Kőrösi József: Budapest halandósága 1874. és 1875-ben és annak okai (Budapesti Statisztikai Közlemények 14, 1877)

PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS AZ 1870. ÉVBEN A NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS NÉPLEIRÁS EREDMÉNYEI. (A PESTVÁROSI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZLEMÉNYEINEK IV. RÉSZE.) Irta KÖRÖSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. 10 grafikus rajzzal. Ára 3 írt 50 kr. TARTALOM. Visszapillantás és átalános összehasonlítások. A város gyors növekedése. — Összehason­lítás más városokkal. — Népességi adatok 1780-tól máig. — Pest városának rövid fejlődési története. — A vízáradások statisztikája. — Az 1786. és 1787. évi népszámlálások eredményei. — A városrészek és azok lakossága. A város és a városrészek kiterjedése és lakossága. — A nagyobb utczák lakossága. — A lakosság szaporodása 1857 óta. — A nagyobb magyar és ausztriai városok növekedése ugyanazon időszak alatt. — Állandóan és ideiglenesen jelenlevők — A jogi és a tényleges népesség. — A távollevők.—Nem. A nőnem túlsúlya az egész országban. A magyar­­országi és a külföldi városok számviszonyai. — A férfiak túlsúlya Pesten. — Ennek valószínű okai. — Származás és honosság. A honosságra vonatkozó adatok elégtelensége. — Idegenek és honosak. — Az idegen lakók honossága. — A lakók szülőországuk szerint. — A városrészek jellemzése lakosságuk származása szerint. — A lakosság származása és a megyéknek, valamint a külorszá­goknak járuléki hányada Pest lakosságához. — Kor. A korstatisztika szerepe jelen munkában. — A lakosság kora. — A kerek korévek körüli viszonyok. — A nemek egymáshoz való aránya a gyermekkorban és a későbbi korosztályokban. — Feltűnő eltérések az egyes városrészek közt. — Valószínű összefüggése e tüneménynek a városrészek vagyonossági állapotával. — A városi lakosság korelemeinek sajátosságai. — A termelésre képes korosztályok a nagyvárosban túlnyo­mók. — A termelésre képes korosztályok növekvése Pesten 1857 óta. —Pest fölénye e tekintetben a többi magyar város és nehány külföldi város fölött. — Hitfelekezet. A vallásfelekezetek eloszlása a városrészekben. — Nemi viszonyok az egyes hitfelekezeteknél. — A nőnem csekélyebb száma a katholikusoknál s ennek valószinü oka. — A vallásfelekezetek korviszonyai. — Nagy gyermekszám a zsidóknál, kisebb mérvű gyermekhalandóság és nagyobb születési szaporaság következtében. — A különböző vallásfelekezetek szaporasága. — A legmagasabb életkor a zsi­dóknál és a ka­tolikusoknál található. — A szülők házasulási kora és a gyermekek egészsége közti összefüggés. — Kísérlet a nagyobb életképességnek a foglalkozási módra való visszaveze­tésére. — Családi állapot. A házassági arány különféle országokban és városokban. — Látszólagos nagy házassági arányszám Pesten. — A házassági arány emelkedése 1857 óta. — A házassági statisztikát a korviszonyoktól való függőségében kell tekintenünk. — Az előbb kitűnt magas arány ily számitás mellett már nem bizonyul be.—A városok felnőtt lakosságának voltaképeni arányszáma mily módon volna kiszámítandó. — Az egy korbeli nős férfiak és férjes nők számának aránya. — Összefüggés házasság és hitfelekezet közt. — Legtöbb házaspár a katholikusoknál és zsidóknál, legkevesebb helvéteknél és görögöknél. — Ugyanazon arány 1857-ben is tapasztalható. — Legkevesebb a házaspár a bel- és Lipótvárosban, legtöbb a kültelkeken és Kőbányán. — E jelenség sem kor-, sem hitfelekezeti viszonyokra vissza nem vezethető.—Valószínű összefüggése a­­ lakosok vagyonosságával. — A városrészek vagyonossági osztályzata. — A vagyonos városr­é­­szekben kevesebb a házaspár, mint a szegényebbekben, ellenben több a nősüléstől tartózkodó férfi. — Miért házasodik a szegény ember könnyebben, mint a vagyonos?—Valószínű nagyobb termékenység a szegényebb osztályoknál. — A boriim népszámlálás eredményei e tekintetben és azoknak helyreigazítása. — Malthus és Carey.—Az özvegyek — Az elváltak. — Származás és nősü­lés. — Műveltségi fok. A műveltségi, helyesebben a műveletlenségi statisztika adatainak értelme és érdekessége.— Bírálata a műveltségi fok felismerésére czélzó különféle módszereknek : tanulók száma, házasulók irásképessége, újonczok irásképessége, levélforgalom, írni tudók össze­írása. — Az egész ország műveltségi foka és összehasonlítások más országokkal. Pest városának műveltségi foka és összehasonlítások más városokkal. — Műveltségi fok a gyermekek levonása u­tán. — Nagyfokú műveletlenség a nőlakosság közt. — A műveltségi fok emelkedése a fiatalabb nemzedékeknél. — Kellemetlen jelenség az utolsó évtizedben növelkedett nemzedék műveltségi fokát illetőleg. — Hitfelekezet szerinti műveltségi fok. — A városrészek műveltségi sorrendje. — Párhuzamosan halad azok vagyonosságával. — A külföldről bevándorlottak nagyobb szellemi képzettsége. — Szellemi és testi hiányok. Az elmebetegek és hülyék. — A vakok. — A süketek. — A némák. — A süketnémák. — Ezen személyek kora, családi állapota, műveltsége, foglal­ — A folytatását 1. a boríték 3-ik lapján. —

Next