Brassói Lapok, 1910. október (16. évfolyam, 225-248. szám)
1910-10-04 / 225. szám
Brassó, 1910. XVL évfolyam, 225. szám Kedd, október 4. BRASSÓI LAPOK POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: l/i évre 20 kor., Felelős szerkesztő: Weisz Ignácz dr. V* évre 10 k., v* évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. Szerkesztő: Győri Imre. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 64. sz. — Telefon : 177 A Brassói Magyar Végrehajtó Bizottság az aradi 13. dicső vértanú emlékére október hó 6-án este 8 órakor az Orient-szálló nagytermében Nemzeti ünnepélyt rendez. Műsor : 1. Nyitány : Dick Gyuri. 2. Megnyitóbeszéd. Tartja : Szele Béla dr. ügyvéd, alelnök. 3. Himnusz. Énekli : A Brassói Magyar Dalárda. 4. Ünnepi beszéd, tartja Veress György, unit. lelkész. 5. Szaval: Vass Imre, ref. s. lelkész. 6. Gyászdal. Énekli: A Brassói Magyar Dalárda. 7. A népzenekar játéka. Helyárak: Erkély és földszint 1—108 sz. 60 fillér, 106—350 ig földszinti ülőhely 40 fillér, állóhely 20 fillér. Jegyek előre válthatók Nagy István főtéri kalapüzletében. Polgártársainkat felkérjük, hogy az ünnepély napján a hazafias hála és kegyelet jeléül tűzzék ki házaikra a gyászfátyolos nemzeti lobogót. A Brassói Magyar Végrehajtó Bizottság. Az elhagyott gyermekek és a bűnözés.*) Brassó, október 3. A szegénység és a rossz nevelés egyik fő oka a bűnnek. A dánosi rablógyilkosság megfagylalta a vért az emberek ereiben és a felmentő ítéletben sokan nem tudtak — magam sem — belenyugodni. Azonban sokat gondolkozva a dolgon és egybevetve az életből nyert és éppen ezen alkalomból ki is bővített tapasztalataimmal, később mégis megnyugodtam az ítélet igazságosságában. Egyúttal azonban azon meggyőződésre is jutottam, hogy a társadalomnak is jóváteendő hibái, mulasztásai vannak a bűnök megelőzésében. Nekem, aki 25 éven át a nagy*) A „Városok Lapjá“-nak ma hozzánk érkezett számából vettük át ezt a nagyérdekű cikket. enyedi fegyház orvosa voltam, régóta feltűnt, hogy mily nagy számban vannak ott a cigányok, sokkal nagyobb számban, mint létszámarányuknak megfelelne össze is írattam őket és azt találtam, hogy 1910. július havában Nagyenyeden 82 cigány fegyenc volt 680 fegyenc létszám mellett,, ami 12 százaléknak felel meg. Egész Magyar- I országon 18 millió lakosból pedig 210 ezer a cigány, ami 1 százaléknál alig egy tizedrésszel több, azaz 11-szer annyi a bűnös a cigányok között, mint az ország többi lakosai között. Ennek oka pedig az elhanyagolt nevelés is lehet, miért inkább a társadalom és a hatóságok okolhatók, s mint a cigányok a végén is, ha valakit úgy nevelnek kora gyermekségétől kezdve, hogy a lopásért megdicsérik és becézik, mint a cigánytársadalomnak közgazdasági érdekből hasznosabb tagját, nem csoda, hogy ha más fogalmai lesznek a vagyonszerzés módjairól, mint annak, ki ipart tanult és kézügyesség által igyekszik mentős jobb kereseti forrásra szert tenni. Az utolsó 3 évben arra törekedtem, hogy a nagyszámú cigánygyermek iskolába járását előmozdítsam a tandíj fizetése, felruházása és a hatósági, tanítói és társadalmi ellenszenv gyöngítése által. Nagy nehézségekre bukkantam főkép az utolsó okból. Az első évben a védencemet az első nap elverte a tanító, mert egy ablakot eltörtek, s többé visszavenni nem akarta, de nem az ablak miatt, hanem társadalmi ellenszenvből, más iskolába is ezért nem vették fel. Egy évi utánjárásom után a tanfelügyelőség elrendelte a felvételt az állami iskolába, hol a múlt évben végezték is a tanévet, egyik sikerrel, a más kettő lemaradva. I Ezen sikertől is felbátorítva, az az idén szélesebb körben öleltem fel a kérdést. 22 cigány zenész és cigány kovács gyermeket, 12 cigány téglavető munkás gyermeket és 52 falusi, felerészben földműves, házban lakó, felerészben sátorlakó cigány gyermeket hódítottam meg az iskolázás eszméjének részben ruhaajándékozás által, a gyermeknapon begyűlt jövedelem felerészéből (341 kor.), részben hatósági segítséggel, melyet több ízben igénybe vettem. A taneredménytől egyelőre túl sokat nem várok, mert 6—15 évesek a kezdő tanulók, tehát már egyenlőtlen koruk miatt is az idősebbek csak rövidebb és gyarlóbb kiképzést nyerhetnek, azonban az ifjabbakkal már jobban fog menni a dolog, sőt azt hiszem, hogy legjobb lesz az óvókötelesekre figyelni és már 3—6 éves korban megkezdeni a nevelésüket. Két év óta gyermektelep-orvos lévén, e réren is fölkelt az érdeklődésem a bűnös gyermek iránt és azt tapasztaltam, hogy 12—15 év közötti züllöttek már csak kivételesen javíthatók meg, míg az apróbb elhagyott gyermekek, szokásos korlátoltságuk dacára, jobb anyagául szolgálnak a nevelésnek. A székesfőváros polgármesterének kezdeményezésére megindítandó gyermekvédelmi akció sikerrel kecsegtet, ha azt a város vezető elemei vesik kezükbe, mert egyrészt a várólakosság minden ügyes-bajos intézkedő és beavatkoztság, másrészt éppen a elemei vannak ragazításnfrenigenciájuk és nagyobb .agyonosságuk által hivatva arra, hogy a bűnözés megelőzésére kezükbe vegyék a cigányok és más szegény gyermekek dolgai felruházását és iskoláztatásának és óvóidba járatásának gondos társadalmi (autonóm) ellenőrzését. Dr. Winklar Albert, városi főorvos, gyermektelep orvos Transsylvánia étterem és kávéház. Elegáns berendezés; általánosan elismert Attawatongha; természetes erdélyi borok; pontos kiszolgálás! — A kávéházban naponta Balogh Jancsi íó önkedvelt zenekara játszik. (1771) Kiváló tisztelettel: ROTHENBÄCHER GY.