Szigeti Gyula: Magyarország városi üzemei és vállalatai (Budapesti Statisztikai Közlemények 71/1)
Bevezetés
4 ügyi szempontok vitték a közületet az ilyen vállalkozásba. A magyarországi városok üzemeinek és vállalatainak ezúttal tárgyalás alatt álló statisztikája az ilyen vegyesen gazdasági és más célt sejtető üzemeket általában felöleli, csak azokra nem terjed ki, amelyeknél alaposan feltételezhető, hogy a gazdasági cél teljesen mellőzést szenved. Ilyenek a kórházak, a fertőtlenítő intézetek, a köztisztasági intézmények. A vágóhidaknál, a vízműveknél a gazdasági cél, ha elvileg nem is állhat és tényleg sokszor nem is áll előtérben, egyes esetekben a gyakorlatban többé-kevésbbé érvényesül, épen ezért statisztikánk ezekről számot ad. A közüzemek kérdésével ez idő szerint Magyarországon, miként több más országban is, a szakemberek mind gyakrabban és behatóbban foglalkoznak, de egy idő óta erősen beleszólnak ebbe a kérdésbe a politikai viták során is. Feltételezhetőnek látszik azért, hogy a közüzemekre vonatkozó statisztikai közlések nemcsak szakkörökben, hanem politikai oldalon is visszhangra találnak. Ebből a feltevésből kiindulva, hangsúlyozottan utalnunk kell arra, hogy a statisztika a maga rendes, az adott esetben is alkalmazott módszereivel nem nyújthat eléggé kimerítő segédeszközöket a közüzemeket érintő kormányzati és politikai tevékenységnek. Az ilyen tevékenység kellő alátámasztásához a szakszerűségnek annyira részletekbe vágó, az egyes esetek sajátosságait annyira kidomborító érvényesítésével kell vizsgálódni, ami a dolog természeténél fogva nem igazi eleme a nagy számok törvényére támaszkodó, általánosításokkal átitatott statisztikai munkának. A statisztika a kormányzatnak a közüzemek körüli feladatai terén csak az általános tájékoztató szerepét töltheti be, az általa szerezhető támpontokat azonban ezen a téren többnyire szükséges még a statisztikán kívül álló vonatkozásokban igen szakszerű vizsgálódás tapasztalataival kiegészíteni. Egyébként a közüzemekről való vizsgálódás egyes fontos, különösen pénzügyi természetű részleteiben a statisztika természetesen csak úgy számíthat elég mélyen szántó és megbízható eredmények elérésére, ha munkájában a szakszerűség mellett a legnagyobb tárgyilagosságot tartja szem előtt. A nagy tárgyilagosságra a statisztikai munkának a tervező és feldolgozó, valamint az adatokat kijegyző mozzanatainál egyaránt súlyt kell helyezni az adatkijegyzéseknél, különösen ott, ahol a könyveléstechnika bonyolult vágányai között kell a helyes adatot megtalálni. Ilyen esetekben, ha az üzem saját érdekei szempontjából kényes pontok fordulnak elő, a kellő tárgyilagosság biztosítása érdekében ajánlatos súlyt helyezni arra, hogy az adatok felvételét az üzemi tevékenységben érdektelen szakemberek végezzék. A jelen ismertetés tárgyát képező adatok begyűjtésénél nem lehetett ehhez a szemponthoz alkalmazkodni. Ez a körülmény magában ajánlatossá tette a munkának oly körre való szorítását, ahol az egyes üzemekhez nagyobb érdekekkel kapcsolt személyeknek az adatszolgáltatásban