Budapest halandósága 1908. és 1909-ben (Az 1910–1913. évi adatokkal) (Budapesti Statisztikai Közlemények 51, 1916)
Előszó
Előszó.Vorwort. Az 1908. és 1909. évi halandósági táblázatok közlését elsősorban az 1911. évi népszámlálás előkészítése, keresztülvitele és anyagfeldolgozása késleltették. Ehhez hozzájárultak még különféle más nagyobbméretű munkák, mint 1913-ban a járványos betegségek kimerítő statisztikájának (49. sz. közlemény) a Tanács által elrendelt sürgős feldolgozása, a főváros egyesítésének 40 éves jubileuma alkalmából a „Városi Szemle“ által kiadott nagyobb méretű visszapillantó munkálatnak („A negyven éves Budapest“, a Városi Szemle jubiláris száma) feladatunkul jutott egy jelentékeny része („A népesség 1873—1913“, írta dr. Pikler J. Gyula aligazgató és „A pénzügyek 1873 — 1913“, írta dr. Rácz Gyula titkár), valamint számos egyéb sürgős aktuális közigazgatási feladat megoldásában való résztvéte! (résztvétel a munkanélküliek megszámlálásának előkészítésében és keresztülvitelében, az országgyűlési választók statisztikája, a telekértékadóhoz szükséges statisztikai anyagnak feldolgozása és a javaslatnak elkészítése stb.), amelyekbe való örvendetes bevonatása a hivatalnak egyúttal mind szükségesebbé is teszi a hivatal személyzetének megfelelő jelentékeny szaporítását. Az említetteken felül azonban az ; 1914. évben kezdődött világháború folytán egyrészt a hivatal személyzetének amúgy is elégtelen száma a bevonulás által még tovább jelentékenyen megcsökkent, másrészt a megmaradt személyzet jó része is elvonatott a liszt- és egyéb élelmiszerutalványok kiosztása nagyméretű feladatának végzésére. Hogy az így beállott késedelmet némileg'behozzuk, a jelen kiadványban egyszerre tesszükjrözzé az 1908. és 1909. évi, már régen kész táblázatokat, amelyek közrebocsátását csak a kisérő szöveg megírása késleltette, de egyúttal csatoljuk (1*—28* oldal) az 1910—1913. évek halandóságának főadatait is (halandóság lakóhely naptári hónap, halálozási hely, kor, családi állapot, foglalkozás és halál-ok, lakásnagyság, lakássűrűség, vagyonosság, nemzetiség, vallás és az egyévenaluliakét kor és törvényesség szerint, valamint az 1910—1913. évi halandóságot részletes kor és 22 kisebb városrész szerint, amely utóbbi táblák a szövegben tartalmazott városrészenkinti átlagos halálozási kor kiszámításának nyers adatait nyújtják. Megjegyezzük még, hogy a halandósági anyag 1913. évig már teljesen fel lévén dolgozva, Die Veröffentlichung der Sterblichkeitstabellen 1908 und 1909 wurde retardirt durch die Vorbereitung, Durchführung und Aufarbeitung der Volkszählung v. J. 1911. Hinzu kamen noch verschiedene andere grössere Arbeiten, so im Jahre 1913 die durch den Magistrat dringend angeordnete Publication Nr. 49 (Statistik der Infectionskrankheiten), ein beträchtlicher Anteil an dem durch die „Városi Szemle“ anlässlich der 40-ten Jahreswende der Vereinigung der Schwesterstädte herausgegebenen Jubiläumswerkes („Die Bevölkerung 1873—1913“, von Vizedirektor Dr. J. J. Pikier und „Die Finanzen 1873-1913“, von Secretär Dr. J. Rácz, sowie die Einbeziehung unseres Amtes in die Lösung zahlreicher anderer aktueller gemeindlichen Aufgaben (Beteiligung an der Vorbereitung und Aufarbeitung der Arbeitslosenzahlung, Wählerstatistik, Aufarbeitung des statistischen Materials zu einer Bodenwertsteuer und Ausarbeitung der Steuervorlage selbst etc.). So erfreulich die intensivere Einbeziehung des Amtes in solche Aufgaben ist, macht dieselbe andererseits eine entsprechende bedeutende Vermehrung des Personals immer unerlässlicher. Eine weitere bedeutende Ursache der Verspätung wurde endlich gegeben durch den Ausbruch des Weltkrieges, wodurch einerseits die ohnehin ungenügende Zahl des Personals infolge Einrücken in’s Heer weiter vermindert, andererseits die Arbeiten des Amtes mit der Einrichtung und Leitung der Verteilung der Mehrkarten und sonstiger Lebensmittelanweisungen sehr bedeutend vermehrt wurden. Um die so entstandene Verspätung wenigstens einigermassen gutzumachen, veröffentlichen wir in der vorliegenden Publication gleichzeitig die bereits seit lange druckfertigen Sterblichkeitstabellen zweier Jahre (1908 und 1909), zu denen bloss noch der Text fehlte und schliessen hieran (S. 1*—28*) auch die Hauptangaben für die Jahrre 1910—1913 an (Sterblichkeit nach Wohnort, Kalendermonat, Sterbeort, Alter, Familienstand, Beruf, Todesursache, Wohnungsgrösse, Wohndichtigkeit, Wohlstand, Nationalität, Konfession und Sterblichkeit der 0—1-jährigen nach Legitimität, sowie detaillites Sterbealter nach 22 kleineren Stadtteilen für die Jahre 1910—1913, welch letztere Tabellen die Urangaben für die im Text enthaltenen Sterbealterberechnungen bieten). Wir bemerken hiezu ferner, dass, da die Totenzettel bis zum Jahre