Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)
2023 / 2. szám - Bartha D.: A magyar tölgy {Quercus conferta Kit.) infraspecifikus taxonjai II. A taxonok kritikai értékelése
A magyar tölgy infraspecifikus taxonjai Universität, Dresden (DR); Vascular Plants and Mosses Collections, Bulgarian Academy of Sciences, Sofia (SOM); Herbarium Haussknecht, Friedrich Schiller University, Jena (JE); Herbarium, Universität Göttingen, Göttingen (GOET); Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest (BP); Magyar Tölgy Herbárium (Herbarium Quercuum Hungáriáé, Flora Quercetorum regionis Carpato-Pannonicum fundatum et curatum a Dr. Gulielmo Mátyás), Soproni Egyetem, Sárvár (HQH). A szakirodalom és a herbáriumok tanulmányozásán túl terepi megfigyeléseimre is támaszkodtam a taxonómiai revízió során, amelyekre 1994 és 2019 között, a faj természetes élőhelyein került sor az alábbi országokban: Románia, Bulgária, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Görögország, Olaszország. A rangfokozatok kérdésében Brummitt (1990) felfogását követtem, az ő értelmezése a következő: 1. alfaj (subspecies subsp.) - elterjedési területük különálló vagy csaknem az, az infraspecifikus populációk között a génáramlás hiányzik vagy nagyon korlátozott, és olyan tulajdonságokban különböznek egymástól, amelyek a nemzetségen belüli taxonómiai faj elkülönülés szempontjából jelentősek; 2. változat (varietas var.) - az elterjedési területeik átfedik egymást, génáramlás lehetséges közöttük, a nemzetségen belüli taxonómiai fajelkülönülés szempontjából jelentős tulajdonságokban nem különböznek, populációik elkülönülnek; 3. alak (forma - 1.) - az elterjedési területeik átfedik egymást, génáramlás lehetséges, a nemzetségen belüli taxonómiai faj elkülönülés szempontjából jelentős tulajdonságokban nem különböznek, nincsenek elkülönülő populációik. A nevek érvényességének és helyességének kritikai elemzése során az alapot a Nemzetközi Botanikai Nevezéktan (ICN : International Code of Nomenclature for Algae, Fungi, and Plants, Shenzhen Code) jelentette (Turland et al. 2018, Wiersema et al. 2018), a nomenklatúrái és morfológiai kifejezések alkalmazásában Genaust (2005) és Stearn (2013) összeállítására lehetett támaszkodni. A taxonómiai irodalom egységes idézése és kezelése az önálló munkák esetén Staffey és Cowan (1976-1988), illetve a periodikák esetén Bridson et al. (2004) művein alapszik. Az auktornevek helyes használata Brummitt és Powell (1992) munkáján nyugszik, a herbáriumok betűjelzése Thiers (2023) adatbázisán alapul. Az alkamazott jelölések a Turland (2019) szerinti szabványt követik. A herbáriumi és terepi munka során - az összehasonlíthatóság és a valós különbségek feltárása érdekében - az idősebb egyedek rendes (tavaszi) hosszúhajtásán a halmozottan álló levelek alatti két levelet vizsgáltam. A terepi kutatásoknál minden esetben a fényhajtás elemzésére került sor, a zavaró körülményekből (pl. vadrágás, sérülés, csonkolás) származó bélyegeket nem vettem figyelembe, ezeket az egyedeket kizártam. 93