Brassói Lapok, 1912. január (18. évfolyam, 2-24. szám)

1912-01-04 / 2. szám

2. oldal. __ _________________ BRASSÓI LAPOK Nagyon szép munka, — a karácsonyi könyv­­újdonságok egyik legérdekesebb s állandó értékű darabja, a magyar nemesek címerei­nek pantheonja — góthai almanachja. K­rónika Hülleit állapotok Brassó, jan. 3. Régi igazság, hogy nem boldog a ma­gyar. Mikor mindenfelől húzzák, nyúzzák, sioritják, nyomják. Hogy tud ilyeténképen zöldágra vergődni, hogy tud ilyen viszo­nyok melled tisztességesen megfelelni köte­lességeinek? A jövedelem nemhogy emelkednék, ikább csappan, ennek ellenében óriási mértékben és megállapodás nélkül emelke­­dik mindennek az ára. A két legfontosabb kelléke a társadalmi életnek: az élelmiszer és a lakás szemérmetlen módon megdrágult. A hús szinte megfizethetetlen, a lakások ára szintén oly aránytalanul nagy, hogy a szű­kös viszonyok között élő ember még kisebb lakásban húzza meg magát, hogy csak vala­hogy lakhasson. Hogy aztán oly nagy arányokat öltenek a kivándorlások, azon nem kell csodálkozni. Elvégre a munkaszerető, dolgos, izmoskarú földmíves, munkás nem várhatja a sült ga­lambokat, mert a család jól nem lakhatik reménykedésből. Vagy nem kap egyáltalán munkát a szegény ember, vagy munkáját oly gyatrán fizetik meg, hogy a legszerényebb életmódja mellett sem telik mindenre. E két ok készteti a kivándorlásra főleg azokat, a kiknek még van valamelyes vagyonuk s ennek roncsait megmentendő, itt hagyják szülőföldjüket, holott szíveseb­ben dolgozná­nak idehaza, ha lenne mit, örömest marad­nának itthon, ha munkájukat csak annyira megfizetnék, hogy családjukkal eltengődhet­nének. A világ egyik részében sem aknázzák ki úgy az embert, mint nálunk. A kizsák­mányolásban valóságos versengés folyik a telhetetlenek között. A lakásuzsora vígan tobzódik, az élelmicikkek árai oly magasra szöknek, hogy távcsővel kell utána nézni. Miután elsősorban a fővárosban emelkedik beláthatatlan magasságra minden elképzel­hető dolognak az ára, természetesen a kö­zéppontból szerte­ágazódik az ország meg­annyi részébe s igy megszületik az egye­temleges, az általános drágaság. A közönség hiába jajveszékel, haszta­lan siránkozik, az illetékes körök vajmi ke­veset tehetnek — a nép feltétlen jogos és méltányos panasza kielégítésére. A hiba tulajdonképen a nálunk örökö­sen széthúzódó, semmiben össze nem tartó, egyöntetűen eljárni nem tudó társadalomban van, mely egy ideig sopánkodik s aztán bele­nyugszik a változhatatlanba. A nagyközönségnek, a millió és mil­lió állampolgárnak kell sztrájkolni ilyen in­dokolatlan és sérelmes emelések ellen ; ki­tehet és ki kell a dúsgazdag embereket is ihéztetni. Erős szervezkedéssel, egyöntetű eljá­rással pressziót lehet gyakorolni mindenféle erőszakos és a meggazdagodás gyors foko­zására irányuló áremelések ellen. Akkor majd lejebb esik az álluk a most még el­vakult lak és élelmiszer uzsorásoknak. 2. szám Összetttköözés a városi tanács és az Ipartestület között. Ivaen — Válasz a „Brassói Lapok” 1911. decem­ber 31-iki számának ,Mit mond a Vég­határozat” c. alatt megjelent közleményére. Brassó, 1912. január 3. Az az áldatlan viszálykodás és belső kavarodás, amely az Ipartestület békéjét már hónapok óta feldúlja, kritikus fordulópontra jutott. A Bras­sói Lapok a napokban megírta, hogy a városi tanács, mint elsőfokú ipar­hatóság, visszahelyezte állásába K­r­i­­z­s­á­n Ferencz titkárt, akit az ipar­testület elöljárósága állásából felfüg­gesztett. Közöltük a városi tanács vég­határozatát, annak érdemleges indoko­lásával egyetemben, és most az újság­írói tárgyilagosság szem előtt tartásával helyt adunk K­á­s­z­o­n­y­i F. Lajos ipartestületi elnök alábbi nyilatkozatá­nak, amelynek közlésére a Brassói Lapokat felkérte. A nyilatkozat, amely válasz a la­punk december 31-iki számában meg­jelent közleményre, a következő : Mit mond az ipartestületi elnök: A „Brassói Lapok“ múlt hó 31-én megjelent száma foglalkozik Brassó város tanácsának legutóbb h­ozott azon ha­tározatával, melyben az ipartestületi elöljáró­ság által fegyelmi vétségek miatt felfüggesz-­­­tett K­r­i­z­s­á­n Ferenc titkárt állásába visszahelyezi. Miután a Tanács határozatának alapjá­ul szolgált tények a határozat provokálása és meghozatala közötti időben a testületi titkár terhére változást szenvedtek, nehogy a „Brassói Lapok“ jelzett közleménye a titkár látszólagos elégtételével kapcsolatban az ipartestületi elöljáróság intézkedésének de­­savuálására szolgáljon, szükségesnek tartom köztudomásra hozni, hogy a város hatályta­lanította ugyan a múlt évi november 6-áia hozott ipartestületi határozatot, de azóta újabb, — az alapszabályok 15. §-át minden­ben fedő, — súlyos vétségek közvetkeztében Krizsán Ferencz titkári állásától november 10. a korábbi felfüggesztés megerősítésre mel­lett, ismételten fölfüggesztetett Ezen utóbbi fel­függesztést pedig a tanács, mint elsőfokú ipar­hatóság felülbirálat tárgyává nem tette, mely tehát szemben a Tanácsnak az Ipartestület au­tonómiáját különben is sértő beavatkozásával, érvényében ma is fennáll. A Tanácsi beavatkozás sérelmes vol­tának igazolására csak az ipartörvény 139. §-ára kell hivatkoznom, mely szerint az el­sőfokú iparhatóság részéről a testületi ügyek­be való beavatkozás előfeltételét az képezi, hogy: 1. a testület gyűlésein, vagy tényke­déseiben valamely törvény- vagy alapszabály­­ellenes intézkedés tétessék; 2. hogy a gyűlésen jelenlevő iparhatósági biztos ellen­­­ezze ezen intézkedés végrehajtását. Eltekint­ve tehát az 1911. november 10-én megis­mételt felfüggesztő határozattól, jogosnak tekintendő tehát a november 6-iki, hatály­talanított felfüggesztés is, mert az iparható­sági biztosnak ez alkalomból az elöljárósági ülésre hivatalból kiküldött helyettese sem ta­pasztalva törvénytelenséget, a felfüggesztés ellen tiltakozását ki nem fejezte. Különben a városi Tanács határozata sem helyes, mert a tanácsnak joga sincsen a hozott határozat fölött bírálatot gyakorolni, mert erre csak az ipartestület elöljárósága van hivatva, ha­bár az ügyrendbe, szolgálati szabályzatba a tanács a záradékba ezen jogát beszúrta. A tanács határozata nem vonatkozik a november hó 10-én tényleg részletezve jegy­zőkönyvbe vett,­­ újabb vétségek alapján kimondott felfüggesztésre. Az iparhatósági biztos a gyűlésen az 1884: XVII. t. sz. 139.§-a szerint akár sze­mélyesen, akár helyettesít­ve megjelenhet és miután a nov. 6-án tartott ülésen helyettes« állal hivatalosan képviselt biztos nem elle­nezte a titkár felfüggesztését kimondó hatá­rozatot, nem állhatott jogában, hogy a gyű­lésen elfoglalt álláspontjától három nappal később eltérő eljárást kövessen. Minden további hírlapi polémia he­lyett és az Ipartestület önkormányzati jogá­nak megóvása érdekében csak azt kívánom végül közölni, hogy a tanácsnak a Brassói Lapok hivatkozott számában is megjelent határozatával az ügy befejezést nem nyert, hanem az ismételt felfüggesztéssel kapcsola­tos újabb fegyelmi eljárás 23 vétség miatt még folyamatban van az Ipartestü­let titkára ellen. Kászonyi F. Lajos, ipartestületi elnök. * * * Tiltakozik az elöljáróság is! A Brassói Ipartestület elöljárósága a városi tanács határozatával tegnap esti ülésén foglalkozott és ezen ülé­sen a következő határozatot hozta : Az­ ipartestület elöljárósága megál­lapítja, hogy Krizsán Ferencz ipartestü­leti titkár ellen felmerült szolgálati vétségek miatt elrendelt, fegyelmi eljárás és neve­zettnek az eljárás jogerős befejezéséig ál­lásából való felfüggesztése, az ipartestü­let elöljáróságának 1911 november hó 10- én tartott, a november hó 6 iki ülésén hozott vonatkozó határozat felülvizsgálata folytán hozott utóbbi és a korábbi határo­zatot fenntartó elhatározásán alapszik, s ekként még abban az esetben is, ha a városi tanácsnak az ipartestület elöljáró­ságának belügyei tekintetében beavatko­­zási joga volna, a tanácsnak 19474 2011

Next