Kőrösi József: Az 1872. évi pesti építkezések (Budapesti Statisztikai Közlemények 8, 1873)

A folytatását 1. a boritok 3-dik lapján. A PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS AZ 1870. ÉVBEN. A NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS NÉPLEIRÁS EREDMÉNYEI. A pestvárosi statisztikai hivatal közleményeinek IV. része. Irta KŐRÖSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. 1 O grafikus r­aj­z­z­a­l. — Ara 3 frt £ 50 le­r. TARTALOM: Visszapillantás és általános összehasonlítások. A város gyors növekedése. — Összehason­lítás más városokkal. — Népességi adatok 1780-tól máig. — Pest városának rövid fejlődési története. — A vízáradások statisztikája. ■— Az 1786. és 1787. évi népszámlások eredményei. — A városrészek és azok lakossága. A város és a városrészek kiterjedése és lakossága.— A nagyobb utczák népessége­— A lakosság szaporodása 1857 óta. — A nagy­obb magyar és ausztriai városok növekedése ugyan­azon időszak alatt. — Állandóan és ideiglenesen jelenlevők. — A jogi és a tényleges népesség. — A távollevők. — Nem. A nőnem túlsúlya az egész országban. — A magyarországi és a külföldi váro­sok számviszonyai. — A férfiak túlsúlya Pesten.— Ennek valószínű okai. — Származás és honosság. A honosságra vonatkozó adatok elégtelensége. — Idegenek és honosak — Az idegen lakók honossá­ga.—A lakók szülőországuk szerint. — A városrészek jellemzése lakosságuk származása szerint. — A lakosság származása és a megyéknek, valamint a külországoknak járuléki hány­ada Pest lakosságá­hoz. — Kor. A korstatisztika szerepe jelen munkában. — A lakosság kora. - A kerek korévek körüli viszonyok. — A nemek egymáshoz való aránya a gyermekkorban és a későbbi korosztályokban. —1 Feltűnő eltérések az egyes városrészek közt. — Valószínű összefüggése e tüneménynek a városrészek vagyonossági állapotával. —­A városi lakosság korelemeinek sajátosságai. — A terme­lésre képes korosztályok a nagyvárosban túlnyomók. — A termelésre képes korosztályok növekvése Pesten 1857 óta. — Pest fölénye e tekintetben a többi magyar város és nehány külföldi város fölött. — Hitfelekezet. A vallásfelekezetek eloszlása a városrészekben­. Nemi viszonyok az egyes hitfelekezeteknél. — A nőnen­ csekélyebb száma az akatholikusoknál s ennek valószínű oka. — A vallásfelekezetek korviszonyai. — Nagy gyermekszám a zsidóknál, kisebb mérvű gyermekha­landóság és nagyobb születési szaporaság következtében.— A különböző vallásfelekezetek szapora­­sága. — A legmagasabb életkor a zsidóknál és a katholikusoknál található. — A szülők házasulási kora és a gyermekek egészsége közti összefüggés. — Kísérlet a nagyobb életképességnek a foglal­kozási módra való visszavezetésére. — Családi állapot. A házassági arány különféle országokban és városokban. — Látszólagos nagy házassági arányszám Pesten. — A házassági arány emelkedése 1857 óta. — A házassági statisztikát a korviszonyoktól való függőségében kell tekintenünk. — Az előbb kitűnt magas arány ily számítás mellett már nem bizonyul be. — A városok felnőtt lakosságának voltaképeni arányszáma mily módon volna kiszámítandó. — Az egy korbeli nős férfiak és férjes nők számának aránya. — Összefüggés házasság és hitfelekezet közt. — Legtöbb házaspár a katholikusoknál és zsidóknál, se kevesebb helvéteknél és görögöknél. — Ugyanazon arány­­ 1857-ben is tapasztalható. — Legkevesebb a házaspár a bel- és Lipótvárosban, legtöbb a kültelkeken és Kőbányán. — E jelenség sem kor-, sem hitfeletkezeti viszonyokba vissza nem vezethető. — Való­színű összefüggése a lakosok vagyonosságával.. — A városrészek vagyonosági osztályzata. — A vagyonos városrészekben kevesebb a házaspár, mint a szegényebbekben, ellenben több a nősüléstől tartózkodó férfi. — Miért házasodik­­ a szegény ember könnyebben, mint a vagy­onos? — Valószínű nagyobb termékenység a szegényebb osztályoknál. — A berlini népszámlálás eredményei e tekintet­ben és azoknak helyreigazítása. —­ Malthus és Carey. — Az özvegyek. —• Az elváltak. — Származás és nősülés..— Műveltségi fok. A műveltségi, helyesebben a műveletlenségi statisztika adatainak értelme és érdekessége. — Bírálata a műveltségi fok felismerésére czélzó különféle módszereknek : tanulók száma, házasulok irásképessége, ujonczok irásképessége, levélforgalom, írni tudók összeírása. — Az egész ország műveltségi foka és összehasonlítások más városokkal. — Műveltségi fok a gyermekek levonása után. — Nagyfokú műveletlenség a nőlakosság közt. — A műveltségi fok emelkedése a fiatalabb nemzedékeknél.— Kellemetlen jelenség az utolsó évtizedben nevelkedett nemzedék művelt­ségi fokát illetőleg. — Hitfeletkezt szerinti műveltségi fok. — A városrészek műveltségi sorrendje. — Párhuzamosan halad azok vagyonosságával. — A külföldről bevándorlottak nagyobb szellemi képzettsége. Szellemi és testi hiányok. Az elmebetegek és hülyék. —A vakok. —A süketek. —A némák. — A süketnémák. — Ezen személyek kora, családi állapota, műveltsége, foglalkozása. — A süketnémaság keletkezése, tekintettel a szülők rokonságára vagy süketnémaságára. — Áttekintés a =

Next