Brassói Lapok, 1912. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1912-03-01 / 49. szám
Brassó, 1912. XVIII. évfolyam, 49. szám. Péntek, március hó 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: */i évre 20 kor., V. évre 10 k., V* évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. LITHCAi NAPI LA Felelősszerkesztő: Weiss E.dr&sset Szerkesztő: Győri Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 64. sz. — Telefon 177 Brassó, febr. 29 Március hó 4-én a munkások leteszik a szerszámod A műhelyekből kivonulnak az utcákra és tüntetni fognak az általános, titkos választójog mellett. Ez a demonstráció országos jelentőségű lesz, mert a munkásság egyöntetűen, egyforma lelkesedéssel fogja követelni a maga jogát. Való igaz, hogy ma Magyarországon sok értelmes, becsülésre méltó munkás ember él, akiknek az állammal szemben sokféle elkötelezettségük van, de jogokkal nem rendelkeznek. A munkásság régóta folytat energikus harcot azért a jogért, hogy az ország kormányzatában ő is részt vehessen. Az általános választójogért folytatott küzdelmét jelentős siker — ép Magyarországon — azért nem kísérte, mert nálunk úgy a kormánynak, valamint a fennálló politikai pártoknak — ebben a nagy és jövőjében ismeretlen kihatású kérdésben — számolniuk kellett a nemzetiségi viszonyokkal is, a munkásság pedig ezt nem vette tekintetbe. A választói jog kiterjesztéséért nemcsak a szocialista pártok bontottak lobogót, hanem mind a két függetlenségi párt, utóbb a nemzeti munkapárt is. Ilyenformán a választójogért való küzdelemben a Kossuth-párt jóval megelőzte a demokratizmus zászlaja alá sereglő munkásokat — persze, mint minden kérdésben, ebben is komolyan számolt az ország speciális viszonyaival. Bolondság azt hinni, hogy a mai politikai pártok a műveit, hazafias érzelmű munkásokat ki akarják szorítani a politikai élet sáncaiból. Nem. Ezt senki nem mondhatja. Respektíve a Kossuth-párt csak azt akarja, hogy idegen érzelmű és még idegenebb befolyás alatt levő, könnyen hajlítható polgárai e hazának ne akaszthassák meg a magyar állami élet nagy nemzeti munkáját. Amikor ilyen kijelentéseket hall elhangzani a munkásság a parlamentben , akkor igazán nincs szükség arra, hogy utcai demonstrációval te relje magára a figyelmet, kiknek céljait szintén nemzeti aspirációkból fakadónak szeretjük hinni. Joggal mindenki rendelkezhetik, de ne feledjük el, hogy a joggal itt e földön csak Magyarország javára lehet élni és jogot oly kezekbe nem tehetünk le, mely máris ellenünk tör. Elhisszük, hogy Bécsnek nagyon kedves volna, ha a magyar parlament padsoraiban a nemzetiségi politikát képviselő honatyák intéznék Magyarország jövendő sorsát s a koncertben részt vennének azok az atyafiak, akiknek „ott a haza, ahol akarom“ — ez azonban nem fog teljesülni, bárhogyan is fújnak a bécsi szelek és bárhogyan is ordítoznak a hazátlan jogkövetelők. Brassó, febr. 28.* Felolvasások Erdélyről Ausztriában. P o p e s c u Th. R., az Albina pénzintézet hivatalnoka március első napjaiban Bécsben, Grácban és Meranban felolvasásokat tart Erdélyről. Gyümölcs' Reflexiók egy fatermelő , Közkereseti Társaság“ csődjéhez * Irta: dr. Hatala Péter brassói ügyvéd. Brassó, febr. 29. A kereskedelem a hitelen nyugszik. A hitel védendő úgy az adós, valamint a hitelező jogos érdeke alapján, a társadalmi rend mai felfogása alatt, mert ellenkező esetben a hitel, a kereskedelem torzszülöttjévé válik s mint hitelezési csalás-uzsora jár-két romboló léptekkel a kalmár világban. A hitel védelmére szolgálnak a hiteltörvények. E „szép bevezetés“ azonban illuzáriussá válik, ha a hiteltörvényeket és a hiteltörvényeket alkalmazó bíróságaink ítéleteit vizsgáljuk, mert azt tapasztaljuk, hogy a hiteltörvények szögletes és elavult szabályain, valamint a független bíróság kötöttségén keresztül a találékony szükség inkább többé, mint kevésbé átsiklik. E találékony szükség kir. ítélőtáblailag jóváhagyott útját óhajtom e cikk keretében ismertetni, nem azért, hogy dicsőítsem a nagy utazót és dr. Vergiliusát, hanem azért, hogy a figyelem felhívása által elzárjam azt az utat, amelyet a mai hiteltörvények engednek az utazónak, reá mutatva, hogy ez az út nem az élet és az igazság útja ! Az eset előzményei : Két olasz honpolgár, signor X. és signor Y. Erdély egyik nagyerdőtulajdonosával fakitermelési szerződést kötöttek és ipartelepet állítottak fel másfél millió korona értékben ; ezen igényt, illetve ipartelepet a B. I. banknál fennálló tartozásaik biztositékául, zálogszerződés alapján, az 1875. évi XXXVII. t.-c. 305. és 305. §§-ai értelmében gyakorolható kézi zálogjogol, nevezett banknak engedték át, ezenfelül úgy a fakihasználási, valamint a telephasználati jogot is a bankra tulajdonjogilag átruházták. így cselekedtek, mint egyének, mint társak létesítettek egy Közkereseti Társaságot és mint ilyenek szintén élvezték a hitelt mindaddig, amíg Olaszhon után szép hazánk egy elszánt hitelezője csődöt nem kért a Közkereseti Társaság ellen. A kir. törvényszék helyesen, bár törvényellenesen a csődöt megnyitotta, a kir. Ítélőtábla híven a csődtörvény §§-hoz a csődnyitási kérést — vagyon hiányában — elutasította i I. Drechsler ír ódakávíslázban ma és minden este Roth kitűnő szólista és cigányprímás, valamint'gató művész és az e^sz cigányzenekar hangversenyez vize elsőrangú földes vasas természetes ásványvíz. Dr. Korányi Frigyes, Dr. Purjesz Zsigmond, Dr. Kuthy Dezső és Dr. Szabadi Ferenc, hires orvostanárok az emésztő és légzőszervek bántalmainál, de nevezetes eigt félszegény és idegbajos egyéneknél kitűnőyilvánitjásBó-al vegyitve páratlan kellemes ital. Fejvértorlódást nem okoz. — Megrendelhető a főraktárban: Brassó, ffos^ztíMtea 90. — Telefonszám: 213. sz. 10 üvegen felül házhoz szállítva: üvegenként 12 fillér. — 50 üvegen felirL^tTiílér. — Megrendelések azonnal eszközöltetnek. ^ 7 —A felsőrákosi Jot-Mi