Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-15 / 2. szám

BL HOGY TÖBBET TEREMJEN A FÖLD — A BRASSÓIAK VÁLASZA AZ ARLESIEK FELHÍVÁSÁRA -­ ­ Szocialista mezőgazdaságunk belter­jes és sokoldalú fejlesztése szempontjá­ból a föld termőképességének szüntelen növelése döntő tényező. Ezt a célt szol­gálja az RKP KB 1970 márciusi ple­náris ülésén megvitatott és elfogadott országos program az ésszerű vízgazdál­kodásról, az öntözési, árvízvédelmi, le­­csapolási és talajerózió leküzdési mun­kálatok kiterjesztéséről hazánkban az 1971—1975-ös években, valamint az 1985-ig terjedő távlatokban. E program célkitűzéseinek következetes valóra váltása érdekében az elmúlt év végén az RKP Argeş megyei szervezete fel­hívást intézett az összes megyei párt­­szervezetekhez, a mezőgazdasági terü­letek jobb hasznosításáért, a talajjaví­tási munkálatok fokozásáért. Az argeşiek felhívása országszerte — így Brassó megyében is — élénk érdek­lődést keltett. A felhívás nyomán a Brassó megyei mezőgazdasági pártaktí­va, a mezőgazdasági szervek és egysé­gek vezetői, a szakemberek, a néptaná­csok behatóan tanulmányozták a föld termőképessége szakadatlan­ növelésé­nek lehetőségeit, így született meg a Brassó megyei pártszervezet válasza az argesiek felhívására. Figyelembe véve a talajszerkezet ösz­­szetételét, jellegzetességeit, a válaszba foglalt célkitűzések értelmében Brassó megye mezőgazdasági egységeiben az idén is a vízlecsapolási munkálatokra helyezik a hangsúlyt. Erre vonatkozó­an a brassóiak vállalása több célkitű­zést tartalmaz így például 8 000 hek­táron lecsapolással csökkentik a talaj vizenyősségét. Ebből 1 600 hektárnyi te­rületet helyi rendszerek keretében víz­mentesítenek, ami azt jelenti, hogy a szükséges munkálatokat a helyi erők és anyagi erőforrások felhasználásával végzik el. Ennek eredményeként több mint 1000 tonna gabonával és 5000 ton­na takarmánnyal növekszik a termés­hozam. Az előirányzat szerint a foga­­rasi mezőgazdasági övezetben 100 kilo­méter hosszúságban csatornákat létesí­tenek. A lecsapolási munkálatoknál a fogarasi és rupeai övezetben 60 000, il­letve 15 000 köbméter földmunkát vé­geznek hazafias munkával. A válaszból kitűnik, hogy a vizek pangásának meg­szüntetése céljából lefolyókat és árko­kat készítenek 80 kilométer hosszúság­ban. Ugyanakkor a Barcaságon 100 hek­táron lecsapolást végeznek, belvíz-men­tesítés céljából. A Barca—Vulcăniţa le­csapoló rendszer használatba adásával a gyengén termő legelőkből és kaszá­lókból 400 hektárral növelik a szántó­­területet. A brassóiak vállalásában fontos he­lyet foglal el a meglévő lecsapolási rendszerek karbantartása. Ilyen vonat­kozásban a válasz előirányozza, hogy csa­tornatisztítást végeznek, megfelelő esési szöget biztosítanak a lefolyó víznek és 50 kilométer hosszúságban megerősítik a gátakat. A tévé adásaiban láttuk, a különböző lapokban olvastuk, hogy a tél folya­mán, a kedvező időjárási viszonyokat kihasználva, számos megyében a köz­ségek és a falvak dolgozói tömegesen kivonultak a szántóföldekre, vízleveze­tő árkokat ástak, a meglévő csatorná­kat tisztogatták. Megkérdeztük Temis­­tocle Teodorescu elvtársat, a megyei talajjavítási hivatal (OJF) főmérnökét, hogyan készültek fel az idei munkála­tok elvégzésére, mit jeleznek az eddigi teljesítmények ? A válaszból kitűnt, hogy a szakhiva­tal eddig számos intézkedést foganato­sított a talajjavítási munkálatok elő­készítése, megkezdése, illetve folytatá­sa érdekében. Az idén mintegy 6 400 hektár terület lecsapolási költségeit na­gyobbrészt állami alapokból fedezik. E munkálatok tervrajzai már elkészültek. Mint már említettük, 1 600 hektárt he­lyi erőforrásból vízmentesítenek. Ebből eddig mintegy 1­000 hektár terület le­­csapolására készítették el a dokumen­tációkat. E hét elején a talajjavítási hi­vatal mintegy negyven szakembere szállt ki a megye községeibe, hogy mű­szaki segítséget nyújtson a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeteknek a mun­kálatok előkészítésében és beindításá­ban. A főmérnök elmondotta, hogy a szö­vetkezetek tagsága, a falvak lakossága az utóbbi hetekben vajmi keveset tett a talajjavítási munkálatok elvégzése érdekében. Pedig tennivaló bőven a­­kadt volna. Temistocle Teodorescu csu­pán egy példát említett : az elmúlt év nyarán a fogarasi övezetben KM típu­sú eke segítségével 1 300 hektáron ösz­­szesen mintegy 75 kilométer hosszúság­ban vízlevezető csatornákat készítettek. A munka ezzel korántsem ért véget. Hátramaradt ugyanis a kikotort föld elterítése, a csatornák széleinek kiala­kítása, az átjáró hidak elkészítése stb. Hogy csupán néhány példára hivatkoz­zunk, a voivodeni-i termelőszövetkezet­ben 5 000 köbméter­, a hírseni-i gazda­ságban 15 000, Becleanon 6 000 köbmé­ter földet kellett volna megmozgatni. E munkálatok elvégzése a termelőszö­vetkezetek tagságára, családtagjaikra, a falvak dolgozóira hárul, de sajnos, ez ideig nagyon keveset, helyenként sem­mit sem tettek. E hét elején Berivo­on „megtört a jég" — a szövetkezeti tagok és család­tagjaik tömegesen kivonultak a mezőre, és hozzákezdtek a lecsapolási munká­latok elvégzéséhez. Sajnos ilyen példa kevés akad a megyében. A legtöbb he­lyen még a „tervezgetéseknél" tartanak. A pártszervezeteknek, a néptanácsok­nak, a tömegszervezeteknek a politi­kai nevelőmunka eszközeivel hatékony mozgósító tevékenységet kell kifejte­niük a napokban azért, hogy a falvak összes lakóit bevonják a talajjavítási teendők elvégzésébe ! Brassó megye válasza még két fon­tos előirányzatot tartalmaz. A Nagyho­­moród patak hidrográfiai medencéjében 3 600 hektáron — ebből 1 600 hektáron hazafias munkával­­ erózió-leküzdési munkálatot végeznek. A talajjavítási hivatal főmérnöke arról tájékoztatott, hogy ebben az övezetben február ele­jén megnyitják a munkatelepet, 800 hektáron lecsapolást, 2­000 hektáron pe­dig erózió-leküzdési munkálatot végez­nek. A válasz értelmében az idén a me­gyében öntözésre berendeznek 1 900 hektárt, ebből 1 100 hektárt helyi erő­forrásból. A célkitűzések komoly erőfeszítések elé állítják a mezőgazdasági egységek dolgozóit, a falvak összes lakosait. Az időjárás kedvező a különböző talajvé­delmi munkálatok elvégzésére. Csupán következetes, hatékony mozgósító és szervező munkára van szükség ahhoz, hogy az adott szó valósággá váljék. Szeredai Béla FELHÍVÁSOK ÉRTÉKE című cikkünk folytatása az első oldalról fel lehetne mérni. Mégis, ez a grafiko­non fel nem tüntethető érték a legna­gyobb kincs, amellyel okosan bánni, hatékonyan felhasználni és szüntelenül növelni — a néptanácsok elsőrendű fel­adata, jellegükből, lényegükből követ­kező kötelessége. Ezt nagy erővel hang­súlyozzák a legutóbbi párt- és állam­politikai dokumentumok is, köztük a községi pártbizottsági titkárok és nép­tanácsi elnökök első országos tanácsko­zásának dokumentumai is. Különben éppen ezeknek a doku­mentumoknak a szellemében zajlanak a mostani ülésszakok, s ezeknek szelle­mében született a Hunyad megyei nép­tanács felhívása az összes megyei nép­tanácsokhoz. Magától értetődik, hogy a most zajló ülésszakokon a hunyadi fel­hívás olyan ügyrendi kérdésként sze­repel, amely mintegy summázza a nép­tanácsok által a legkülönbözőbb terü­leten kifejtett tevékenység eredményeit és idei feladatait. És természetesen pezs­­dítően, serkentőleg hat nemcsak a megyei, hanem a municípiumi, városi és községi néptanácsok munkájára is. Ismeretes, hogy a korábbi években Galacról és Konstancáról, majd pedig Neamţ megyéből hangzott el hasonló felhívás. Most a kezdeményezés a ne­mes vetélkedés folytatására Hunyad megyéből indult, hogy újabb lendüle­tet adjon, s a korszerű követelmények színvonalára emelje a néptanácsi mun­kát, a helyi gazdasági és közművelődési életet, a szolgáltatásokat és a község­gazdálkodást. Minden felhívás annyit ér, amennyit tettekre vált az általa keltett visszhang. Márpedig éppen a Hu­nyad megyei felhívás is példa rá , de útj meg új bizonyítékokkal szolgálhat minden megyei néptanácsi ülésszak, köztük a napokban összeülő Brassó me­gyei is —, hogy száz- és százmillióra, milliárdokra rúg az ilyen felhívások csupán pénzben kifejezhető értéke. Nem is szólva a néptanácsok közötti nemes hazafias vetélkedés erkölcsi-politikai, közigazgatási és kulturális értékéről. A Hunyad megyei felhívás hangoztat­ja : „A néptanács a Román Kommunis­ta Párt X. kongresszusának, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1971. november 3—5-i plenáris ülésé­nek határozatai, a Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a községi párttitkárok és polgármesterek első országos konferen­ciáján elhangzott beszédében foglalt útmutatások, valamint Románia Szocia­lista Köztársaság 1971—1975-ös ötéves gazdasági-társadalmi fejlesztési tervé­re vonatkozó törvény fényében sokolda­lúan elemezte a munkát, és újabb le­hetőségeket tárt fel a gazdasági poten­ciál növelésére, további közművesítési­­gazdálkodási objektumok és helyi ér­dekű építkezések megvalósítására". Mindezek alapján Hunyad megye nép­tanácsa szocialista versenyre hívja fel a néptanácsokat, az ország összes dol­gozóit az 1972. évre előirányzott felada­tok teljesítéséért és túlszárnyalásáért — számokban, százalékokban kifejezett, pontosan körülírt célkitűzésekkel. A felhívás elhangzott. Értékét a tet­tekbe fogalmazott visszhang adja meg. Tőlünk, mindannyiunktól függ, hogy mekkora lesz ez az érték. 2. SZÁM 2. oldal MINDEN FALUSI LAKOS VEGYEN RÉSZT A HÚSTERMELÉSBEN TATRANGI LEHETŐSÉGEK Az elnök asztalán gyűlnek a gondosan ki­töltött szerződések, a kölcsönös bizalom és segítség dokumentumai, amelyek ékesszólóan bizonyítják, hogy a tatrangi lakosok igye­keznek eleget tenni a Ialomiţa megyei Unirea községbeli pártbizottság és néptanács felhí­vásának. Mihai Manólé, a községi néptanács elnöke és Pajor László, a néptanács titkára­­ elsőnek szerződtek, mintegy példát mutatva a tatrangi lakosoknak. Természetesen, a jó példa máris számos kö­vetőre talált. A tatrangi termelőszövetke­zet tagjait és a köz­ség egész lakosságát nagy megelégedéssel töltötte el az államtól kapott sokoldalú támogatás, amely a mezőgazdasá­gi termelés növekedését és a lakosság élet­­színvonalának állandó emelését biztosította. A községi pártbizottság és néptanács kez­deményezése élénk visszhangra talált. Eddig 84 növendékállat és sertés hizlalására kötöt­tek szerződést a tatrangiak, de ez még csak a kezdet, mert a lehetőségek jóval nagyob­bak. Az állatösszeírások tanúsága szerint a tatrangi lakosok személyi tulajdonában lévő állatállomány­a tavaly 32 szarvasmarhával és 150 sertéssel gyarapodott. Mikes György, Gheorghiu Ion és Szász Samu neve többször is megismétlődik a szer­ződéseket tartalmazó iratcsomóban. A nevek tovább sokasodnak, egyre többen követik az élenjárók példáját, mert a község lakos­sága nem akar elmaradni ebben a nagyfon­­tosságú akcióban. — Kötelességünk így cselekedni —­ mon­dotta Veress András termelőszövet­kezeti tag —, mert pártunk és kormányunk mindig segített bennünket, falusi dolgozókat, s hasznos intézkedésekkel igyekezett könnyeb­bé, szebbé tenni életünket. Másrészt figye­lembe vettük a szerződéskötéssel járó anya­gi előnyöket is, amelyek ösztönzően hatnak az állattenyésztésre. Veress András a község valamennyi lakosának nevében mondotta a fentieket. Joga van hozzá, mert ő már jó néhány éve rendszeresen szerződik hizlalt ál­latokat. Az akció tovább folyik és minden lehető­ség megvan arra, hogy a tatrangiak eredmé­nyesen járuljanak hozzá a központosított a­­lap növeléséhez, a lakosság élelmiszer--ellátá­sának javításához. E lehetőségek minél jobb kihasználást megköveteli, hogy a községi pártbizott­s és a néptanács még hatéko­nyabb ok­­val minden családot állattartás­ra és sze­ződéskötésre ösztönözzön. (Kiss) A A sepsiszentgyörgyi Z O­­T LOCALPROD helyiipari vállalat iV Február 16 út 5. sz. A L 9 Főtechnikusokat és technikusokat a termelési és technikai osztályra ; 9 Áruszakértőket a beszerzési és eladási osz-­ tályra ; • Osztályvezetőt a minőségi ellenőrző osztály­ra ; L 9 Vasöntő és formázó szakmunkásokat ; K A 9 Villanyszerelőket ; 9 Lakatosokat ; 9 Esztergályosokat ; L 9 Marósokat ; N 9 Szakképzetlen munkásokat a fémfeldolgozó műhelyekbe. 4 Javadalmazás a 914M968-as számú MTH-nak­­ megfelelően. Bővebb felvilágosítással a személy­zeti osztály szolgál. Telefon­­ 16­72. (4)

Next