A székesfőváros közigazgatása az 1934. ében (Budapesti Statisztikai Közlemények 78/2, 1937)

Községi háztartás és városgazdaság - 7. Városgazdaság

118 40.000—40.000 aranypengő. A bérösszegnek 60%-a színházépület után fizetendő bér, a díszletek, ruhák és kellékek után fizetendő bér pedig 40%-a. A szerződés irányadó rendelkezéseit a közgyűlés a következőkben állapította meg. A bérlő a bérösszeg leszállítását sem gazdasági lehetetlenülés, sem a gazdasági viszonyok rosszabbodása, sem pedig másféle okból nem kérheti. A bérlő a bérlet tárgyát leltár szerint és oly állapotban köteles átvenni, amilyen­ben azok a birtokbaadás időpontjában találtattak. A bérlő köteles a színházépületet játszásra alkalmas állapotban a Szent István­­heti ünnepi, népművelési és ifjúsági előadások céljaira, valamint a magyar amatőr­sport bemutatói és versenyei céljára önköltségi áron átengedni. A bérlő vállalkozását csak Városi Színház elnevezés alatt folytathatja. A szín­házépületet csak hangversenyek, opera, operett, valamint zenés prózai és egyéb kulturális célú előadásra, illetőleg bemutatásokra használhatja. A hangversenyek és előadások idényenként számított kétharmad részének magyar nyelvűnek kell lennie. Külföldi operatársulat a m. kir. Operaház évadja alatt egy bérleti éven belül leg­feljebb 20 előadáson szerepeltethető. A bérlő állandó zenekarát, előadó- és művészszemélyzetét — melynek első­rendűnek kell lennie —, a kar- és színpadi segédszemélyzetet, valamint az igazgatási és műszaki személyzetet kizárólag magyar állampolgárokból, lehetőleg budapesti lakosokból köteles összeállítani. A színház belsejében a hirdetési jog a bérlőt illeti, ugyancsak övé a színházi étkező tartásának, illetve értékesítésének joga is. A nézőtéri ruhatár a bérlőé, aki köteles azt megfelelő összegre biztosítani és a biztosítási kötvényt a polgármesternek bemutatni. A bérlő köteles a bérlet tárgyát állandóan üzemképes állapotban, jó karban tartani. Átalakításokat a bérlő csak a bérbeadó engedélyével eszközölhet. A bérlő bérlettársat csak a bérbeadó engedélyével vehet maga mellé. A szerződés harmadik személyre át nem ruházható. A bérlő a színházépületet a már fentebb megjelölt célokra, alkalomszerűen albérletbe is adhatja. A színházépületet viták és félreértések elkerülése céljából tűz vagy villámcsapás által okozott károk ellen a bérbeadó székesfőváros az általa meghatározott biztosítási összeg erejéig saját költségén biztosítja. Ha a színházépület tűz vagy villámcsapás által okozott kár miatt bármely rövid időre is használhatatlanná válik, ezért a bérlő kártérítést a bérbeadótól nem követelhet. Ha a bérlő ellen folytatott biztosítási vagy kielégítési végrehajtás során a bérbeadó tulajdonát képező ingóságokat foglalnak le, a bérlő ezeket 8 napon belül bírói zár alól köteles feloldatni. A bérlet tárgyával, magával az épülettel kapcsolatos összes állami és községi adókat és illeték-egyenértéket a bérbeadó főváros fizeti, viszont a bérlő köteles viselni a vállalkozásából eredő és azzal kapcsolatos összes állami és községi adókat, valamint a hatósági díjakat és illetékeket. A bérlő fizeti a színházépület teljes vízdíját, a tűzcsap után fizetendő díjakat, a kéményseprési díjakat, a villamos áram és gázdíjakat, valamint az ezekkel kap­csolatos mérőkészülékek díjait.

Next