Zaitz László: Budapest csatornázása (Budapesti Statisztikai Közlemények 82/3, 1937)
Budapest csatornázásának jelene
63 lommal 1480 méter hosszú portland cement betoncsatorna épült meg, az első 720 méteren 300 cm magas, 460 cm széles, a többi 760 méteren pedig 300 cm magas és 400 cm széles belső űrszelvénnyel. Ez a munka is hatalmas teljesítményt jelentett, mert mintegy 15.000 m3 betont dolgoztak be, ami megfelel 30.000 m hosszú 60/90 cm-es közcsatorna betonmennyiségének. A háború után a Pasaréti út és környékének nagyarányú fejlődésével kapcsolatban a főváros részletekben folytatta tovább 1100 méterrel a Júliautcától az árok beboltozását egészen a Ludovika Akadémiáig. Itt a beboltozott csatorna belső űrszelvénye még mindig 370 cm széles és 277 cm magas ; betonköbtartalma folyóméterenkint 61 m 3, vízlevezető képessége pedig másodpercenkint 46.000 liter. Ez utolsó szakasz építési költsége méterenkint átlag 350 pengő volt. Jelenleg az Ördögárok összesen 5300 m hosszú szakaszon van beboltozva, ennek összes költsége kereken 3,000.000 pengő. További 2300 m hosszúságban az árkot a főváros rendeztette és ideiglenesen fenékburkolattal látta el addig, amíg a kellő fedezet legalább a Kondor-útig terjedő szakasz végleges beboltozására rendelkezésre áll. Azontúl ugyanis az Ördögárok már erdőben halad. Úgy szépészeti, mint közegészségügyi szempontból kívánatos lenne az Ördögárok beboltozási munkáinak mielőbbi folytatása. Az erre vonatkozó terveket a polgármesteri II. ügyosztály már el is készítette, s azokat az illetékes fórumok már jóvá is hagyták. Sajnos azonban, a munkákra a kellő fedezet egyelőre nem áll rendelkezésre. A Kondor-útig terjedő 2200 fm hosszú szakasz beboltozása mintegy 1.100.000 pengőbe kerülne. Az Ördögárok boltozása előrehaladásának arányában a főváros a mellékárkokat, úgymint Budenz, Diósárok stb. is fokozatosan beboltoztatta. A boltozott árokrészek már nemcsak csapadékvízlevezetésre, hanem egyúttal szennyvízlevezetésre is szolgálnak, így ez a beboltozott árokrendszer, úgy mint a többi említett árokrendszer is, a budai hegyvidék csatornahálózatának gyűjtőcsatorna-rendszeréül fog egykor szolgálni. Budán általában a 70-es évekig a régi időkből maradt csatornák szolgálták ki a legszükségesebb csatornázási igényeket. A Dunára merőlegesen minden utca csatornája egyenesen a Dunába torkolt. A 70-es évek után felvetett általános, rendszeres csatornázási tervezet azonban már Budát is érintette. Mindössze azonban csak annyi történt, hogy a Dunára torkoló csatornák kitorkolásait a Dunával párhuzamosan épített csatornákkal csökkentették, hogy magas vízállásnál a Duna víznek a csatornákon át való visszatódulásának megakadályozására minél kevesebb kitorkolást kelljen elzárni. Ez időben indult meg az Ördögárok beboltozása is. Az 1890-ben a székesfővárosi mérnöki hivatal által készített tervezet szerint a Vöröskereszt utcától kiinduló és a Szentendrei úton, Mókus-utcán,