Kőrösi József: Pestvárosi jövedelmi adótanulmányok az 1870. adatok alapján (Budapesti Statisztikai Közlemények 6, 1873)
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS AZ 1870. ÉVBEN. A NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS NÉPLEIRÁS EREDMÉNYEI. —---------------------------------------------A pestvárosi statisztikai hivatal közleményeinek IV. része. Irta KÖRÖSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. 10 grafikus rajzzal. — Ára. 3 írt 30 l.r. Visszapillantás és általános összehasonlítások. A város gyors növekedése.—Összehasonlítás más városokkal. — Népességi adatok 1780-tól máig. — Pest városának rövid fejlődési története. — A vízáradások statisztikája. — Az 1786. és 1787. évi népszámlálások eredményei. — A városrészek és azok lakossága. A város és a városrészek kiterjedése és lakossága. — A nagyobb utczák népessége. — A lakosság szaporodása 1857 óta. — A nagyobb magyar és ausztriai városok növekedése ugyanazon időszak alatt. — Állandóan és ideiglenesen jelenlevők. — A jogi és a tényleges népesség. — A távollevők. — Nem. A nőnem túlsúlya az egész országban. — A magyarországi és a külföldi városok számviszonyai. — A férfiak túlsúlya Pesten. — Ennek valószínű okai. — Származás és honosság. A honosságra vonatkozó adatok elégtelensége. — Idegenek és honosak.— Az idegen lakók honossága. — A lakók szülőországuk szerint. — A városrészek jellemzése lakosságuk származása szerint. — A lakosság származása, és a megyéknek valamint a külországoknak járuléki hányada Pest lakosságához. — Kor. A korstatisztika szerepe jelen munkában. — A lakosság kora. — A kerek korévek körüli viszonyok. — A nemek egymáshoz való aránya a gyermekkorban és a későbbi korosztályokban. — Feltűnő eltérések az egyes városrészek közt. — Valószínű összefüggése e tüneménynek a városrészek vagyonossági állapotával. — A városi lakosság korelemeinek sajátosságai. — A termelésre képes korosztályok a nagyvárosban túlnyomók. — A termelésre képes korosztályok növekvése Pesten 1857 óta. — Pest fölénye e tekintetben a többi magyar város és néhány külföldi város fölött. — Hitfelekezet. A vallásfelekezetek eloszlása a városrészekben. — Nemi viszonyok az egyes hitfelekezeteknél. — A nőnem csekélyebb száma az akatholikusoknál s ennek valószínű oka. — A vallásfelekezetek korviszonyai. — Nagy gyermekszám a zsidóknál. — kisebb mérvű gyermek halandóság és nagyobb születési szaporaság következtében. — A különböző vallásfelekezetek szaporasága. — A legmagasabb életkor a zsidóknál és a katholikusoknál található. — A szülők házasulási kora és a gyermekek egészsége közti összefüggés. — Kísérlet a nagyobb életképességnek a foglalkozási módra való visszavezetésére. — Családi állapot. A házassági arány különféle országokban és városokban. — Látszólagos nagy házassági arányszám Pesten. — A házassági arány emelkedése 1857 óta. — A házassági statisztikát a korviszonyoktól való függőségében kell tekintenünk. — Az előbb kitűnt magas arány ily számítás mellett már nem bizonyul be. — A városok felnőtt lakosságának voltaképeni arányszáma mily módon volna kiszámítandó. — Az egy korbeli nős férfiak és férjes nők számának aránya. — Összefüggés házasság és hitfelekezet közt. — Legtöbb házaspár a katholikusoknál és zsidóknál, legkevesebb helvéteknél és görögöknél. — Ugyanazon arány 1857-ben is tapasztalható. — Legkevesebb a házaspár a bel- és Lipótvárosban, legtöbb a kültelkeken és Kőbányán. — E jelenség sem kor- sem hitfelekezeti viszonyokra vissza nem vezethető. — Valószínű összefüggése a lakosok vagyonosságával. — A városrészek vagyonosági osztályzata A vagyonos városrészekben kevesebb a házaspár, mint a szegényebbekben, ellenben több a nősüléstől tartózkodó férfi. — Miért házasodik a szegény ember könnyebben mint a vagyonos ? — Valószínű nagyobb termékenység a szegényebb osztályoknál. — A berlini népszámlálás eredményei e tekintetben és azoknak helyreigazítása. — Malthus és Carey. — Az özvegyek. — Az elváltak. — Származás és nősülés. — Műveltségi fok. A műveltségi, helyesebben a műveletlenségi statisztika adatainak értelme és érdekessége. — Bírálata a műveltségi fok felismerésére czélzó különféle módszereknek : tanulók száma, házasulok írásképessége, ujonczok rásképessége, levélforgalom, írni tudók összeírása. — Az egész ország műveltségi foka és összehasonlitások más városokkal. — Műveltségi fok a gyermekek levonása után. — Nagy fokú műveletlenség a nőlakosság közt. — A műveltségi fok emelkedése a fiatalabb nemzedékeknél. — Kellemetlen jelenség az utolsó évtizedben növelkedett nemzedék műveltségi fokát ille SB.Y folytatását 1. a boríték tí-dik lapján. EH!