Brassói Lapok, 1912. május (18. évfolyam, 99-118. szám)

1912-05-01 / 99. szám

2. oldal._____________________________ A delegáció^ ülése — Jjerefstold gróf külügyminisz­ter nyilatkozott a külpolitikai h­elyzetről. — (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Budapest, április 30. Bécsből jelentik: ma délelőtt kez­dődött meg Bécsben a delegációk ülé­se, amelyen hat hónapi közös indem­­nitást fognak megszavazni. Az ülésen jelen voltak a magyar kormány részéről Lukács minisz­terelnök, T­eleszky pénzügymi­niszter és Hazai honvédelmi minisz­ter, a munkapárt részéről Tisza és Berzeviczy, a Kossuth-párt ré­­széről Apponyi és Désy, a Justh­­párt részéről Bakonyi, közös kormány képviseletében megjelentek Berchtold, Bilinszky és Auffenberg közös miniszterek, és Monteccucoli tengerészeti parancsnok. Zichy Ágost gróf elnökölt az ülésen, aki kegyeletes szavakkal pa­­rentálta el az ülés megnyitása előtt Aerenthalt, az elhunyt külügymi­nisztert. Berchtold gróf magyar nyel­ven tette meg rövid jelentését, amely­nek elhangzása után az ülés 12 óra­kor délben véget ért. 19­4v es albizottság kezdte meg ezután ülését, amelyen Berchtold gróf külügyminiszte­r tette meg expozéját. Kifejtette mindenekelőtt, hogy a monarchia ragaszkodik a hármas szö­vetség fenntartásához és előadta, hogy viszonyunk a német birodalomhoz változatlanul szoros, sőt egyre benső­ségesebb. Az olasz-török háborút ille­tőleg élénken óhajtja, hogy az minél előbb békés megoldást nyerjen, aminek­­ megtörténtén a monarchia is élénken­­ fáradozik. Törökország európai terüle­ti épségét veszély nem fenyegeti. Kí­nával szemben a hatalmakkal egyön­tetű eljárásban vesz részt a monar­chia. Auffenberg közös hadügy­miniszter jelentette azután, hogy az altiszti kérdés megoldására vonat­kozó javaslat elkészült és hogy a kér­dés megoldásában objektív katonai szempontok vezették a hadügyi kor­mányt. Rose­nberg Gyula a boszniai gazdasági kérdéseket tette szóvá. Apponyi és Mezőssy szólaltak még fel, azután elf­ogadták az indem­nitásról szóló j­a­­­v­a­s­l­a­t­o­t. Holnap a külügyi albizottság tart ülést, tükröződött onnan­ra az, ami belsejében dúlt, tombolt, viharzott. Csita leánykorában ál­matlan éjszakái voltak az elképzelt ideál miatt, most meg ezen álmatlan éjszakák miatt nem tudott aludni. Künn, a világban, az emberek között büszkén hordta a fejét, vidáman mosolygott, szellemesen gúnyolódott, úgy vélte, jobb ha ő neveti az embereket, semmint ezek ka­cagják őt. Higyjék azt, hogy ő még a régi, az a régi, ki szivből kacagta a férfiakat És ez volt az egyedüli, amit szivből tett és még ezt se tudja szívből tenni. Azt hitte, hogy a világ szentül meg van győződve afelől, hogy a hatalom még mindig a kezében van, csupán kinyújtania kellene kezeit és minden ujjára tapadna egy­­egy úr. Ő már végleg lemondott holmi királyi sarj­­ról, sőt bácskai nábobról is,­­de arca még mindig a régi, gúnyos arc volt, fejtartása a büszke fejtartás. Pedig ő igen jól tudta, hogy milyen más, mint egykor volt, mint egé­szen más .. . Az érthetetlen leány egy napon meg­lepte a világot. Felesége lett egy ékesebb, két gyermekkel bíró fjözvegy mészáros mes­ternek, aki benne csak anyátlan gyermekei­nek a gondozóját látta és akiben ő semmit sem látott. Szegény leány, illetve asszony­­ azt mondotta mindenfelé , hogy szánta, saj­nálta a két árva gyermeket, nem tudta el­nézni, hogy anya nélkül legyenek és ő azért csak azt hitte, hogy a világ elhiszi ezt neki. Hogy őt ne szánják, ő szánakozott. Ebben is megelőzni akarta az embereket. Aztán még néhány esztendő repült el. Hamvay Sándor: BRASSÓI LAPOK Legújabb A delegátusok a hadsereg aviatikai telepén Bécs, ápr. 30. (Telefontun.) A mai delegációs ülések után Auffenberg közös hadügyminiszter meghívta a delegát­­­ciók tagjait a hadsereg aviatikai tele­pének megtekintésére. A delegátusok holnap rándulnak ki a telepre. A bal­­sagyarmati választás. Bala­ss­agyarma­t, ápr. 30. (Te l­e f o n t u d.) Balassagyarma­ton ma ejtették meg a képviselővá­lasztást. Stranyovszky Sándor munkapártit választották meg 519 szó­val, a Justh párti jelölt 17 szavazatá­val szemben. Reklamációt, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vonat­kozik, kérjük, akár telefonon (177 sz.), akár levelezőlap útján a kiadóhivatalnak jelenteni. 99. szám Hol vizsgáznának a brassói ügyvédjelöltek? A marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bi­zottság megszüntetésének kérdéséhez. Brassó, április 30. Komoly hangokat hallottunk az utóbbi időben felszólalni a marosvásárhelyi ügyvéd­vizsgáló bizottság eltörlése mellett, így nemrégen, a marosvásárhelyi Ellenőr hasáb­jain nem kisebb tekintély hallatta érveit ez ügyben, a bizottság megszüntetése mellett, mint dr. Márkus Dezső kúriai bíró. Miután a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottság léte, vagy nem léte Brassóváros jogászifjusá­­gát is közelről érdekli, alkalomszerűnek tart­juk ezúttal közölni azt az ellenvéleményt, a­­mely ma ugyancsak az Ellenőr hasábjain, az ügyvédvizsgáló bizottság fenntartása mellett nyilatkozik meg. A cikk, amelyet dr. C­i­i­t­­r­o­m Béla írt, a következő: A marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bi­zottság eltörlése mellett csak egy komoly érvet lehet felhozni: azt, hogy az igazság­szolgáltatás egységessé, egyöntetűvé tétele csak úgy érhető el, ha a jogi oktatás is az egész országban egységessé tétetik, ami vi­szont megkívánja egyetlen centrális ügyvéd­­ és bíró vizsgáló bizottság létesítését. Ez igaz. Mert kétségen felül áll, hogy az igaz­ságszolgáltatás egy országban csak akkor lehet egységes, ha a legfőbb jogi oktatást, illetve képesítést egy centrális szerv végzi. Ám ennek van egy prius­a, amely nél­kül az igazságszolgáltatás teljes egységesíté­se sehol keresztül nem vihető, s ez a priusa a törvényhozás egységesítése. Vagyis: egy­séges igazságszolgáltatás csak olyan ország­ban lehetséges, amelyben a jogviszonyokat az egész országra kiterjedőleg hozott, egy­öntetű törvények szabályozzák. Amíg egy országban egyes terület­részeken külön par­tikuláris jogszabályok vannak érvényben, ab­ban az országban az igazságszolgáltatás tel­jesen egyöntetű nem lehet. Nálunk pedig ma már úgy áll a do­log, hogy Erdély a magánjogi jogszabályok tekintetében külön partikuláris jogterületet képez, ahol a magánjogi jogviszonyokat nem a magyar magánjog, hanem az „Osztrák ál­talános polgári törvénykönyv“ szabályozza, amelynek a rendelkezései sokban eltérnek a magyar magánjogétól. A budapesti censorok ezt az Optk-t nem tudhatják olyan jól, mint a mieink, azai természetes, mert nincsenek annak minden­napi gyakorlatában, nem is helyeznek arra olyan nagy súlyt, mert hiszen ott erre nincs szükség. Tapasztalati tény, hogy a pesti ügy­védi vizsgán az Optk. csak mint lényegte­len melléktárgy kezeltetik és kérdeztetik, a­minek a további következése az, hogy a je­löltek ezt nem tanulják meg, hiszen amúgy is elég nagy az anyag, amire ott súlyt he­lyeznek a censorok. Világos, hogy ha az­­ ügyvédi vizsga ma Budapestre centralizáltat­­­ nék, az ügyvédi diplomát nyert ügyvéd . Már megnyílt az Első Brassói Versenyparti áruház. Hol? Kapu­ utca 59 sz. az új Korona-szállodával szemben. Feltűnő olcsón vehet csipkét, sza­lagot, madék­át, hím­zést, ágy­térítőt, szőnyeget, harisnyát, mindennemű fehérneműt, kézi­munkát, zsebkendőt, nap- és esőernyőt, sétabotot, nyakkendőt, valamint az összes diszkellékeket. — Ó­riási raktár ridikülök, üres pénzerszények, leg­újabb oldalfülük, csattok, fogkefék, szappanok, illatszerek és még sok itt fel nem Unapfifnlfl Afifllf sorolt cikkek meglepő olcsó árak mellett lesznek elárusitva. — — Tisztelettel AUmvIIICIII iluUll«

Next