Brassói Lapok, 1912. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1912-03-01 / 49. szám

Brassó, 1912. XVIII. évfolyam, 49. szám. Péntek, március hó 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: */i évre 20 kor., V. évre 10 k., V* évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. LITHCAi NAPI LA Felelősszerkesztő: Weiss E.d­r&ss­et Szerkesztő: Győri Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu­ utca 64. sz. — Telefon 177 Brassó, febr. 29 Március hó 4-én a munkások leteszik a szerszámod A műhelyekből kivonulnak az utcákra és tüntetni fognak az általános, titkos választójog mellett. Ez a demonstrá­ció országos jelentőségű lesz, mert a munkásság egyöntetűen, egyforma lel­kesedéssel fogja követelni a maga jogát. Való igaz, hogy ma Magyaror­szágon sok értelmes, becsülésre méltó munkás ember él, akiknek az állam­mal szemben sokféle elkötelezettségük van, de jogokkal nem rendelkeznek. A munkásság régóta folytat ener­gikus harcot azért a jogért, hogy az ország kormányzatában ő is részt ve­hessen. Az általános választójogért folytatott küzdelmét jelentős siker — ép Magyarországon — azért nem kí­sérte, mert nálunk úgy a kormány­nak, valamint a fennálló politikai pár­toknak — ebben a nagy és jövőjében ismeretlen kihatású kérdésben — szá­­molniuk kellett a nemzetiségi viszo­nyokkal is, a munkásság pedig ezt nem vette tekintetbe. A választói jog kiterjesztéséért nemcsak a szocialista pártok bontottak lobogót, hanem mind a két független­ségi párt, utóbb a nemzeti munka­párt is. Ilyenformán a választójogért való küzdelemben a Kossuth-párt jóval megelőzte a demokratizmus zászlaja alá sereglő munkásokat — persze, mint minden kérdésben, ebben is komolyan számolt az ország speciális viszo­nyaival. Bolondság azt hinni, hogy a mai politikai pártok a műveit, hazafias ér­zelmű­ munkásokat ki akarják szorítani a politikai élet sáncaiból. Nem. Ezt­­ senki nem mondhatja. Respektíve a Kossuth-párt csak azt akarja, hogy idegen érzelmű és még idegenebb befolyás alatt levő, könnyen hajlítható polgárai e hazá­nak ne akaszthassák meg a magyar állami élet nagy nemzeti munkáját. Amikor ilyen kijelentéseket hall elhangzani a munkásság a parlament­ben , akkor igazán nincs szükség arra, hogy utcai demonstrációval te­ relje magára a figyelmet, kiknek cél­jait szintén nemzeti aspirációkból fa­kadónak szeretjük hinni. Joggal mindenki rendelkezhetik, de ne feledjük el, hogy a joggal itt e földön csak Magyarország javára lehet élni és jogot oly kezekbe nem tehe­tünk le, mely már­is ellenünk tör. Elhisszük, hogy Bécsnek nagyon kedves volna, ha a magyar parlament padsoraiban a nemzetiségi politikát képviselő honatyák intéznék Magyar­­ország jövendő sorsát s a koncertben részt vennének azok az atyafiak, akik­nek „ott a haza, ahol akarom“ — ez azonban nem fog teljesülni, bár­ho­gyan is fújnak a bécsi szelek és bár­hogyan is ordítoznak a hazátlan jog­követelők. Brassó, febr. 28.­­* Felolvasások Erdélyről Ausz­­triában. P o p e s c u Th. R., az Albina pénzintézet hivatalnoka március első napjai­ban Bécsben, Grácban és Meranban felol­vasásokat tart Erdélyről. Gyümölcs' Reflexiók egy fatermelő , Közkereseti Társaság“ csődjéhez * Irta: dr. Hatala Péter brassói ügyvéd. Brassó, febr. 29. A kereskedelem a hitelen nyugszik. A hitel védendő úgy az adós, valamint a hite­lező jogos érdeke alapján, a társadalmi rend mai felfogása alatt, mert ellenkező esetben a hitel, a kereskedelem torzszülöttjévé válik s mint hitelezési csalás-uzsora jár-két rom­boló léptekkel a kalmár világban. A hitel védelmére szolgálnak a hitel­­törvények. E „szép bevezetés“ azonban illuzárius­­sá válik, ha a hiteltörvényeket és a hiteltör­­vényeket alkalmazó bíróságaink ítéleteit vizs­gáljuk, mert azt tapasztaljuk, hogy a hitel­törvények szögletes és elavult szabályain, va­lamint a független bíróság kötöttségén ke­resztül a találékony szükség inkább többé, mint kevésbé átsiklik. E találékony szükség kir. ítélőtáblailag jóváhagyott útját óhajtom e cikk keretében ismertetni, nem azért, hogy dicsőítsem a nagy utazót és dr. Vergiliusát, hanem azért, hogy a figyelem felhívása által elzárjam azt az utat, amelyet a mai hiteltörvények engednek az utazónak, reá mutatva, hogy ez az út nem az élet és az igazság útja ! Az eset előzményei : Két olasz honpolgár, signor X. és sig­nor Y. Erdély egyik nagyerdőtulajdonosával fakitermelési szerződést kötöttek és ipartele­pet állítottak fel másfél millió korona érték­ben ; ezen igényt, illetve ipartelepet a B. I. banknál fennálló tartozásaik biztositékául, zálogszerződés alapján, az 1875. évi XXXVII. t.-c. 305. és 305. §§-ai értelmében gyako­rolható kézi zálogjogol, nevezett banknak engedték át, ezenfelül úgy a fakihasználási, valamint a telephasználati jogot is a bankra tu­lajdonjogilag átruházták. így cselekedtek, mint egyének, mint társak létesítettek egy Közkereseti Társasá­got és mint ilyenek szintén élvezték a hitelt mindaddig, amíg Olaszhon után szép ha­zánk egy elszánt hitelezője csődöt nem kért a Közkereseti Társaság ellen. A kir. törvényszék helyesen, bár tör­vényellenesen a csődöt megnyitotta, a kir. Ítélőtábla híven a csődtörvény §§-hoz a csődnyitási kérést — vagyon hiányában — elutasította i I. Drechsler ír ódakávíslázban ma és minden este Roth kitű­nő szólista és cigányprímás, valamint'­gató művész­ és az e^sz cigányzenekar hangversenyez vize elsőrangú földes vasas természetes ásványvíz. Dr. Korányi Frigyes, Dr. Purjesz Zsigmond, Dr. Kuthy Dezső és Dr. Szabadi Ferenc, hires orvostanárok az emésztő és légző­szervek bántalmainál, de nevezetes eigt félszegény és id­egbajos­ egyéneknél kitűnő­yilvánitjás­Bó-al vegyitve páratlan kellemes ital. Fejvértorlódást nem okoz. — Megrendelhető a főraktárban: Brassó, ffos^ztíMtea 90. — Telefon­szám: 213. sz. 10 üvegen felül házhoz szállítva: üvegenként 12 fillér. — 50 üvegen felirL^tTiílér. — Megrendelések azonnal eszközöltetnek. ^ 7 —A felsőrákosi Jot-Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék