Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 62. kötet (1975)

1975 / 3. szám - RAJKAI KÁLMÁN: A Szilas-patak egyes réti fitocönózisai és gyakorlati jelentőségük

Hidro gráfia A Szilas-patak vize annyira szennyezett, hogy öntözésre vagy ipartelepek vízellátá­sára alkalmatlan. A patak vízjárásának maximuma a cinkotai vízszintmérő állomás adatai szerint (1951 — 68) 260 cm volt 1963. III. hónapban és minimumát, a 37 cm-t 1966. VIII-ban érte el. A vízszint járása a 12 év átlagait tekintve periodicitást mutat. Az utóbbi néhány évben (1968—73) a szárazabb időjárás miatt alacsony. A rétek hasznosítása A réteket tavasszal és nyáron kaszálják. A franciaperjés, réticsenkeszes és kékperjés állományokat teljes egészében így hasznosítják, míg az ecsetpázsitosok és élessásosok esetében ez kisebb mértékű, inkább kis foltokban történik. Az ecsetpázsitos és kék­perjés állományokat általában kétszer, a franciaperjés és réticsenkeszes társulásokat 1. ábra. A I—V.: talajmintavételi pontok; • 1 — 5.: növénycönológiai felvételezési helyek; — (a számozás követi az ismertetés sorrendjét)

Next