Brassói Lapok, 1910. november (16. évfolyam, 249-273. szám)
1910-11-01 / 249. szám
Brassó, 1910. XVL évfolyam, 249. szám Kedd, november 1. BRASSÓI LAPOK POLITIKA/ NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 71 évre 20 kor., V* évre 10 k., 7* évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. Felelős szerkesztő: Weisz Ignácz dr. Szerkesztő: Győri Imre. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 64. sz. — Telefon : 177 A magántisztviselők szociális helyzete. Brassó, okt. 31. (Gn.) A Brassói Lapokban nemrégiben szó volt a német jogászgyűlés értekezéséről, melyben a magántisztviselők helyzete is élénk vita tárgyát képezte. A nagy német jogászelmék a magántisztviselők helyzetének kérdésében csodálatraméltóan kiforrott nézeteket juttattak kifejezésre. Olyan kérdések kerültek különben is szőnyegre, melyek minálunk még csak az ábrándok világába tartoznak. Tudjuk-e mi általában, hogy mi értendő magántisztviselő alatt ? Ezt legrövidebben úgy lehetne kifejezni, hogy : magántisztviselő alatt egy olyan, szellemi munkát végző, sokszor a legnagyobb kvalifikációval rendelkező egyént kell értenünk, ki magánosok, vagy társulatok szolgálatában áll, s kinek jelen exisztenciája úgy, ahogy biztosítva van ugyan, de jövője tekintetében a legnagyobb bizonytalanságnak van kitéve. Olyan előrehaladott kultúrájú államban, mint amilyen Németország, immár elérkezettnek látták az idejét annak, hogy a magántisztviselők osztályának szociális helyzetét legalább a tudományos megvitatás medrébe tereljék. Ebből aztán azt is megtudjuk, hogy a magántisztviselő elnevezése csak szellemi munkát végző alkalmazottakra vonatkozik. A német jogászok tehát már disztingválni is tudnak. Ez igen fontos különösen minálunk, ahol nemrégiben például a munkásbiztosító törvény téves volta a magántisztviselőket az ipari munkásokkal egy kalap alá vonta. Ennek a különben más vonatkozásaiban is szerencsétlen törvénynek emez intézkedése — jól tudjuk — sok viszszásságnak lett kutforrása. Meg kell az irányadó köröknek immár barátkozniok azzal a gondolattal, hogy a magántisztviselői osztály egy külön társadalmi osztályt alkot, melynek sajátos helyzete ennek megfelelő elbírálásban kell, hogy részesüljön. Magántisztviselő mindenki, aki egy bizonyos kvalitás révén mások szolgálatában szellemi munkát végez. Ennélfogva magántisztviselő a bankigazgató, a gyárigazgató, a gyógyszerészsegéd, a bankhivatalnok, a könyvelő, az újságíró, tehát nemcsak a kereskedelmi és ipari vállalatok, a kereskedelmi cégek, mezőgazdasági és egyéb vállalkozások szellemi munkát végző alkalmazottai, hanem egyáltalán mindazok, akik bármely minőségben — az államot, állami vállalatokat, közigazgatást és egyéb hatóságokat kitéve — bárkinek szolgálatában szellemi munkák végzésére vannak alkalmazva. Téves tehát a magántisztviselőket és kereskedelmi alkalmazottakat egymás mellett emlegetni. Ezek egymástól teljesen elütő fogalmak. Az összeboronálás egyébként onnan ered, hogy magántisztviselő alatt általában kereskedelmi alkalmazottat értünk, így a kereskedő boltjában alkalmazott könyvelő még magántisztviselő, míg a kereskedősegéd már kereskedelmi alkalmazott. Habár ezek életviszonyában is sok eltérés észlelhető, jelen esetben így egymás mellé állva mégsem nagyon ütnek el egymástól. Ha azonban az ipari munkások és kereskedelmi alkalmazottak életviszonyait szembe állítjuk a magántisztviselők viszonyaival, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy az életpálya és foglalkozás állandóságában, a munkateljesítmény minőségében, a kereseti viszonyoknak — sokszor a magántisztviselőkre hátrányos — aránytalanságában olyan eltérések mutatkoznak, melyek egyenesen kizárják, hogy eme különféle osztályok jogviszonyai ugyanazon elvek mellett rendeztessenek. Nem szabad ezért arra gondolni, hogy a kifejtett distinkció hiúsági szempontok folyománya. A magántisztviselő nagyrabecsüléssel adózik az ipar és kereskedelem becsületes munkásainak, akik közül előbbiek — bámulatos szervezeteik segélyével a munka becsületének méltó helyet vívtak ki. Azonban úgy a kereskedelem, mint az ipar, valamint egyéb produktív foglalkozások szellemi munkásai — amint már kifejtettük — előbbiektől annyira eltérő helyzetben vannak és sajátos viszonyaik annyira magukon hordják a különlegesség bélyegét, hogy őket külön osztályba kell soroznunk, külön kell őket elneveznünk és majdan ha rákerül a sor , a társadalomba való törvényes beillesztésüknél ennek megfelelően kell velük elbánnunk. A „BRASSÓI LAPOK“ előfizetési dija. HELYBEN vagy VIDÉKRE : . 20.— 10 — . . 5.-1.70 Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Mutatványszámokat készséggel küldünk, házhoz hordva. Egy évre fél évre Negyed évre . Egy hóra postán küldve. ___________________________________________1 Transsylvania étterem és kávéház. ' / ,0*' \ B // Elegáns berendezés; általánosan elisn kiszolgálás! — A kávéházban napol (1771) 1...' A' / kimibs* természetes erdélyi borok; ponte» ita Balogh Jancsik«*kedvelt zenekara játszik-. Kiváló tisztelettel: ROTHENBÄCHER GY.