Brassói Lapok, 1904. augusztus (10. évfolyam, 175-198. szám)

1904-08-02 / 175. szám

2 oldal, legalább látszólag, első­sorban a cse­hek obstrukc­iója, mely miatt a Reichs­­rath nem munkaképes. Tényleg azonban úgy áll a dolog, hogy Ausztriában a kiegyezés ellen az izgatás annyira el­mérgesedett, hogy ha a Reichsrath mun­kaképes lenne és napirendre tűznék a kiegyezési javaslatokat, ezeket a több­ség mai alakjukban semmi esetre sem szavazná meg. Minthogy pedig a Széll-Körber­­féle kiegyezésből a magyar parlament sem volna hajlandó engedni, az a felfo­gás kerekedett felül, hogy jobb, ha a Reichsrath nem tárgyalja a kiegyezést mintha tárgyalja és elveti, mert az előbbi esetben életbe fogják léptetni más után, erre, mint gróf Tiszta Ist­ván miniszterelnök kijelentette, a 14. §-on kívül is száz más mód van. Ha azonban a Reichsrath a kiegyezést elvetné, akkor vége lenne a vám­kö­zösségnek, s ezt minden áron ki akar­ják kerülni. A brassói állami faipari szakiskoláról. Dr. Herrmann Antaltól. haladás eszközei, a városok jólétének alap­jai. Ezeknek művelőiből kell kikerülnie a városi lakosság zömének, a városi önálló polgárság uralkodó elemének. A kié a föld, azé az ország és a kié az ipar és a kereskedelem, azé a város. A magyar nemzeti kultúra azon ha­talmas várai közt, melyek Brassó közép­kori sánczainak és bástyáinak helyét el­foglalták, kiváló jelentőségű az a két szomszéd kultúrpalota a Kapu-utcza vé­gén, a legfontosabb két gyakorlati pályára előkészítő két állami intézet, a felső ke­reskedelmi iskola és a faipari szakiskola. A két iskola nem kitűnően teljesíti hiva­tását az országban. De míg a felsőbb ke­reskedelmi oktatás intézménye némileg talán túltengett, a­mennyiben több inté­zettel rendelkezett, mint a­mennyire a tu­­lajdonképeni kereskedői pályára lépőknek szükségük volna, a magasabb ipari szakok­tatás, az utóbbi idők óriási haladása mel­lett is, még nem érte el a fejlődésnek fel­tétlenül szükséges fokát, legalább még nem állanak rendelkezésére oly számos fokú és berendezésű iskolák, mint azt megkövetelné a magyar ipar fellendülése és nemzetivé tétele, Magyarország teljes gazdasági és ennek révén politikai füg­getlenségének és önállóságának az első­rendű feltétele. Ezek az elmélkedések nagyjában megerősítést nyernek , ha mélyebben be­letekintünk a brassói állami faipari szak­iskola XIX. értesítőjébe, melyet az elmúlt iskolai évről Dózsa János, az intézet ki­tűnő igazgatója szerkesztett és a­melyet a fent érintett általánosabb szempontok sze­rint akarok néhány sorban ismertetni. Az értesítőben nincs nagyképüsködő tudományos disszertáczió. Az iskolai érte­sítők szokásos értekezései nagyjában úgyis idejüket múlták és többnyire nem felel­nek meg czéljuknak.­ (Zárójelben megje­gyezzük, hogy a brassói magyar középis­kolák értesítői e tekintetben az idén is di­cséretes kivételt mutatnak.) porond színe felett. Nem kevésbbé izga­­tóak a Looping the Loop mutatványok. A clownok szünet közben állandó derült­­ségben tartják a publikumot, a némajáté­kok s egyébb bohóságok is felette sike­rültek. Általános a vélemény, hogy Wulff óta nem volt ilyen czirkusz Budapesten. Nap-nap után, de főként vasárnap ezrek és ezrek tolonganak a városliget azon részén, ahol a komédiák, amerikai hinták, mutatványos bódék vannak. Is­mert budapesti magyarsággal a ligetnek ezt a részét „Vurslinak“ nevezik. Maga a nagy városliget kezd már kiépülni a mil­­leniumi kiállítás okozta sebekből. Egyes részletei gyönyörűek s számtalan ember jön ki ide üdülni a főváros, poros, füstös levegőjéből. A budapesti ember életelemé vált a színház s aki nyáron sem tud szakítani Thália isten asszonynyal, az vagy a bu­dai, vagy a városligeti színkörbe megy. Budán a vidék legnevezetesebb igazgatója Krecsányi társulata játszik nap-nap után zsúfolt házak mellett. A társulat becsüle­téré válnék nem egy kőszinháznak s ha­zai és külföldi újdonságokat mutat be. De nagy sikerrel újítja fel a régi klaszszi­­kus színműveket és operetteket is. A vá­­z a czélszerűségi szempont azonban alászáll, ha megfontoljuk, hogy tulajdon­képen fedezet hiánya miatt nincs érteke­zés. Pedig épen a magyar iparosoknak sok okos és szükséges dolgot lehetne tu­domásukra adni az iskolai értesítő révén. És a brassói szakiskolában volna is erre illetékes szakember. Az intézet történetének rövid előadá­sa nagyon tanulságos. Kiemeljük a leg­fontosabb adatokat. Az asztalos ipari szakcsoport négy évfolyamára felvettek 29, a faragó szak­csoport négy évfolyamára 29, összesen 59 tanulót. Ezzel szemben helyszűke miatt vissza kellett utasítani 85 tanulót. Ez a visszautasítás nem örvendetes. A brassói ipari szakiskolában, a kitűnő tanerők és a lokális viszonyok szerint legalább még egyszer annyi tanuló nyerhetne magasabb kiképzést. Sajnos, hogy az egyébként tá­gas, tekintélyes épületet úgy építették, hogy továbbfejlesztése azon a telken na­gyon nehéz volna. Építő-, asztalos- és fémipari segé­dek számára tartott továbbképző tanfo­lyamban csak 37-en iratkoztak be és ezek közül is csak 29-en látogatták rendsze­resen a tanfolyamot és tettek vizsgálatot. Ez igen csekély szám. Kár, hogy magyar iparosaink nem érdeklődnek tömegesebben a továbbképzésnek e kényelmes alkalma iránt. E tanfolyamok október 1-től már­­czius végéig tartatnak, felvehetők azok a segédek, a­kik az iparos tanoncziskolát jó sikerrel befejezték. A lefolyt iskolai év­ben még egy igen fontos egy havi külön tanfolyamot is tartottak tizenkét kézdivá­­sárhelyi asztalos mester és segéd részére „iparuk fejlesztésére, készítményeiknek gyorsabb keresztülvitelére és újabb műve­letek elsajátítása czéljából.“ Tekintve a kézdivásárhelyi asztalos ipar jelentőségét és fejleszthetőségét, e tanfolyam rendezése igen szerencsés gondolatnak látszik és bi­zonyára igen jó gyakorlati sikere lesz. Hasonló tanfolyamok rendezése igen kivá­rosligeti színkör tradiczióihoz hiven vas­kos bohóságot ad elő s aki sokat és jó­­izót akar nevetni, az szorgalmas látoga­tója a Feld család színházának. Akik többre becsülik a pihenést, a jó levegőt a szórakozásnál, azok, amikor csak tehetik, kirándulnak. Gyönyörű ki­ránduló helyek vannak a budai hegyek között s olcsón és gyorsan visz oda a vil­lamos. Aki egyszer kint jár a Zugligetben, a Hűvösvölgyben s a Svábhegyen, az nem elégszik meg az egyszeri kirándulá­sokkal és sokszor keresi fel e gyönyörű helyeket. A pesti oldalon a városligeten kívül a Népliget a legnépszerűbb kirán­duló hely. Az utóbbi új, de már igen szép és látogatott. A gyönyörű Margitsziget, mióta hí­don lehet eljutni rá, óriási forgalomnak örvend, daczára az aránylag túl magas belépő díjnak. Kiránduló s mulató hely van ezeken kívül számos, sőt számtalan, de ki győz­né valamennyit felsorolni. Kell is, hogy ilyen sok legyen, mert hiszen közel nyolcz­­százezren vagyunk Budapesten. Brassó, aug. 1. A pragmatica sanctio korában Brassó volt a legnépesebb, legvirágzóbb város Szent István koronája országaiban. Kö­zépkori világkereskedelmének és politikai jelentőségének fő korszaka letűnt ugyan már akkor, de ipara és kereskedelme még mindig tekintélyes és nagyarányú volt. E két fontos gazdasági tényező az utóbbi időben hanyatlott ugyan, de még mindig jelentős, fejlődésképes és minden eszköz­zel fejleszthető is. Mert ezek a modern varietében hónaponként változó műsorral érdekfeszítő attrakc­iók vannak. A nagy hírnévre vergődött amerikai komikusok és tornászoktól a hírneves c­anzonettekig mindent megtalál az ember a varieté szín­padán, amit ez a legkönnyebb múzsa újat produkál. Odébb a mecsetben franczia tánczosnők lejtik a kánkánt, meg a kék­­vókat, nagy örömére a kikapós szalma özvegyeknek, akik a Folies Comiques ne­vezetű orfeumban is igen jól érzik magu­kat. Amikor esténként kigyullad Ősbuda­­vár ezernyi szines villamos izzója s e tün­dén fényességben vidám kaczagó emberek árja hömpölyög, az felejthetetlen, exotikus szép látvány. Budapest másik nyári látványossága a Beketow czirkusz, melyben Európának egyik elsőrangú társulata szerepel. Szám­talan szebbnél-szebb lova van Beketow­­nak, aki mint czirkuszigazgató nagy hír­nevet és meglehetős vagyont szerzett. A műlovarnők között első helyen említendő Beketow ur leánya, egy kedves, barna szépség, aki remek perlován a legmeré­szebb produkcziókat végzi. A légtornászok most Beketownál működnek s estéről estére hajmeresztő produkcziókat végez­nek a magasságban, húsz méternyire a Krónikás. RASSOSLAPOK 175 száza

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék