Brassói Lapok, 1912. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1912-03-01 / 49. szám

?. oldal. Az indokolás röviden: A csődöt kérő előadása szerint a Köz­kereseti Társaságnak vagyonaként csak fen­tebb említett ipartelep és jogosítvány szere­pelne, egy sikeres megtámadási per révén, ez azonban vagyonnak nem tekinthető, mert az említett vagyon nem volt a Közkereseti­­ Társaság vagyona, hanem az egyének tulaj­­j­atanát képezte s mint egyének ruházták át a ■ B. I. bankra; mert — az iratok tanúsága­­ szerint — ezen egyéni vagyont az egyének­­ a Közkereseti Társaságba át nem vitték, s mindezekből következik, hogy a Közkereseti­­ Társaságnak vagyona nincs, vagyon nélkül csőd nem nyitható, tehát a kérés elutasítandó. Ami a megtámadási pert illeti, az a fentiekből folyólag sikerre nem vezethet, a megtámadási pernek sikeres vagy sikertelen­­ volta jelen kérdés elbírálásánál döntő fon­­­­­ossággal nem bír. A finálé tehát az — olvasóm az Úrban, — hogy az a hitelező, aki a két olasznak, mint Közkereseti Társaságnak hitelezett, ki­elégítést nem nyer, míg az, aki a két olasz­nak, mint egyéneknek hitelezett, kielégítést fog nyerni ! Miért ? Mert a hitelező a huszadik században él, az adós pedig a tizenkilencedik század­­­­ban is élhet, ha akar és megfordítva, érthe­tőbben írva, a hiteltörvények a tizenkilence­dik századból valók, mi pedig a huszadik században élünk és igy, ha a huszadig szá­zad eszméi bennünket megölnének, átme­gyünk a tizenkilencedik század törvényeinek védelme alá és ott védve vagyunk a modern eszmék követelményeitől, fegyvereitől! A jelen esetben a fent említett lehetet­len helyzet törvényes alappal bír, ez jogosít fel engemet arra, hogy azzal foglalkozzam és teszi kötelességemmé, hogy e törvényes alap lehetetlen, tarthatatlan voltát bebizo­nyítsam. (Befejezem ) T­őzsde* „A magyar Általános Hitelbank" brassói fiókjának távirati értesülései. (' ‘ •­­BUDAPESTI ÉRTÉK­TŐZSDE.­ Budapest, 191. febr. 29. Zárlat: BUDAPESTI -ABONA TŐZSDE. "Buza április 11 73 Zab­ao­os Rozs 10.41 Tengert 8­ 72 Magyar hitel 870­ 50 Osztrák hitel 657 50 Jelzálogbank 502'50 Leszámítoló Bank 578‘— Hazai Bank 315 50 Magyt Agrár és Jár.-bank 548 50 Magy. Bank és Ker.­részv. 719' — Államvasut 745‘50 Rimamurányi 725’— Salgótarjáni 749'— Kereskedelmi bank 4055'— Közúti vasút 816*— Városi villamos 435'— Magyar cukoripar 3260.— Beccini 960.— irányzat: szilárd. BRASSÓI LAPOK 49. szám. Folyik a technikai obstrukció. Végig házszabály vita. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — Budapest, febr. 29. A képviselőház mai ülése is a technikai obstrukció jegyében folyt le. N­á­v­a­y Lajos elnökölt. A Justh-párt ma fordított egyet obstrukciós mód­szerén és nem névszerinti szavazások-­­­kal, hanem házszabályvitával húzta ki az ülést. Négy képviselő minden megoko­­lás nélkül szabadságot kért és az erre vonatkozó elnöki előterjesztés kapcsán a Justh-párt azt követelte, hogy min­den egyes szabadságkérésre vonatko­zólag külön-külön név szerinti szava­zással határozzon a Ház. K­e­n­e­d­i Géza a házszabályok­hoz szól és kéri a Házat, hogy a négy kérelem fölött, amint ez eddig is szo­kásban volt, egyszerre határozzon. Döntésre azonban nem került a sor, mert Kenedi beszéde után egy­másután kértek szót a házszabályok­hoz Batthyány Tivadar gróf, J­u­s­t­h Gyula, Bakonyi Samu,­­ Barabás Béla, Egri Béla és P­o­t­o­n­y­i Dezső, akik külön-külön határozathozatal mellett kardoskodtak. P­o­t­o­n­y­i Dezső beszéde köz­ben kellemetlen incidens játszódott le. N­á­v­a­y Lajos ugyanis kijelen­tette, hogy már a koalíció idejében is szokás­, szabály volt, hogy több ugyan­azon ügyre vonatkozó kérelmet egy ha­tározattal intéz el a Ház, amire P­oz­­­o­n­y­i ismételten szólásra emelke­dett és kétségbe vonta Návay nyilat­kozatának valóságát. Návay felhábo­rodással utasította vissza Polonyi meg­jegyzését, a munkapárt pedig ol­an izgatott lármában tört ki, hogy Polo­nyi nem tudta a beszédét befejezni. Magára az együttes vagy külön­­külön név szerinti szavazás kérdésének elintézésére nem került sor. 5 Budapest, febr. 29. A képviselőház legközelebbi ülé­sét március hó 1-én, pénteken tartja. Napirend: a véderő javaslatok. Napi­rend előtt a Ház határozni fog afö­lött, hogy a szabadságot kért­e­égy Justh-párti képviselő kérelmét együt­tes, vagy külön-külön név szerinti sza­vazással intézze e­­l.­­ it ii Város és megye. * Brassó, febr. 29. □ A kolozsvári egyetem inter­­nátusa. Kolozsvár város törvényhatósága feliratot intézett a kormányhoz és a képvi­­selőházhoz a kolozsvári egyetemen létesíten­dő internátus ügyében. Ezt a feliratot ma Brassóvármegye törvényhatósága is megkap­ta pártolás végett. □ A brassói villamos vasút. A Brassó- Háromszéki Helyiérdekű Vasutak részvénytársaságától a mai napon átirat érkezett Brassó város ta­nácsához, amelyben a városi tanács 1. évi január hó 25-én kelt iratára vála­szolva, értesíti nevezett részvénytársa­ság a városi tanácsot, hogy a társa­ság közúti vasútjának üzemi céljaira szükséges áramszolgáltatás tárgyában a városi tanács iratában javasolt ösz­­szes feltételeket elfogadja. □ A hosszufalui villamos vizelő­­telep. Brassóvármegye alispáni hvatalának értesítése szerint, a hétfalui villamossági részvénytársaság által Hosszufalu községben, a Tatrang vízfolyáson kérelmezett villamos vizierőtelepéhez vízhasználat engedélyezése tárgyában kiadot II. fokú véghatározat jog­erőre emelked­ett. Békét hirdet Slangra Vazul, Brassóban és Nagyváradon . * A Brassói Lapok tailósitójitól. — Brassó, febr. 29. Mangra Vazul gör. kel. püspöki viká­rius, a magyarcsékei kerület képviselője tud­valévően lelkes agitációt fejt ki a magyar­román barátság megteremtése érdekében. Ennek az eszmének sajtó ajján való propa­gálását igen fontosnak és célravezetőnek tartván, buzg­ólkodásával sikerült Brassóban egy hetilapot alapítania, a Deşteptarea című­ újságot, mely Mangra politikája értelmében gyűjt híveket a béke eszméjének. Mangra Vazul most abban fáradozik, hogy Nagyvá­radon hatalmas, román nyelvű hazafias na­pilap számára egyengesse a talajt. Az ügy­ről a vikárius a következőket mondta: —­ A magyar-román közeledés politi­kájának minden hive velem együtt úgy érzi, hogy szükség van egy napilapra, mely esz­ménket minél szélesebb körben, főképen a a román nép körében terjeszt". A program­­munk nem volna más, mint megértetni a románsággal, hogy Magyarországon a nem­zetiségeket éppenséggel nem üldözik s meg­világítani a helyzetet igaz színében, hogy kiderüljön, mennyire áldásos volna, ha a nemzetiségek békében élnének a nemzettel, ami fejlődésüket, kultúrájukat biztosítaná. Magam nem veszek részt az alapításában, a­melyről különben kissé korai­ beszélni még, de minden erőmmel igyekszem, hogy a ha­zafias terv megvalósulhasson. Ha jó képeket akar, rendelje B­rassó, Kapu­ u. 14.

Next