Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-06-24 / 25. szám
A brassói szövetgyár dolgozói is kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik a párt Országos Konferenciáját. A szorgalmas fonó- és szövőnők 12 millió lej értékű termékkel gyártottak többet az év első öt hónapja össztermelési előirányzatánál, ami azt jelenti, hogy 13 600 négyzetméter gyapjúszövetet és 5 800 kilogramm gyapjúfonalat gyártottak terven felül. Az eredményekről azonban viszonylag kevés szó esett a pártbizottság bővített plenáris ülésén, amelyen a kommunisták a kommunista igényesség jegyében elemezték, hogy a szövetgyárban miként váltották valóra az Országos Pártkonferenciának és a párt X. kongresszusának határozatait a gazdasági tevékenység tervezésének, szervezésének és vezetésének tökéletesítésére, valamint a szocialista demokrácia kiterjesztésére vonatkozóan. A pártbizottság bárójának jelentése lényegében két kérdéscsoportra irányította a részvevők figyelmét. Az utóbbi négy évben a gyárban számos intézkedést foganatosítottak a termelési kapacitások bővítése és a munka tudományos megszervezése érdekében. Következésképpen a gyár termelése — értékben kifejezve — az említett időszakban 107 millió lejjel növekedett, jelentősen fokozódott a munka termelékenysége, sokat javult a minőség, egyszóval növekedett a termelés gazdasági hatékonysága. Ennek ellenére résnek tekinthető. Az lett volna viszont a természetes, hogy mind a jelentés, mind a felszólalók rámutassanak, mit tett a pártbizottság, annak bürója a jelzett fogyatékosságok kiküszöböléséért,a dolgozók bizottsága munkastílusának javításáért. Annál is inkább, mivel köztudott, hogy a pártbizottság titkárára — aki a dolgozók bizottságának is tagja — nagy felelősség hárul a vállalatvezetés kollektív vezető szervének tevékenységében. Érthetetlen, hogy a pártbizottság miért nem vonta felelősségre a dolgozók bizottságának azon tagjait, akik nem tettek eleget megbízatásuknak. E fontos kérdések kapcsán a jelentés csupán arra utalt, hogy a pártbizottság számtalan esetben megbírálta a dolgozók bizottságát, mert az nem cselekedett határozottan a termelésben tapasztalt fogyatékosságok felszámolásáért, és hogy „ a pártbizottságnak a jövőben többet kell segítenie a dolgozók bizottságát munkastílusának tökéletesítésében, abban, hogy az öszszes tagokat bevonják a kérdések megvitatásába, a határozatok kidolgozásába és ezek valóra váltásába“. Véleményünk szerint az elemzést itt kellett volna elmélyíteni, a „hogyan“ és „miként“ kérdések pontos megfogalmazása által. A szüntelenül növekvő feladatok sikeres valóra váltása eleve megköveteli a pártmunka állandó tökéletesítését, hatékonyságának fokozását. E kérdés kap a gyárban olyan hátrahúzó jelenségek tapasztalhatók, amelyek fékezik a gyorsabb előrehaladást. Az idén a gyárban a rendelkezésre álló időalapot mindössze 89 százalékban használták ki, mivel nagy volt az igazolt és igazolatlan hiányzások száma. A munkaidő kihasználását minden hónapban jelentősen csökkentették a műszaki-szervezésifogyatékosságokból eredő termelési kiesések. Ugyanakkor a részlegeken sokat kell és sokat lehet még tenni a minőség javításáért, a fajlagos anyagfogyasztás csökkentéséért. Az említett fogyatékosságok és mások következményeként sok esetben nem volt ütemes a termelés, a gyár nem teljesítette maradéktalanul szerződéses kötelezettségeit, s emiatt csupán 4 hónap alatt 1 160 000 lej bírságot fizetett, amely feleslegesen növelte az 1 000 lej értékű árutermelésre számított termelési költségeket. E fogyatékosságok kapcsán a jelentés és a felszólalók részletesen foglalkoztak a dolgozók bizottságának — a gyár kollektív vezető szervének — munkastílusával. Kitűnt, hogy a dolgozók bizottsága igen fontos termelési kérdéseket olykor felületesen elemzett,következésképpen a kijelölt intézkedések sem járultak hozzá minden esetben a munkafegyelem megszilárdításához, a különböző fogyatékosságok kiküszöböléséhez. „Az említett hiányosságokat idejében felszámolhatták volna, ha a kollektív vezető szerv valamennyi tagja határozottabban cselekszik, többet tesz a határozatok valóra váltásáért“ — hangsúlyozta a jelentés. „Sok esetben a dolgozók bizottsága gyűléseinek napirendje túlságosan zsúfolt volt, s ezért gyakran előfordult, hogy fontos kérdések fölött könnyedén átsiklottak — mondotta felszólalásába® Eugenia Szigoraș mérnök, a gyári pártbizottság bürójának tagja. A hoszszúra nyúlt gyűléseket olykor a javaslat- és ötletszegénység jellemezte. Ugyancsak a bizottság tevékenységének fogyatékosságára utal, hogy a különböző feladatok elvégzésével megbízott tagok nem számoltak be tevékenységükről. Az ellenőrzés hiánya csökkentette a személyi felelősségérzetet. Ezért szükséges, hogy a jövőben növeljük a bizottság tevékenységének hatékonyságát ...“ A vállalatvezetés e lényeges kérdésének elemzése dicséretes kezdeményeusen a pártbizottság jelentése megállapította, hogy az utóbbi években számottevően javult a pártbizottság és az alapszervezetek munkastílusa, fokozódott a politikai nevelőtevékenység hatékonysága. A pártbizottság mellett működő szakbizottságok az utóbbi időben olyan fontos kérdéseket tanulmányoztak, mint például a munka tudományos megszervezése a különböző részlegeken, a dolgozók szakmai továbbképzése, a közgyűlések tematikája és hatékonysága stb. Fontos kérdéseket elemeztek a pártalapszervezetek közgyűlésein is, amelyeken a kommunisták jól átgondolt intézkedési terveket fogadtak el a különböző területeken tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében. A tennivalók pontos meghatározása azonban önmagában nem vezet, nem vezethet az óhajtott eredményekhez. Jól átgondolt szervező tevékenységre, átfogó mozgósító munkára, következetes politikai nevelő tevékenységre van szükség ahhoz, hogy a kollektív gondolkodás gyümölcsözővé váljék. A jelentésből, valamint Raimer Hedwig mérnök, Florian Deliu, Marioara Andrei és mások felszólalásából kitűnt, hogy ilyen vonatkozásban sem a pártbizottság, sem pedig a pártalapszervezetek nem tanúsítottak kellő következetességet. Lényegében arról van szó, hogy a határozatok teljesítésébe nem vonták be az összes párttagokat, a gyár összes dolgozóit, s így a szervező és politikai munka java részét a pártbürók és a pártbizottság egyes tagjai végezték el. Nyilvánvaló, hogy az ilyen munkastílus a párttagoknak csak egy kis részét kötelezi munkára, és nem járul hozzá valamennyi párttag felelősségtudatának fokozásához. Az Országos Pártkonferencia és a Köztársaság évfordulójának tiszteletére a szövetgyár dolgozói lényegesen növelték eredeti versenyvállalásaikat. Ez csupán az árutermelésnél 16 millió lej többlettermelést jelent. Amint az a pártbizottság plenáris ülésén kitűnt, a gyárban sok még az olyan kihasználatlan tartalék, amely hatékonyan hozzájárulhat a termelés fokozásához, a gazdaságossághoz. E tartalékok maximális és gyors kiaknázása mindenekelőtt a kommunistákon múlik, függetlenül munkahelyi beosztásuktól. Ez volt a plenáris egyik legfontosabb tanulsága. Bartha Albert vezetés A kollektív nem zárja ki az egyéni felelősséget 25. SZÁM 4. »Wal Sziklamorzsoló „birodalom Népek meséiben találkoztam egy amolyan „szakosított" Nagyerejü Jánossal, akit hol Kőzúzónak, hol Sziklamorzsolónak nevez a meseköltő fantázia. A mi Nagyerejü Jánosunk meg Fanyüvó testvéröccse lehet ez a kőmorzsoló óriás, aki arról nevezetes, hogy rettenetes markának szorításában Cenknagyságú sziklák válnak porrá. Mesevilágban élő gyermekek esküsznek rá, hogy a különben szelidlelkű óriás kedves ismerősük és hétköznapi játszótársuk ... Kimondhatatlanul sajnálom, de nekem nem volt hozzá szerencsém, s ahogy ezeket a mesehősöket ismerem, már alig van reményem rá, hogy valamikor is kezet lóghassak Sziklamorzsoló ő hatalmasságával. Immár be kell érnem azzal, hogy megismerkedhetem unokáinak a dédunokáival. Azoknak is inkább csak a kezemunkájával... A vezérkar Meseimádatom tiltja, hogy szomorúságot okozzak a mesekedvelőknek. Éppen ezért sietek kijelenteni : a mese megmaradt, mesehősök is vannak, csak éppenhogy minden minden nagyon megváltozott ! Tündérmesékbe nem illő szóval élve : modernizálódott. Minden. Csak a kő, a szikla maradt mesebeli. Porrá zúzása már annál kevésbé ... Mindenki meggyőződhet róla, ha ellátogat a mai közúzok-sziklamorzsolók vezérkarára, amelynek távolról sem olyan költői a neve, mint a meseösé. Mert a mai sziklamorzsolók „országos céhének" a neve : CILA — Centrala industrială lianţi-azbociment, azaz : kötőanyag- és azbeszt-cement ipari fővállalat. Annyi stílszerűség azért van benne, hogy ott székel Sziklamorzsoló mai brassói leszármazottainak portáján, a Temelia cementgyárban. A mai „sziklamorzsolás" úgyszólván minden hazai színtere és őrhelye ehhez az operatív vezérkari funkciókat betöltő fővállalathoz tartozik. Nagyváradtól Medgidiáig, Comarnictól Tordáig, Bicaztól Tg. Jiuig, Déstől Brailáig, Cimpulungtól Egeresig és Élesdig terjednek ennek a birodalomnak a határai. Kőbányák és cementgyárak, kőálló téglát égető kemencék és gipszkölelőhelyek, a korszerű „sziklamorzsolás” tökéletesítésére, fejlesztésére hivatott kutató- és tervezőintézet, építő- és javítóvállalat tartoznak a fővállalathoz. Csaknem két tucat iparvállalat — főleg cementgyárak. — Acél, cement, üveg — e hármasiker nélkül nem lehet elképzelni a mai korszerű, s még kevésbé a korszerűsödő társadalmat — vallja Daniliuc Stelian, a fővállalat gazdasági igazgatója. — A cementgyártás és a cementfogyasztás mutatója az egyik fontos fokmérője egy ország, egy társadalom fejlettségi színvonalának, dinamizmusának. Románia cementtermelése az évek folyamán — az igényeknek megfelelően — rendkívül gyors ütemben növekedett. S mégsem elég a cement, amit gyártunk. Ezért továbbra is erőltetett menetben kell haladnunk, hogy lépést tarthassunk az országunkban folyó építkezések igényeivel. Ebben az ötéves tervben például meg kell kétszereznünk a cementtermelést. S ezzel sommásan öszsze is foglaltam fővállalatunk s a hozzánk tartozó egységek sok ezer dolgozójának gondját-feladatát. S vegye számításba ehhez, hogy a mi iparágunk is azon van, hogy lehetőleg határidő előtt teljesítse nem könnyű feladatát. Cementszeminárium Hozzá nem értő, laikus ember azt képzelhetné, hogy cement csak egyféle van. A szakemberebben az esetben Hodis Lidia mérnök, akit arról faggattam, hogy hány fajta és milyen tulajdonságokkal rendelkező cementet gyártanak a fővállalat cementgyárai) ezen a legjobb esetben csak elnézően mosolyoghat. — Tessék feljegyezni néhány fontosabb cementfajtát — „ereszkedik te” a laikus ismeretszínvonalára Hodis mérnöknő. — Gyártunk P—400-ast, M—400- ast, F—350-est, RIM—200-ast, RIM—250- est, RIM—300-ast, BSS-t (így ejti : bieszeszt), SRA-t, három fajta szondacementet, különböző színű cementeket — hogy csak néhányat említsek. Külön kellene beszélnem az azbesztcementekről. S javában készülünk tucatnyi új cementfajta gyártására, mert a választékbővítés nálunk is fontos követelmény. Az épületelem-gyártás igényeinek megfelelően, választékbővítési feladataink között szerepel a PET-cement termelésének bevezetése... Éppen az újabb cementfajtáról, az útépítéshez szükséges cementről kezdett volna beszélni Hodis Lidia, de a sok rejtvényszerű elnevezésbe beleszédültem és megszakítottam a felsorolást. Arra kértem, fejtsen meg számomra, ügyetlen laikus számára, egy-két ,,betűrejtvényt". — Nagyon szívesen — törődött bele a „dedósoktatásba" Hodis Lidia. Vegyük például a P—400-ast. Itt a P azt jelenti, hogy portland-cement, ez ugyebár közismert — (persze, én sunyítva hallgattam, mert ha közismert ugyebár ...) A 400-as szám pedig azt jelenti : huszonnyolcnapos kötési idő elteltével négyzetcentiméterenként 400 kilogrammos terhelést kell kibírnia az ilyen cementből öntött betonnak. Ebből a cementből készülnek a legközönségesebb épületelemek. Vagy vegyük például az M—400-ast, amelynek a nevében az M a metallurgiával való kapcsolatát jelzi, ugyanis kohósalak van benne, a szám pedig a teherbírását, ellenállóképességét, szilárdságát jelzi, mint a P—400-asnál. A BSS egy cementszabvány angol nevének a rövidítése. Különben exportcementnek is nevezhetnek, mert exportunk zömét ez teszi ki. S magyarázza tovább a szondacementet, a gázcementet (ez a híres SRA), meg a fővállalat olyan üdvöskéit, mint a Comarnicon készülő színes cementet, a Désen készülő kohóbélelő kőálló téglát, a nagyváradi azbesztcementeket, az egeresi gipszport, a meszet és más termékeket. Világtérkép — Ausztrália nélkül Farkas György közgazdásztól, a 18 . vállalat kereskedelmi igazgatójától az iránt érdeklődöm, hová exportálunk cementet. — Könnyebb válaszolni arra a kérdésre, hogy hova nem exportálunk — kapja el a kérdést a kereskedelmi igazgató —, mert a mi exportunk világtérképéről csak Ausztrália hiányzik. Viszont Európa, Ázsia, Amerika és Aftika rajta van, ezekre a világrészekre nagy mennyiséget exportálunk — össztermelésünk több mint 20 százalékát. Elsősorban a szocialista országok vásárolják a kiváló minőségű román cementet, de szakosított külkereskedelmi vállalatunknak, a VITROCIM-nek angol, holland, nigériai, izraeli, brazíliai, líbiai és sok más országbeli üzletfelei is vannak, akik előszeretettel vásárolják a mi cementünket, mert a román cement-védjegy biztos és magas sznvonalú minőségi garancia számukra ... De számunkra elsősorban az fontos, hogy ott van s az elkövetkező években még inkább ott lesz „sziklamorzsoló" iparunk tucatnyi terméke erőműveink gátjaiban és hűtőtornyaiban, a meleg családi otthonok falában, iparvállalatok vasbeton-vázában, zsongó színháztermek és sportcsarnokok oszlop- és árkádsorában, jövőbe törő országútjaink ezüstszalagjában, szépségsugárzó szobrokban, erőt, biztonságot árasztó építményeinkben. Ezért keltek nemes versenyre az Országos Pártkonferencia előestéjén a fővállalat — a CILA — egységeinek „sziklamorzsolói”, a bicazi cementgyártók országos felhívására válaszolva. A mai sziklamorzsoló mesehősök jelszava: több, jobb, olcsóbb cementet ! Barcsa Bertalan