Brassói Friss Ujság, 1936. május (5. évfolyam, 121-151. szám)

1936-05-26 / 146. szám

VANDERBILT GEORGE UTAZÁSA! A fiatal Vanderbilt George, aki a múlt évben házasodott meg, a napokban tér vissza Newyorkba a föld körül tért hajzatról. Az Uniónak ez az egyik leggazdagabb embere örökséget, 20 millió dollárt, 21-ik születésnapján készpénzben kapta meg. Vanderbilt fiatalsága dacára is a művészetek egyik legkiválóbb ismerője és indiai tartózkodása alatt a legpompásabb műtárgyakat vásárolta össze. Csak a maláji szigetekről annyi műkincset vitt magával Singaporeba, hogy elszállításukra két bútorvagonra volt szükség. Műkincseinek legnagyobb részét azonban Előindiában vásárolta. Összesen 21 bútorvagon műkincset szállítottak a Newstyork felé induló ajóra. Természetes, hogy a fiatal műgyűjtő megengedhette mgának azt a luxust, hogy uralkodó fejedelmek módjára utazzék Indiában. Mindig külön vonaton utazott s a hajón is a fedélzet valamennyi kabinját kibérelte. EGY BELGRÁDI OPERAÉNEKESNŐ BEPERELTE A NEMZETI SZÍNHÁZAT, MERT NEM LÉPTETTÉK FEL Belgrád. A belgrádi törvényszék érdekes polgári per tárgyalását kezdte meg. Valjanin Eugénia asszony, az ismert énekesnő, beperelte a Nemzeti Színház igazgatóságát, amely nem tartotta be a vele kötött megállapodást. A szerződés értelméiben a színháznak tizenöt esetben kellett volna vendégként fellépezni az énekesnőt, ezt azonban csak nyolc esetben tette meg, ami által a felperes 44.000 dinárral károsodott meg. A Nemzeti Színház azzal érvel, hogy az énekesnő nem járt rendesen próbákra, nem tanulta meg szerepeit s általában nem felelt meg a feltételeknek. Valjanin Eugénia ezzel szemben azt hangoztatja, hogy egy alkalommal azért lett rosszul a színpadon, mert Risztics igazgató minden ok nélkül a karmesteri pódiumról öklével megfenyegette. A bíróság a perben úgy az alperes, mint a felperes tanúit ki fogja hallgatni. AKI A JÓSNŐK MIATT AKAR ELVÁRNI Egy párisi férj azon a címen indított válópert a felesége ellen, hogy túlságosan gyakran járt a jósnőhöz és ezzel feldúlta egész házasságukat. Mint Párisból írják, a furcsa válóperben a férj keresetében azt adja elő, hogy hiszékeny felesége minden idejét annak szentelte, hogy megtudja a jövőt. A jósnők legkülönbözőbb fajtáit kereste fel. Kártyavetőnők, kézbőljósoló asszonyok, látnokok és hasonlók véleményére volt csak kiváncsi és ezek természetesen véleményüket nem adták ingyen Anyagi romlását — mint mondja —■ annak köszönheti, hogy felesége minden pénzüket a jósokra és jósnőkre költötte. Természetesen a jóslatok befolyásolták az asszon egész életét is, mert minden ténykedésévelellensúlyozni akarta az esetleges kellemetlen jóslatokat. A férj ■riete elviselhetetlen lett. Ezért kéri a házasság felbontását. Kíváncsian várják most a bíróság döntését, mert ilyen indokolással eddig még senki sem indított válópert. Felfedezték a vatikáni könyvtárban Amerika legrégibb orvosi művét Éveken át hevert porosan a Vatikán könyvtárában egy kis kézzel írott könyv, amelynek címlapján meglepően jól rajzolt növevények ékeskednek. A kis könyv utolsó oldalán arról tanúskodott egy feljegyzés, hogy a könyvet 1552-ben fejezték be. A könyv iránt senki sem tanúsított érdeklődést. Éppen hogy ott volt, és ezért bevezették a nyilvántartásba és elhelyezték a híres könyvtár számtalan más kötetei közé. A könyv régisége sem keltett feltűnést, hiszen 400 éves könyye annyi van a Vatikán könyvtárában, mint amennyi veréb ül a vatikáni múzeumok kiálló falrészein. A könyvtárosok „Codex Barberini“ néven vezették be a nyilvántartásba a könyvet és azután többet nem is törődtek vele. A könyvet most nemrégiben egy Clark nevű amerikai fedezte fel újra, aki Latin-Amerika korai történelmének írásbeli bizonyítékai után kutatott és így betért a vatikáni könyvtárba is. Csakhamar kiderült, hogy a könyv egyike az újvilágban készült legrégibb műveknek és kétségtelenül a legrégibb orvosi műve Amerikának. A művet most nyilvánosságra akarja hozni a híres Smithonian-intézmény. A Codex Barbarin nem más, mint az azték orvostudomány forrásmunkája. Két azték írta, akik növendékei voltak annak az első amerikai intézetnek, amely a benszülöttek szükségleteinek felégítésére épült. Érdekes, hogy a könyv gyógynövényekkel foglalkozik, de nem szabad itt figyelmen kívül hagyni, hogy Cortez konquistádorai éppen olyan érdeklődéssel viseltettek a benszülöttek orvosi ismeretei iránt, mint aminő mohósággal vitték el aranyukat. Ezzel magyarázható a könyv megírása is. Wells új terve a világ rendezésére London: H. G. Wells nagy levelet intézet a Times szerkesztőjéhez Azzal kezdi a levelét, hogy ma a nemzetközi ügyek tárgyalásánál állandóan két elvrendszer áll szemben egymással. Az egyik univerzalista, vagy liberális rendszernek lehetne nevezni. Ez a rendszer egységnek tekinti az emberiséget. A másik rendszer azon a hallgatólagos feltevésen épül, hogy az emberiség harcos közösségek gyűjteménye. Az ösztönök a harcos közösség felé húznak, mely védekező ,és az elszigeteltséget hirdeti, ha meg van ijedve, különben pedig kihívó Az univerzalizmus vagy liberalizmus pedig az ész elvrendszere, Wells szerint a harcos közösségnek rendszere elkerülhetetlenül háborúra vezet. Ha nem akarunk háborút a nemzetközi életben az univerzalista elvnek kell érvényesülnie. Ez pedig azt jelenti, hogy a világ gazdasági ügyeit bizonyos tekintetben általános irányításnak vessék alá. Világkonzorcium felállítását sürgeti Wells. Ez a konzorcium nem volna az egyes állmok kormányai felett álló nemzetközi kormány, hanem csupán állandó iroda, amely a termelés, a természetes és az ipari javak helyes elosztása felett őrködne, tekintettel lenne az évszakára, a kereslet és kínálat ingadozásaira, az emberiség közös érdekében. Ez a konzorcium a hitelmozgalmakat is irányítaná és egységes pénzrendszert vezetne be. A világkonzorcium megalakítását lehetséges dolognak tartja Wells. Nincs szükség hozzá felsőbbrendű emberekre. A világkonzorcium mellett, amely a gazdasági ügyeket intézné, az emberiség elsőrangú élettani kérdéseinek egységes rendezésére is kellene szervezetet felállítani. Ez a szervezet szabályozná a születéseket, születésszabályozás nélkül nem lehet elterülni a háborút. Végü még egy szervezetre volna szükség, a mely a közlekedést, a postát és a ráliót irányítaná s bizonyos tekintetben világrendőrség szerepét töltené be. Mindenkinek szint kell vallani. Minden tisztafejű embernek, aki valóban látja a világ mai helyzetét vagy erre, vagy arra az oldalra kell állnia. Vagy a modern, észszerű, felnőtt, reményteljes, értelmes, vagy a hagyományos, gyermekes, indulattért, ösztönös elvrendszert kell elfogania. A Graf Zeppelint kivontatják a hangárból Jelenet a görög—bolgár válogatott bucuresti mérkőzésről EZERHÁROMSZÁZÉVES FENYŐ Egy japán ligetben, amely Vakemise Hire istennőnek van szentelve, áll egy fenyőfa, amelyet a hagyományok szerint Jonei császár idejében (629—641) ültettek el és így most 1300 éves. A ritka fenyőfa az évszázadok folyamán 24 méter magasra nőtt meg, kerülete pedig 12 méter. Ágai az egyik irányban nyolcvan, a másik irányban száz méterig nyúlnak. Alsó ágainak megtámasztására 380 faoszlopot állítottak fel. Némely ágait védőtetővel óvják az időjárás viszontagságai ellen. Az istennő nagy ünnepe idején, mely minden évben július végére esik, számos hivő keresi fel a fát. A fa ágainak letörése szigorúan tilos s súlyosan büntetik azt, aki a tilalmat áthágja. A fa elhullott tűleveleit mint szerencsét hozó talizmánt szokták összegyűjteni. SZAKÁLLAL NE TÜSSZENTSÜNK ' Varsó. Különös élménye volt a múlt héten egy varsói rendőrnek. A kora reggeli órákban egy körszakállas tejeskocsis hajtott el mellette, közvetlen közelében hatalmasat tüsszentett és ezzel egyidejűleg elvesztette hatalmas szakállát. Az ámuló rendőr megállította a kocsit amelynek bakjáról fiatal 14 éves fiúcska nézett ijedten rá Az élelmes tejszállító a fennálló rendeleteket kijátszva, csupa kisbőrű fiatal gyerekeket alkalmazott kocsisnak és álszakállt ragasztott rájuk, hogy a hatóságokat kijátsza. Erre a hatalmas tüsszentésre azonban alaposan ráfizetett. RÉSZEG, VAGY MÁMOROS! A részegség büntetendő cselekményül szolgál ezután Spanyolországban. Annak megállapítására, hogy valaki részeg-e, vagy csak rózsásabb hangulatban nézi az eget, vérpróbákat fognak alkalmazni, amely pontosan megmondja a vér összetételéből, hogy valaki részeg e avagy csak mámoros. Mivel azonban a rendőrség a vérpróbákat nem alkalmazhatja minden egyes alkalommal, egyszerűbb eszközökhöz folyamodnak a gyakorlatban. A rendőr egy hosszú tekervényes mondatot mond el a gyanúsítottnak és ha az hibátlanul el tudja ismételni a mondottakat, akkor csupán mámorosnak minősíthető és szabadul a büntetéstől. Ha azonban nem ismétli el a mondatot hibátlanul, mint ittast büntetik meg. Ezek szerint tehát a szegény daidogoknak büntetlenül még mámorosnak sem szabad lenniök a forradalmi Spanyolországban.