Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 84. kötet (1997)
1997 / 1-2. sz. - SZABÓ ISTVÁN: A Georgikon szerepe a flórakutatás történetében. (A Keszthelyi-hegység flórakutatásának története I.)
Kolbay Károly a gödöllői egyetemen is hasonló bemutatókertet rendelt el az 1950-es évek közepén. Lovassy Hévíz meleg vizű tavában trópusi tündérrózsákkal kilenc éven keresztül honosítási kísérletet folytatott. Kitűnően ismerte az indiai vörös tündérrózsa felfedezésének, Európába kerülésének történetét. Felfigyelt annak hibridogén változékonyságára, és eredeti indiai szaporítóanyagban fedezte fel az új nagyvirágú alfajt (Nymphaea rubra RoxB. subsp. longiflora Lov.), amely azóta Hévíz jelképévé vált. Nymphaeamonográfiájában a földkerekség 56 tündérrózsa-faját dolgozta fel (Lovassy 1908). Ismerte Európa nagy botanikuskertjeit, közöttük a kewi királyi parkot, a kontinens trópusinövény- és állatkereskedőit. Tanulmányozta a ciánglükozida-tartalmú növények fítofág rovarokra gyakorolt hatását. Kertészeti tevékenységének elismeréseként a Begonia rex Putney gyűjteménye állami díjban részesült. Dísznövénykertészeti tapasztalatai (Tradescantia, Aucuba, Clivia, Cereus) cikksorozatban közölte. Éveken keresztül foglalkozott a dalmát rovarporvirág (Pyrethrum cinerariaefolium) és a magyar here (Trifolium pannonicum) elterjesztésével. Együttműködött a Hévíz parkosítását végző Ambrózy- Migazzi ISTVÁNnal. Mielőtt azonban nagyon a mába kalandoznánk a keszthelyi florisztikai kutatások területén, összefoglalásként megállapítható a georgikoni és az azt követő évtizedekre nézve, hogy * Keszthely körzetében a flóra elszegényedése, fajok kiveszése, reliktum élőhelyek megszűnése, a vegetáció leromlása és uniformizálódása egyértelműen megállapítható a korabeli és a mai adatok összehasonlítása alapján; * a mai környezeti problémák közül az erdőirtás, az ültetvények telepítése, a tőzeglápok pusztulása, a balatoni öblök elmocsarasodásának, a Balaton elhinarasodásának veszélye már akkor jelentkezett, és azóta a helyzet súlyosbodott; * a Georgikon nem közvetlenül botanikai kutatóhelyként, de szellemisége révén, hosszabb-rövidebb ideig benne tevékenykedő professzorain keresztül a korabeli színvonal élmezőnyének megfelelően hatott a magyar flórakutatás fejlődésére, s a Georgikon működésével és szemléletével bebizonyította, hogy eredményes florisztikai kutatás gyűjtemények nélkül nem folytatható, és ezek együttesen a színvonalas oktatás alapját képezik, s a tudomány fejlődésében nagyon fontos a szakmai kapcsolatrendszer és a szakemberek támogatottsága, mobilitása. IRODALOM - REFERENCES Antalffy Gy. 1984: A reformkor Balatonja. Panoráma, Budapest. 110-129. Beke Ö. 1935: Csokonai Vitéz Mihály mint botanikus. Term.tud. Közl. Pótfűz. 67: 8-14. Benkő S. 1979: A tanító sorsa Erdélyben 1848 előtt. Haladás és megmaradás. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. Bodnár B., Jeanplong J., Priszter Sz. 1956: Lamium orvala a Pilis-hegységben. Bot. Közrem. 46( 3-4): 251-256. Bodnár B. 1957: Adatok Wierzbiczki P. keszthelyi működéséhez. Agr. tört. Szb. 1(1-2): 57-67. Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton flórája II. szakasz. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest Borbás V. 1908: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. A Balaton flórája II. szakasz függeléke. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest Boros Á. 1937: Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Bot. Közrem. 34: 85-118. Bright R. 1818: Travels from Vienna trough Lower Hungary. Edinburgh. A szemelvényeket válogatta, fordította és a bevezetést írta Szerecz Imre. Veszprém megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, 1970. Cséby G. 1995: Csokonai tanulmányi napok 1994. Hévíz Antológia 3. Hévízi Könyvtár 8. Dancza I. 1994: A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) előfordulása Keszthely-Hévíz határában. Növényvédelem 30. (10): 475-476.