Brassói Lapok, 1904. július (10. évfolyam, 149-174. szám)
1904-07-02 / 149. szám
, állapittassék meg és az elhasználható viznek maximuma határozszerint vettessék ki a sszeg; azt pedig, hogyználtatik csakugyan el, a s ellenőrzi hitelesitrával és ha úgy találja, ként elhasznált vizmennyiannál a melynek alapján a kivettetett, akkor hitelezmérőt alkalmaz két évig, a alatt határozottan meg lehetni az elhasznált víz mennyiségét, e annak átlagát. Az elhasznált víz havi mennyisége maximumának megállapításánál pedig tekintetbe veendő a helyiségek száma, a marhák darabszáma, kert stb. és a méltányosság, hogy t. i. bőven elégséges vízmennyiség állapíttassék meg kinek-kinek a számára. A hitelesített vízmérőért az illető háztulajdonos akkora összeget szenne évenként használati díjként, hogy 6 év alatt az a költség, amelybe a városnak a hitelesített vízmérő került, kikerüljön. A nem hitelesített vízmérőért nem kellene használati díjat fizetni. Végül indítványozza a tanács, hogy a szabályrendelet módosítási tervezetének előleges tanulmányozása czéljából küldjön ki a közgyűlés bizottságot, amelybe beválasztandó volna ezen ügy előadója Kamner Lajos, a főmérnök, a főszámvevő, a vízvezetéki főnök és a képviselőtestület öt tagja azon utasítással, hogy megbízatásukban oly módon járjanak el, hogy a tervezet augusztus hó végén, esetleg szeptember hó elején előterjeszthető legyen. Az állandó választmány elfogadta ezen indítványt és a bizottságba beválasztandókul Miess Lajost, Mártha Miklóst, Vlaicu Arsent, Eitel Gusztávot és Paul Vilmost ajánlja. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta és a bizottságba az állandó választmány által ajánlottt egyéneket beválasztotta és ezen bizottságot Czell Vilmos indítványára azzal is megbízta, hogy utat és módot keressen arra, hogy a vízhasználatért a lakosok által a háztulajdonosnak fizetett díjak után a háztulajdonosok ne legyenek kénytelenek adót fizetni. (Mert a közigazgatási bíróság ezt az összeget is adókötelesnek jelentette ki.) (Állati hulla égetés.) Érdekes indítványnyal állott elő a városi tanács az állati hullák eltakarítására vonatkozólag. Azt a javaslatot terjesztette ugyanis elő, hogy az állati hullákkal való elbánásnak eddigi elavult rendszerével szakítson a város és egy újabbat, modernebbet, a kor szellemének megfelelőbbet léptessen életbe. Ennélfogva tehát a tömösi gyepmesteri telep felhagyandó volna és egy új gyepmesteri műhely volna berendezendő, lakással együtt a vágóhíd mögött és a műhelyben egy Podewill-féle égető kemencze volna felállítandó. Eddig ugyanis a leütött, vagy másként elpusztult állat hulláját elásták, ezután az égető kemenczében elégetnék, zsírját, (a szappangyárosoknál) porát stb. értékesítenék. Ezen eljárás már több városban be van vezetve és nagyon alkalmasnak bizonyult. A tanács tervezetének a megvalósítása egyébiránt, lakás, műhely, kemencze stb. összesen 27248 koronába kerülne, mely a törzsvagyonból volna fedezendő. Miután itt városi ingatlannak t. i. a vágóhíd mögött levő teleknek az eddigitől eltérő módon való felhasználásáról, beépítéséről van szó, a közgyűlés elhatározta, hogy ezen tárgyat az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a értelmében egy 30 nap múlva egybehívandó közgyűlés napirendjére tűzi. (A Rétsor építési vonala.) Copony M. a rétsoron (a Hotel Central mögött) házat akar épiteni és ezért arra kéri a városi tanácsot, hogy határozza meg az építési vonalat. Az építési bizottság azt javasolta, hogy az építési vonal csak azután állapíttassék meg,ha az ott elnyúló árok szabályozva lesz. Miután ezen szabályozás azonban ki tudja, mikor lesz foganatosítva, megtörténhetnek a javaslat elfogadása esetén, hogy Copony M. tíz évig sem építhetné fel a házat. A városi tanács ennélfogva azt javasolja, hogy az építési vonal a városi építészeti hivatal tervezete szerint állapíttassék meg. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. (Forrás a Schiel telkén.) A régi Luckhard-féle, jelenleg Schiel Sámuel tulajdonát képező telken van egy forrás, amely miatt versengett a város és a telektulajdonos. A vízjogi hatóság azt a határozatot hozta, hogy a város jogosítva van ezt a forrást illetve, annak vizét használni. Tekintve tehát azt, hogy a küszöbön álló csatornázáskor szükség lehet e forrás vizére és különben is a jelenlegi száraz idők szükségessé teszik igénybevételét, a tanács azt javasolja, hogy ez a a forrás keríttessék be és intézkedés történjék, hogy a vasúti elágazásnál és a Szitás utczában lévő és egyéb kifolyó kutak a vízvezeték helyett ebből tápláltassanak. A bekerítésnek és az ezzel összefüggő vízvezetéki munkálatoknak a költsége összesen 2037 kor. A közgyűlés a városi tanács ezen indítványát elfogadta. (Próbavágás.) Tekintettel a hús árának nagy emelkedésére és arra, hogy a lakosság körében évek óta nyilvánult hasonló esetekben az óhajtás a próbavágatást is, mint módját a húsárak leszállításának megkísérlem, és tekintettel arra, hogy dr. Székely György főispán is kifejezte erre vonatkozó óhaját, azt indítványozta a tanács, hogy a városi közgyűlés rendelje el a próbavágatást és e czélra szavazzon meg 3000 koronát. A közgyűlés a tanács javaslata szerint határozott. (Üzletnyitás reggel 4 órakor.) Véges Jánosné és társai azon kéréssel járultak a városi tanácshoz, hogy engedje meg nekik, hogy italméréssel öszszekötött szatócsüzleteiket a nyári hónapokon át 5 óra helyett, már reggel 4 órakor kinyithassák, mert a munkások már ebben az időben mennek a munkára. A városi tanács azt indítványozta, hogy a vonatkozó szabályrendelet módosíttassák olyanformán, hogy az italkiméréssel öszszekötött szatócsüzletek a május 1 — október 1-ig terjedő időben reggel 4 órakor tárhassanak fel. A közgyűlés a tanács indítványát határozattá emelte. (Piaczi szabályrendelet.) Miután több városban, illetve vármegyében szabályrendelett áll fenn, amely a heti piaczoknak idegen iparosok által történő látogatását szabályozza, dr. Jekel Frigyes alispán nyilatkozatra hívta fel a városi tanácsot egy ilyen szabályrendeletnek Brassóban is leendő alkotása tárgyában- A városi tanácsnak az a véleménye, hogy miután Brassóban a heti piac amúgy is szabályozva van, tehát egy ilynemű szabályrendelet már fennáll, újabb szabályrendelet szükségét nem érzi. A közgyűlés a tanács véleményét magáéra tette. (Új kórház.) Brassó város képviselőtestülete múlt évi decz. hó 16-án elhatározta, hogy a kórházat egy a Ráma-téren építendő női gyógyászati pavillonnal bővíti ki, amelynek költsége 52000 koronára irányoztatott elő és annak tervezetét, pályázat kiírásának mellőzésével a lipcsei Ludwig czég által készítteti meg. A Ludwig czég főnöke időközben meghalt, de a terveket elkészítette, úgy, hogy azok alapján most már a részletes terveket és a költségvetést a városi építészeti hivatal is kidolgozhatja. Azt javasoljatehát a városi tanács, hogy ezzel a munkával a városi építészeti hivatal bízassák meg. A közgyűlés a tanács javaslata értelmében határozott. (Kórházi szabályrendelet.) Brassó város tanácsa szabályrendeletet készített a kórházra vonatkozólag és azt jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez, aki módosítás illetve kiegészítés czéljából visszaküldte azt. A városi tanács a mai közgyűlésen előterjesztette a módosításokat és a kiegészítéseket és azt javasolta, hogy ezeket a közgyűlés fogadja el és egyszersmind írjon fel a belügyminiszterhez, hogy a kórház eddigi czíme „nyilvánossági jelleggel felruházott kórház“ valamint a pénzkezelés eddigi módját hagyja meg. A különbség a „ nyilvános jelleggel felruházott kórház“ és a „közkórház“ között (ez utóbbi elnevezést kívánja a miniszter) az, hogy az előbbinek szélesebb körű autonómiája van. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. (Új kórházi orvos.) A polgári kórházban az orvosi teendők nagyon felszaporodtak. Az utóbbi két év alatt a felvételek száma megkétszereződött, a műtétek száma megtízszereződött. Szükségesnek mutatkozik tehát egy harmadik segédorvosnak ideiglenes beállítása. A városi tanács egy ilyen harmadik segédorvos ideiglenes beállítását hozta ma javaslatba 800 korona évi fizetéssel és természetben nyújtandó lakással, világítással és fűtéssel. E tárgynál Fabriczius Ágost dr. azt indítványozta, hogy a kórházi orvosok fizetése rendeztessék. Ádám Károly pedig ezen kívül még az ellátási díjaknak a kormány által történő felemelése érdekében teendő lépésekre is felhívta a polgármester figyelmét. Miután a polgármester minden irányban megnyugtató nyilatkozatokat tett, a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. RA S SO I LAPOK 149 szám