Gulyás Sándor - Zsoldos Ferenc (szerk.): Botanikai Közlemények, 80. kötet (1993)

1993 / 1. szám - SCHMIDT ANTAL: Dr. Uherkovich Gábor 80 éves

ismerték külföldön, mint otthon. A késlekedő hivatalos hazai elismerést jól tükrözik tudományos minősítésének körülményei: noha 1957-ben elkészült a Scenedesmus nemzetségről szóló kandidátusi dolgozata, de politikai okokból csak 1962-ben engedélyezték a védését. A Societas pro Fauna et Flora Fennica levelező tagjává választják, ami Skandináviában akadémiai tagságnak megfelelő súlyú elismerés, miközben itthon megakadályozták „nagy doktorijának" megvédését. A biológia tu­domány doktora fokozat elnyerésére 1971-ben adta be disszertációját, a Tisza-mono­gráfiát, A Tisza lebegő paránynövényei (A Tisza fitoszesztonja) című munkát, de a fokozat elnyerésére politikai okokból csak 1990-ben került sor. Részleges „rehabilitációja" azzal történt meg, hogy 1991-ben elnyerte a Janus Pannonius Tu­domány Egyetemen a címzetes egyetemi tanári címet. UHERKOVICH GÁBOR életpályájának és tudományos tevékenységének eddigi is­mertetéséből is kiderült már, hogy noha 1957-ben hivatalosan elvették tőle a katedrát, tanári, oktató tevékenysége valójában sosem szűnt meg és életművének mindvégig je­lentős és szerves részét képezte. Tanítóképzős diákjai mindmáig megtartják találkozóikat UHERKOVICH GÁBOR részvételével. Az 1960-as évek második felében indult vízügyi hidrobiológus nemzedék egyik szellemi atyja feltétlenül UHERKOVICH volt. Újra kiemelhető, hogy katedra nélkül is, egyéni segítségnyújtása eredményeként mindmáig a legtöbb, szakmájában megmaradt algológus, hidrobiológus tanítványt vallhatja magáénak (DOBLER LÁSZLÓNÉ, ESTÓK BERTALAN, KÁDÁR GÉZA, KISS KEVE, SCHMIDT ANTAL, VÍZKELETY ÉVA, VÖRÖS LAJOS és mások vagyis a hazai „közép-nemzedék" jelentős hányada). A névsor nemzetközivé is bővíthető, hiszen vendég professzorként a skandi­náviai egyetemeken többször is tartott algológiai kurzusokat. Tanítványai nemcsak szakmai ismereteket kaptak tőle, hanem megtanulhatták mellette a szakma művelésének más lehetőségeit is (a rutin munkától az ismeretterjesztésen keresztül a tudományos publikációig és könyvírásig), és talán a legfontosabbat is: a szakma szeretetét, a szakmával szembeni alázatot. UHERKOVICH GÁBOR mindig aktív résztvevője volt (és részben még ma is az!) A szakmai közéletnek­ funkciót vállalt és rendszeresen előadott a Magyar Hidrológiai Társaságban és a Magyar Biológiai Társaságban. Jelenleg is elnöke az 1990-ben alapított önálló Magyar Algológiai Társaságnak és tiszteletbeli tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Életének, munkásságának néhány jellegzetes tárgyi emlékét jelen kis kiállításunk mutatja be, többek között néhány szakmai kitüntetését is. Érdeklődési köre az algo­lógián és a hidrobiológián kívül kiterjedt a természettudomány szinte minden területére, ugyanakkor nagyfokú érzékenységet mutatott a humán tudományok, továbbá a képzőművészet és az építőművészet iránt is. Egy, napjainkban már szokatlan renais­sance embertípust képvisel­ő, akinek környezetére kisugárzó tehetsége produktumok­ban is jól mérhető. Ő maga több, mint 170 tudományos munkát, dolgozatot és könyvet publikált ed­dig. Elméleti tudására, pedagógiai vénájára alapozva — a fentiekben idézett akadályozó momentumok ellenére is — életével és munkájával igazolja azt, hogy az emberi szellem az alkotás csodálatosan formálható nyersanyaga. (Cím: Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.)

Next