. az Eriophorum alpinum dunántúli előfordulását érdekes alpesi reliktumnak tartja. A Trichophorum génuszról az a véleménye, hogy az az Eriophorumnak algénusza is lehet, illetőleg gondosan elbirálandónak tartja, hogy váljon indokolt-e az egymáshoz átmenetesen kapcsolódó Scirpus és Eriophorum génusz közé egy harmadikat közbeiktatni. Jávorka L. a mellett érvel, hogy a Trichophorum különválasztandó az Eriophorumtól. 4. Blattny T. „Újabb adatok a Syringa Josikaea elterjedéséhez" cz. dolgozatát Thaisz L. terjeszti elő. (Megjelenik.) Thaisz L. hozzáfűzi, hogy ő a Syringa Josikaea 35 termőhelyét ismeri. Újabban megtalálta Galicziában is a Strij folyó völgyében, Karlsdorf község mellett, két ponton. 5. Pau 1 A. „A sötétben képződő chlorophyll-ról tart előadást. Az eddigi vizsgálatok eredményeinek összeállításából az látszik, hogy az alsóbb rendű növényeknél (algák, mohok és a Pteridophyták nagy része) a chlorophyll sötétben is képződhetik, a Pteridophyták más részénél és a Gymnospermák egy részénél ez a lehetőség korlátoltabb, míg végre a legfelsőbb rendűeknél (Cycadeae, Angiospermae) a chlorophyll általában csak a fény hatására képződik. A fény tehát nem általánosan szükséges fiziológiai kelléke a chlorophyll képződésének. A sötétben képződött chlorophyll azonban kárba vész, mert az asszimiláczióhoz fény kell. A felsőbb rendű növényeknek az a tulajdonsága, hogy a chlorophyll csak világosságon képződik, alkalmazkodásnak tűnik fel, mint biztosíték a hasznavehetetlen chlorophyll képződése ellen. Másrészt pedig ugyancsak a felsőbb rendűeknél a chlorophyll képződése nagyon közel áll az ingerfolyamatokhoz. Ez a sajátság választja el egymástól azokat a növényeket, amelyeknél a sötétben is képződik a chlorophyll, azoktól, amelyeknél csak világosságon képződik. Mágocsy-Dietz L. az ingereknek a chlorophyll képződésénél nagy jelentőséget tulajdonít. Megvizsgálván a Thecaphora gombától megtámadott Convolvulus arvensis magvát, abban a szikleveleket zöld szinteknek találta. Ez a zöld festék azonban nem egészen azonos azzal, amelyik a napfény hatására keletkezik. Mások is ilyen eredményre jutottak. Bár mindkét zöld festék chloroplasthoz van kötve, kérdés, tud-e az inger folytán keletkezett chlorophyll asszimilálni ? Pinczében, teljes sötétségben is keletkezhetik chlorophyll. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ilyen helyen zöld moszatsejteket talált. A pincze sötétsége olyan volt, hogy a fényérző papiros fél óra alatt sem változott. Schilberszky K. is azon a véleményen van, hogy a chlorophyll képződéséhez inger is kell. Ezt bizonyítják például azok a keresztesvirágú