Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-24 / 25. szám

Nemcsak­ természeti szép­ségekben és kincsekben, ha­nem emberi értékekben is gazdag táj a hegyektől ko­szorúzott Barcaság. Újra meg újra erről győződik meg az ember, valahányszor ennek a kincses gazdagságnak egy­­egy újabb bizonyítékára buk­kan. S ilyenkor előfordul, hogy meg is döbbenünk : íme, mi hevert, mi hever itt a szemünk előtt, a kezünk ügyében, s eddig ügyet sem vetettünk rá. Valahogy így áll a helyzet a barcasági csángó néprajzi és népköltészeti kincsekkel, itt van, itt virul (még !), csak észre kell, észre kellene ven­ni, még gondoskodni lehet , gondoskodni kellene gyűjté­séről, megőrzéséről, ledolgo­zásáról, értékesítéséről. .. Le­hetne és kellene gondos­kodni, mert egyelőre még van mit számbavetni, összegyűjte­ni, lejegyezni. Nem a magánszorgalom­­ból végzett, legtöbbször ön­zetlen és tiszta szándékú, de olykor esetleg elsősorban önző, „szerző" gyűjtögetést hiányoljuk, hanem az intéz­ményes gondoskodást, holott az állam nemcsak törvényes kereteket és anyagi lehetősé­geket teremtett erre, de ép­pen össznépi szocialista mű­velődési életünk gazdagítása és kiteljesítése érdekében szüntelenül szorgalmazza is az ilyen munkát. A többi között ezért hozták létre és szervez­ték meg például a népi alko­tások és a művészeti tömeg­mozgalom irányító központja­it. Van ilyen intézmény Bras­só megyében is, és bizonyos területeken örvendetesen szép eredményeket mondhat ma­gáénak. Eredményeinek ör­vendünk is, de örömünk tel­jesebb lenne, ha a csángó népköltészet és népművészet gyűjtése, ápolása és feldolgo­zása-értékesítése terén is ten­ne végre valamit . . . . Még szerencse, hogy ha mi­ csak nagyon keveset teszünk (azt is alkalom- és ötletsze­rűen !) a barcasági csángó népművészetért és népkölté­szetért, a szomszédban, Ko­­vászna megyében van idejük és erejük ezzel is foglalkoz­ni. Bizonyíték rá Seres And­rás Barcasági csángó leány­ingek hímzésmintái című mun­kája, amelyet a népi alkotá­sok és a művészeti tömeg­­mozgalom Kovászna megyei irányító központja jelentetett meg Népi hímzéseink című kiadvány-sorozatában. (Mel­lesleg : Seres András Szecse­­levárosból volt kénytelen Ko­vászna megyébe, Sepsiszent­­györgyre költözni, mert ott érdeklődésének-szenvedélyé­­nek és elhivatottságának megfelelő állást és munka­kört kapott az említett me­gyei irányító központnál, s mi maradtunk nélküle, akinél jobban kevesen ismerik és szeretik a barcasági csángó folklórt ebben az országban...) Seres András tárgyismeret­ről tanúskodó tanulmányát 125 hímzésminta lenyomata egészíti ki. Munkája rendkívül értékes, a szakemberek ér­deklődésére is számottartó nagyszerű teljesítmény, a Né­pi hímzéseink kiadványsoro­zat pedig irigylésre méltóan szép vállalkozás. És követés­re méltó, követésre ösztönző. De addig is, amíg a népi alkotások Brassó megyei irá­nyító központja hasonló telje­sítményre vállalkozik, rendel­je meg legalább ötszáz pél­dányban ezt a szép füzetet a szomszédból. Megéri ! (őrs) A III. fesztivál műsorának összeállítása során a szer­vezők nagy figyelmet fordítottak a változatosságra s a meg­hívott együttesek művészi színvonalára. Míg az elmúlt két évben a műsor összeállítói túlnyomó részt a preklasszikus és jelenkori kamarazene-irodalomból válogattak, a harma­dik fesztivál műsora igyekszik átfogni a zenetörténet nagy fejlődési szakaszait, természetesen ezúttal is nagy figyelmet szentelve a preklasszikus szakasznak. Ez utóbbiból először hallunk itt majd XVII. századi olasz, spanyol és francia dalokat, valamiint I. Erzsébet korabeli angol mad­rigálokat. A modern vokális zeneirodalomból például Maurice Ravel i Don Quijote dala Dulcineához című művét is hall­hatjuk a fesztivál műsorában. A mai modern kamarazene számos más darabjával is találkozhat a brassói közönség ez alkalommal, a legjelentősebb európai iskolák olyan kép­viselőinek műveivel, mint például Benjamin Britten, T. Poulenc, Vincent d'Indy, Georges Auric, Bartók Béla, R. Hahn, Rodrigo, Prokofjev stb. Mivel a brassói fesztivál elsősorban a hazai kamara­zene-szerzők alkotói munkájának serkentése és népszerű­sítése érdekében jött létre, természetes, hogy az idén is nagy teret nyit a hazai szerzők műveinek. Örömmel üd­vözöljük tehát az idén első ízben a fesztivál plakátjain George Enescu nevét: a Clement Marót verseire írt hét dalt Dan Iordachescu előadásában hallhatjuk. Ezen kívül Sigismund Toduţă egy műve, C. Silvestri három zenekari darabja, Doru Popovici, Cornel Ţăranu, Mihail Jóra és D. Constantin Lucaci : tízhullámok párbeszéde (rozsdaálló acél) RADAR Kamarazene-fesztivál Bughici művei képviselik a fesztiválon a román kamara­zenét. Nagy érdeklődéssel várjuk Tudor Ciortea fúvósötö­sének bemutatását, valamint a brassói Norbert Petri hege­dűre és zongorára írt szonátáját, és Carmen Petra-Basacopol zongora­trióját is. A fesztivál műsorán szereplő művek színvonalas elő­adásának biztosítékát képezi a résztvevő hazai és külföldi kamaraegyüttesek magas művészi színvonala. Az idén két külországi együttes vendégszerepel a brassói fesztiválon : a Purcell vokális szextett és a szófiai kamarazenekar­­ ugyan­akkor fellép a fesztiválon a neves francia gitárművész, Roger Pierrat is, valamint Nicolas Astrinidis zongoraművész. Hazai előadóművészeink közül Dan Iordachescut, Octav Aurelian Popát, Ruha Istvánt, Mihai Constantine­scut, Mircea Cristescut látja vendégül a brassói fesztivál, vala­mint a Filharmónia vonósnégyesét, a Moldova vonósné­gyest, az Iliescu-triót, a kolozsvári filharmónia kamara­­zenekarát, a Banatul filharmónia kamaraegyüttesét, a ko­lozsvári G. Dima konzervatórium kamaraopera-stúdióját. A fesztiválon Brassót az I. Ionescu-Galaţi által vezényelt kamarazenekaron kívül a Pro Musica együttes és Helge Bömches ének­művész képviseli. Fellép ez alkalommal a nemrég létesült régihangszer-együttes is, amelynek tagjai: Harald Meschendorf­er (flauto dolce), H. Wondrascheck (vio­­lino pomposo), Eva Marko (viola da gamba) és Wolfgang Gütler (gordonka), valamint Carmen Hanganu szoprán­énekesnő. A brassói fesztivál évről évre növekvő tekintélye lehe­tővé tette, hogy a szerzők az idén egy vonósnégyes-versenyt is beiktassanak a fesztivál műt-'-ába. A versenyre tíz hazai együttes nevezett be a legjelentősebb hazai felsőfokú zene­­oktatási intézmények részéről, amelyek közül a legjobb a brassói kamarazene-fesztivál díjazottja lesz. Gemma Zeaveliu Nine Gusztáv : Atom (toliraja) Apáthy Géza MIÉRT TEGEZEM Nincsen, nincsen a földön egyetlen kiváltságom, csak egy titkom : miért tegezem a tavirózsát ? Hallgass meg, most elárulom neked. Éjszakánként, csodák óráján, pontosan olyankor, amikor a szerelmesek szemében-szavábat, kék csillagok gyúlnak, ablakom elé sereglenek a tavak, és csendben kibontják a tavirózsák szirm:­ablakom elé sereglenek a tengerek, és megszólaltatják" a kagylókat, új kenyér ígéretét hozzák sercegő búza-beszéddel a mezők, s a hegyek is eljönnek a fenyvesek másnapi kékjével, és én, képzeld, nevén szólítom s tegezem a tavirózsát, a kagylót, a búzát, a fenyőt, nevén szólítom és tegezem a tót, a tengert, a mezőt, a hegyet. És odasereglenek ablakom elé mindig másként, változva örökké, odasereglenek télen és nyáron, ősszel és tavasszal, és én mindig boldog ujjongással köszöntöm, megmondják nevük, s akkor nevükön szólítom és tegezem őke De, hidd el, nincsen, nincsen a földön egyetlen kiváltságom ! S akkor, a csodák óráján, szélesre kitárom ablakom, annyira, hogy beleférjenek az utak, a házak, a városok, a falvak, mert — igen — eléje sereglenek utak és házak. SZELE DOKTORÉK ... Az „agglegényeket“ gyűlöltük, bár sok a szobájukban, a 23-asban, amely előtt mllan, díszelgett. Hűvös főhajtással köszöntöttük egymás víz­órákban mind rohantunk a zuhanyozóba, mert egy másodpercnyi késés is elegendő, hogy az ■ beüljenek, és ki se jöjjenek, amíg a víz el tti legénynek neveztük a velük lakó kopasz Filit aki nős volt, de a családját még nem hozta ide, vadászott és autója volt. „A félnormákból olyan ahol úgy ad elő, mint a ló az ábécéből“ —­szt és regéket mesélt Filip fösvénységéről. Jól est másik rögeszmés bolonddal, Vargával, aki list „Egy nadrág, egy kabát, két ing, 12 pár zokni zöl és felrajszögezte a szekrény ajtajára, vagy­­ aki hálósipkában és zokniban alszik, és nem­es lakot kinyitni. ..mert huzat van“, amiből aztán érő veszekedések robbantak ki az agglegény pipaszagú tanyáján, amelyeket élvezettel hallgt­­yosóról. Megegyeztünk abban, hogy ezek se főt, már megnősülni, melyik az a nő, aki elvisel en, és Filip feleségét is csak valami nagy dromedát személynek tudtuk elképzelni, aki annak idején dekből ment hozzá a táskás szemű kopaszhoz esem, ha ezekkel kell majd egy szobába költözi én is megnősülök. „Büdös karrierista“— gyűlöl fiúval, és szívünk mélyén a csudaszép Renault lük. De bennem már mozogni kezdett a kívánt

Next