Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-24 / 25. szám

kambodzsai államfő látogatása hazánkban Csúcstalálkozó az összefogás jegyében Szocialista hazánk következetesen támogatja a népeknek a szabadságért és függetlenségért, az imperializmus és a kolonializmus ellen vívott har­cát, szüntelenül szélesíti kapcsolatait ezekkel a né­pekkel. Ékes példája ennek a román—kambodzsai kapcsolatok alakulása. Nicolae Ceauşescu elvtársnak, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa elnöké­nek, a Román Kommunista Párt főtitkárának és Elena Ceauşescu elvtársnőnek a meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Norodom Szianuk herceg Királyi Fensége, kambodzsai államfő, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront elnöke, Monique Szia­­nuk hercegnő Királyi Fenségével együtt. Ez a látogatás kifejezésre juttatta a baráti és szolidaritási kapcsolatokat, amelyek a nagy föld­rajzi távolság ellenére összekötik országunk népét és a kambodzsai népet a jobb életért, a népek sza­badságának és függetlenségének ügyéért, a társa­dalmi haladásért és a világbékéért folytatott küzde­lemben. Megbeszéléseik során a két államfő széles körű véleménycserét folytatott a nemzetközi politikai élet több időszerű kérdéséről, mindenekelőtt a kambodzsai népnek, valamint a vietnami és laoszi népnek az amerikai agresszió el­len folytatott hősies harcáról. Norodom Szia­­nuk herceg kifejezte őszinte köszönetét és mély háláját országunk népének, Románia Szocialista Köztársaság kormányának, személy szerint Nicolae Ceauşescu elnöknek a kambodzsai nép harcához nyújtott támogatásért. Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta, hogy országunk szolidaritást vállal és maradéktalanul támogatja a harcot, amelyet a kambodzsai nép — egyetlen törvényes képviselőjé­nek vezetésével, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a kambodzsai királyi egységkormány vezetésével — folytat az imperialista agresszió ellen, igazságos ügye győzelméért. A román—kambodzsai kapcsola­tokat illetően Nicolae Ceauşescu és Norodom Szia­­nuk kinyilvánította azt a közös óhajt, hogy ezek to­vábbra is fejlődjenek a két nép hasznára, az im­perializmus ellen folytatott harc, a haladás, az e­­gyüttműködés és a béke világméretű ügyének ér­dekében. Rabatban véget ért az Afrikai Egységszervezet IX. csúcsértekezlete, amelyen a fekete kontinens negyven országa képviseltette magát államfői, illet­ve miniszterelnöki színten. A sajtókommentátorok a megbékélés értekezleté­nek tartják a rabati csúcstalálkozót. Valóban, az AESZ IX. magasszintű tanácskozása az összefogás, az egység és a szolidaritás jegyében zajlott le. A részvevők elkerülték azoknak a problémáknak­ a megvitatását, amelyekben az afrikai országok állás­pontja különbözik egymástól, vagy amelyek disputák kirobbanásához vezethettek volna. A kontinens füg­getlen államainak többsége általában egyet ért két nagy fontosságú kérdésben : a fajüldözés felszá­molásának és a gyarmati uralom vagy imperialista beavatkozás ellen harcoló országok megsegítésének szükségességében. A rabati tanácskozás részvevői megvizsgálták Angola, Mocambique, Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek felszabadítási mozgalma meg­segítésének kérdését és elhatározták: 50 százalék­kal növelik az afrikai nemzeti felszabadítási moz­galmakat támogató AESZ-bizottság évi költségveté­sét. Ezen kívül a csúcstalálkozó vendéglátója, II. Hasszán uralkodó további egymillió dollárral járult hozzá ehhez az alaphoz, amely ily módon mintegy ötmillió dollárral növekedett. Az értekezleten sok szó esett a rhodésiai hely­zetről, a Zimbabwe nép harcáról a szabadság és a függetlenség elnyerésére, a pretoriai kormányzat apartheid politikájáról. A Rhodésiára vonatkozó ha­tározat felkéri Nagy-Britanniát, hogy késedelemek nél­kül szervezzen­­ alkotmányos konferenciáit a terület jövőjével kapcsolatban, s ezen vegyenek részt a Zimbabwe nép hiteles képviselői. A részvevő állam- és kormányfők elítélték egyrészt az Egyesült Álla­mokat, amiért, megszegve a nemzetközi gazdasági zárlatot, krómot importál Rhodésiából, másrészt a NATO-tagállamokat, amiért anyagilag és politikailag támogatják a gyarmati háborút folytató Portugáliát. Az értekezlet különhatározatban foglalt állást az afrikai menekültek kérdésében. A dokumentum rá­mutat, hogy a kontinensen közel egymillió menekült van, s legtöbbjük a még gyarmati igában sínylődő országokból származik. A határozat felkéri az AESZ titkárságát, mielőbb hívja össze a menekültügyi bi­zottságot, s az határozza meg az önkéntes hazate­lepülés módozatait. A konferencián ugyanakkor sor került az Afri­kai Egységszervezet új vezető szervének megválasz­tására. Ebben a kérdésben is megnyilvánultak az egységtörekvések. A főtitkári tisztségre például két személy — Diallo Telli, aki nyolc évig töltötte be ezt a tisztséget, és Malik Zorome felső-voltai igazság­ügyminiszter pályázott. A fenti két jelölt közötti ver­sengés azonban bizonyos súrlódásokat okozhatott volna, ezért a részvevők Nzo Ekhan N'Gaki kame­runi külügyminisztert választották meg ebbe a tiszt­ségbe. Az új főtitkár személyével egyetértett vala­mennyi küldött. A rabati tanácskozás megmutatta, hogy a fajül­dözés, a gyarmatosítás, az imperialista és neokolo­­nialista befolyás elleni fellépés összefogja a függet­len afrikai államokat. Tüntetés — kerékpáron Stockholm utcáin különös felvonulás zajlott le. Mintegy kétszáz férfi és nő fehérre festett bicikli­ken karikázott. A tüntetők az első nemzetközi kör­nyezetvédelmi konferencia előkészítő bizottságának voltak a tagjai. Ilyenképpen igyekeztek felhívni a közvélemény figyelmét korunk egyik legfontosabb problémájára , a környezet szennyeződésére. A konferencia, amelyet a svéd kormány kezde­ményezésére az ENSZ hívott össze, „Föld csak egy van" jelszó alatt folytatta munkálatait. Ezek a sza­vak kifejezik az emberiségre háruló felelősséget Földünk természeti kincseinek — beleértve a leve­gőt, a vizet, a talajt, a növény- és az állatvilágot — megőrzésében. Az előkészítő bizottság egyébként 15 000 oldalas tanulmányt állított össze a szennye­ződés veszélyéről. Nincsen lehetőségünk rá, hogy részletesen kitér­jünk a stockholmi értekezleten megvitatott problé­mákra. Hangsúlyozzuk csupán, hogy a szennyeződés világkérdés. Ennek ellenére a stockholmi értekezlet nem volt világkonferencia, minthogy a Német De­mokratikus Köztársaságot és más érdekelt államo­kat megakadályozták abban, hogy egyenlő jogokkal részt vehessenek a tanácskozáson, ezért aztán egy sor szocialista ország lemondta részvételét. Bár látszólag amolyan politikamentes kérdésnek tűnik, a valóságban a környezetszennyeződés a leg­szorosabban összefügg a politikával. A háború ugyanis a szennyeződés egyik legveszélyesebb for­rása. Szükség van továbbá az általános és teljes leszerelés megvalósítására nemcsak azért, mert csak ily módon küszöbölhető ki a jövő minden eddiginél pusztítóbb esetleges háborújának veszélye, hanem azért is, mert a fegyverkezési kiadások éppen azt a pénzt emésztik fel, amelyre az emberiségnek — főleg a fejlődésben levő országoknak — elenged­hetetlen szüksége van hathatós intézkedések foga­natosítására a szennyeződés megakadályozása te­rén. Székely László BL-SPORT * BL-SPORT * BL-SPORT * BL-SPORT * BL-SPORT * BL-SPORT PÉNTEKTŐL1 Nem született meglepetés az 1972. é­­vi labdarúgó Európa-bajnokság négyes döntőjében. Elődöntő : Szovjetunió— Magyarország 1:0, NSZK—Belgium 2:1. A 3. helyért : Belgium—Magyaror­szág 2:1. Döntő : NSZK—Szovjetunió 3:0. Végeredmény : NSZK, Szovjetunió, Belgium, Magyarország. Több neves sport­újságíró véleménye szerint az NSZK csapata simán meg­nyeri az 1974-es­­ világbajnokságot is. Ha ezek a vélemények eljutnak az ó­­ceánon túlra, nagyon valószínű, hogy a brazil labdarúgók már újévtől átköltöz­nek Münchenbe — akklimatizálódni... Bukarestben hazánk válogatottja 3:3- as döntetlent ért el az olaszokkal. Ö­­rültünk a góloknak, még Hajnal alig­­góljának is A szaklapban megjelent kommentárok sikernek könyvelik el az olaszok elleni döntetlent, s elégedettek válogatottunk játékával. Milivoje Gugu­­lovics játékvezető „teljesítményével“ viszont mindenki elégedetlen. Barátsá­gos mérkőzés volt, éppen ezért nem ér­demes annyit foglalkozni a bíróval — ezt ajánlja a Scânteiában megjelent be­számoló szerzője, Valeriu Mironescu. ..Véleményünk szerint — írja Mirones­­cu — tárgyilagosabbak is lehetnének a román edzők, labdarúgók és a sportsaj­tó is. Elsősorban az együttes fogyaté­kosságaira kellene összpontosítani a fi­gyelmet és azokra a játékbeli hiányos­ságokra, amelyek a bíráskodás minő­ségétől függetlenül, lépten-nyomon fel­bukkannak“. Tökéletesen egyetértünk a Scínteia-cikk írójával. Szerdán, az utolsó előtti fordulóban eldőlt a bajnoki cím sorsa. Mint isme­retes, az FC Arges 4:1-re verte a már régen B-ligás nagyváradiakat, s ezzel véget is ért a bajnoki címért folyó küzdelem. Más lett volna a helyzet, ha az UTA legalább 1:0-ra győz Iaşi-ban. Sajnos, ez nem sikerült, pedig így az utolsó forduló is sokkal izgalmasabb mérkőzéseket hozott volna. 3:1-re győ­zött a kiesés ellen küzdő kolozsvári GFR a Farullal szemben, s így a ten­gerparti csapat is a kiesési zónába ke­rült, akárcsak a Jiul­a Graiován el­szenvedett 4:0-ás vereség következté­ben. A Petrolul 2:0-ra verte a Dinamót, a táblázat alsó felén „tanyázó“ csapa­tok közül tehát négynek van 25 pontja, a Politehnicának pedig 24. (A másik kieső csapat véleményünk szerint Ma­rosvásárhelyen , vagy Petrozsényben játssza utolsó A-ligás mérkőzését, ha­csak „meg nem táltosodnak“ a iaşi-i vagy a ploieşti-i fiúk.) Az utolsó előtti forduló nagy meg­lepetése Bukarestben született meg . A Steagul roşu 5:1-re verte a Rapidot. A sorozatos hazai kudarcok és az idegen­ben elért szép eredmények után több brassói szurkoló vasúti bérletet akar váltani, hogy a következő bajnoki idényben elkísérhesse a már csak ide­genben diadalmaskodó csapatot. ■További eredmények : Steaua—Ko­lozsvári U 2:0, SC Bacău—Marosvásár­helyi ASA 1:0. Teniszezőink sikeresen szerepeltek a Davis-kupa európai zónájának elődön­tőjében : 4:1-re győztek az olaszok el­len. Năstase és Țiriac teljesítményét ö­­römmel nyugtázzuk, de aggódva gondo­lunk az elkövetkezendő nagy küzdel­mekre, amelyeket Nastasénak Ţiriac nélkül kell megvívnia. Veterán tenisze­zőnk bizonyára még nagyon sok verse­nyen megállja a helyét, de örökké ő sem versenyezhet. Márpedig ha le­mond, nehezen akad méltó utódja. De ne legyünk borúlátók, hátha meglepe­tést tartogat a fiatal Ovici vagy Marcu. A Milánóban megrendezett nemzet­közi atlétikai versenyen Carol Corbu 17,10 méteres ugrásával legyőzte két nagy ellenfelét, a szovjet Szanyejevet és az olasz Gentilét. Biztató eredmény, de azért jó lenne, ha az olimpián még néhány centivel megnyújtaná a kitűnő román hármasugró. Jó eredményeket értek el a Berga­­móban versenyző atlétanőink is. Ar­gentina Menis 61,66 m-es dobással győ­zött diszkoszvetésben, Viorica Viscopo- Zeanu pedig 6,12 méteres ugrásával ke­rült a távugrók élére.­­ A Las­ Palmasi nemzetközi sakkver­seny Poetisch Lajos győzelmével ért véget. Hazánk képviselője, Florin Gheorghiu a hetedik helyen­­végzett... Borisz Szpasszkij, a sakkvilágbajnoki cím védője nyilatkozott a július 2-án Reykjavíkban kezdődő páros világbaj­noki döntő esélyeiről. „Úgy érzem — mondta Szpasszkij —, sikerült megta­lálni Fischer gyenge és erős pontjait a játékban. Erről majd a 24. mérkőzés után szólok... Robert Fischer kiváló nagymester. Nem lehet megjósolni, mi­ként végződik páros mérkőzésünk, de a 24. találkozó a sakkjáték, nagy ünne­pe lesz.“ Az utóbbi kijelentéssel bizo­nyára Fischer is egyetért. Alig két hónap van még hátra az o­­limpiai játékok ünnepélyes megnyitó­jáig. A szervezők nemrég közzétett je­lentése szerint 130 ország küldte el számszerinti tájékoztató nevezését a nyári olim­piára. Legnagyobb létszámú csapatokkal az Amerikai Egyesült Ál­lamok (686 sportoló), az NSZK (640) és a Szovjetunió (603) vesz részt. Igen népes az olimpiai játékokra akkreditált tudósítók és riporterek tá­bora is. Előreláthatólag négyezren u­­taznak Münchenbe : 1900 újságíró, 1200 rádió- és televízióriporter, több száz fotós és filmes, valamint hírügynöksé­gi munkatárs. Algériában viszont már az 1984-es olimpiára gondolnak a sport­kedvelők. Abdellah Fadhel ifjúsági és sportmi­niszter közlése szerint ugyanis, Algéria hamarosan bejelenti igényét az 1984. évi olimpiai játékok megrendezésére. Ferencz Imre PÉNTEKIG Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Sadoveanu utca 3. Telefon : 1 23 94, 2 24 28, 1 42 92. ♦ Előfizethet a postán, a levélkézbesítőnél, az üzemi és intézményi lapterjesztőnél. ♦ Előfizetési árak : negyedévre 6,50 lej, fél évre 13 lej, egész évre 26 lej. ♦ Apróhirdetéseket a kiadó vesz fel. Brassói nyomdaipari vállalat — 40 442©BRASSÓI LAPOK

Next