Brassói Lapok, 1910. november (16. évfolyam, 249-273. szám)

1910-11-01 / 249. szám

Brassó, 1910. XVL évfolyam, 249. szám Kedd, november 1. BRASSÓI LAPOK POLITIKA/­ NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 71 évre 20 kor., V* évre 10 k., 7* évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. Felelős szerkesztő: Weisz Ignácz dr. Szerkesztő: Győri Imre. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu­ utca 64. sz. — Telefon : 177 A magántisztviselők szociális helyzete. Brassó, okt. 31. (Gn.) A Brassói Lapokban nem­régiben szó volt a német jogászgyű­­lés értekezéséről, melyben a magán­­tisztviselők helyzete is élénk vita tár­gyát képezte. A nagy német jogászelmék a ma­gántisztviselők helyzetének kérdésében csodálatraméltóan kiforrott nézeteket juttattak kifejezésre. Olyan kérdések kerültek különben is szőnyegre, me­lyek minálunk még csak az ábrándok világába tartoznak. Tudjuk-e mi általában,­­ hogy mi értendő magántisztviselő alatt ? Ezt legrövidebben úgy lehetne kifejezni, hogy : magántisztviselő alatt egy olyan, szellemi munkát végző, sokszor a legnagyobb kvalifikációval rendelkező egyént kell értenünk, ki magánosok, vagy társulatok szolgálatában áll, s kinek jelen exisztenciája úgy, ahogy biztosítva van ugyan, de jövője tekin­tetében a legnagyobb bizonytalanság­nak van kitéve. Olyan előrehaladott kultúrájú ál­lamban, mint amilyen Németország, immár elérkezettnek látták az idejét annak, hogy a magántisztviselők osz­tályának szociális helyzetét legalább a tudományos megvitatás medrébe te­reljék. Ebből aztán azt is megtudjuk, hogy a magántisztviselő elnevezése csak szellemi munkát végző alkalma­zottakra vonatkozik. A német jogászok tehát már disz­­tingválni is tudnak. Ez igen fontos különösen minálunk, ahol nemrégiben például a munkásbiztosító törvény té­ves volta a magántisztviselőket az ipari munkásokkal egy kalap alá vonta. Ennek a különben más vonatkozásai­ban is szerencsétlen törvénynek emez intézkedése — jól tudjuk — sok visz­­szásságnak lett kutforrása. Meg kell az irányadó köröknek immár barátkozniok azzal a gondolat­tal, hogy a magántisztviselői osztály egy külön társadalmi osztályt alkot, melynek sajátos helyzete ennek meg­felelő elbírálásban kell, hogy része­süljön. Magántisztviselő mindenki, aki egy bizonyos kvalitás révén mások szolgálatában szellemi munkát végez. Ennélfogva magántisztviselő a bankigaz­gató, a gyárigazgató, a gy­ógyszerész­­segéd, a bankhivatalnok, a könyvelő, az újságíró, tehát nemcsak a kereske­delmi és ipari vállalatok, a kereske­delmi cégek, mezőgazdasági és egyéb vállalkozások szellemi munkát végző alkalmazottai, hanem egyáltalán mind­azok, akik bármely minőségben — az államot, állami vállalatokat, közigaz­gatást és egyéb hatóságokat kitéve — bárkinek szolgálatában szellemi mun­kák végzésére vannak alkalmazva. Téves tehát a magántisztviselő­ket és kereskedelmi alkalmazottakat egymás mellett emlegetni. Ezek egy­mástól teljesen elütő fogalmak. Az összeboronálás egyébként onnan ered, hogy magántisztviselő alatt általában kereskedelmi alkalmazottat értünk, így a kereskedő boltjában alkalmazott könyvelő még magántisztviselő, míg a kereskedősegéd már kereske­delmi alkalmazott. Ha­bár ezek életviszonyában is sok elté­rés észlelhető, jelen esetben így egy­más mellé állva még­sem nagyon üt­nek el egymástól. Ha azonban az ipari munkások és kereskedelmi alkalmazottak életvi­szonyait szembe állítjuk a magántiszt­viselők viszonyaival, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy az életpálya és fog­lalkozás állandóságában, a munkatel­jesítmény minőségében, a kereseti vi­szonyoknak — sokszor a magántiszt­viselőkre hátrányos — aránytalansá­gában olyan eltérések mutatkoznak, melyek egyenesen kizárják, hogy eme különféle osztályok jogviszonyai ugyan­azon elvek mellett rendeztessenek. Nem szabad ezért arra gondolni, hogy a kifejtett distinkció hiúsági szempontok folyománya. A magán­­tisztviselő nagyrabecsüléssel adózik az ipar és kereskedelem becsületes mun­kásainak, akik közül előbbiek — bá­mulatos szervezeteik segélyével a munka becsületének méltó helyet vív­tak ki. Azonban úgy a kereskedelem, mint az ipar, valamint egyéb produk­tív foglalkozások szellemi munkásai — amint már kifejtettük — előbbiek­től annyira eltérő helyzetben vannak és sajátos viszonyaik annyira magu­kon hordják a különlegesség bélyegét, hogy őket külön osztályba kell soroz­nunk, külön kell őket elneveznünk és majdan ha rákerül a sor , a társada­lomba való törvényes beillesztésüknél ennek megfelelően kell velük elbán­nunk. A „BRASSÓI LAPOK“ előfizetési dija. HELYBEN vagy VIDÉKRE : . 20.— 10 — . . 5.-1.70 Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Mutatványszámokat készséggel küldünk, házhoz hordva. Egy évre fél évre Negyed évre . Egy hóra postán küldve. ___________________________________________1 Transsylvania étterem és kávéház. ' / ,0*' \ B // Elegáns berendezés; általánosan elisn kiszolgálás! — A kávéházban napol (1771) 1...' A' / kimibs* természetes erdélyi borok; ponte» ita Balogh­ Jancsi­k«*kedvelt zenekara játszik-­­. Kiváló tisztelettel: ROTHENBÄCHER GY.

Next