Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 99. kötet (2012)

2012 / 1. sz. - ERDŐS LÁSZLÓ - DÉNES ANDREA - MORSCHHAUSER TAMÁS - BÁTORI ZOLTÁN - TÓTH VIKTÓRIA - KÖRMÖCZI LÁSZLÓ: A Villányi-hegység aktuális vegetációja észak-déli irányú vegetációs grádiensek

Erdős L. et al. A hegytető platóján dalmát csenkeszes nyílt sziklagyep (Sedo sopianae-F­estucetum dalmaticae) és karsztbokorerdő (Inulo spiraeifoliae-Quercetum pubescentis) mozaikja található. A sziklagyepben a Bothriochloa ischaemum, a Chrysopogon gryllus, a Festuca dalmatica, a F. valesiaca és a Melica ciliata a fő gyepalkotók, de helyen­ként dominánssá válik az Artemisia alba. Bár a Nagy-hegy sziklagyepei meglehetősen degradáltak, még így is igen faj gazdagnak mondhatók, számos védett faj előfordulásával (pl. Convolvulus cantabrica, Dianthus giganteiformis ssp. giganteiformis, Linum tenuifolium, Ophrys scolopax, Sedum acre ssp. neglectum). A bokorerdő apró foltjait kistermetű, max. 2 m magas virágos kőrisek {Fraxinus ornus) alkotják. A hegy déli lejtőjének egy rövid szakaszát karsztbokorerdő és lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum rupicolae) mozaikja foglalja el. A bokorerdő uralkodó fásszárúja a Fraxinus ornus (a Quercus pubescens a Nagy-hegyen egyértelműen háttérbe szorul). A lejtősztyeppréten a Cleistogenes serotina mellett a Bothriochloa ischaemum és az Elymus hispidus dominál, amely zavarásra utal. Szintén bolygatást jelez a Calamagrostis epigeios jelenléte. A déli hegyoldal középső részét mészkedvelő tölgyes (Tamo-Quercetum virgilianae) borítja, kevés és kis kiterjedé­sű lejtősztyeppfolttal. A mészkedvelő tölgyes leromlott állapotú, lombkoronaszintje hiá­nyos, benne a Quercus cerris és a Tilia tomentosa egyedei találhatók meg, de előfordul a Fraxinus ornus, a Quercus pubescens s. l. és a Pinus nigra is. A fajkészlet néhány továb­bi faja: Asparagus officinalis, Clinopodium vulgare, Ligustrum vulgare, Lithospermum officinale, Lonicera caprifolium, Teucrium chamaedrys. Erőteljes zavarást jelez az Amorpha fruticosa sűrű állománya és az Ambrosia artemisiifolia megjelenése. A mészkedvelő töl­gyestől délre egy nagytermetű fákból álló bálványfa-állományt találunk. Ennek cserje- és 2. céla. A Nagy-hegy vegetációs profilja E: Festuco rupicolae-Arrhenatheretum, G: Pruno spinosae-Crataegetum, H: Inulo spiraeifoliae-Quercetum pubescentis, I: Sedo sopianae-F­estucetum dalmaticae, K: Cleistogeni-F­estucetum rupicolae, L: Tamo-Quercetum virgilianae, W: szőlőültetvények, gyümölcsösök, X: akácos, Y: bálványfás, Z: szántóföld Figure 2. Vegetation profile of Mt Nagy. E: Festuco rupicolae-Arrhenatheretum, G: Pruno spinosae-Crataegetum, H: Inulo spiraeifoliae-Quercetum pubescentis, I: Sedo sopianae-Festucetum dalmaticae, K: Cleistogeni-Festucetum rupicolae, L: Tamo-Quercetum virgilianae, W: vineyard, orchard, X: Robinia-plantation, Y: Ailanthus-^XanXsXxon, Z: plough-land.

Next