Brassói Lapok, 1922. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
A Bras eI lTUU* irta s Bo? eredet! tárcáit- “ hát a tüneményeket, .iae! 51 #3Brint ***' nem tudjuk, csodák,mU Wt: lény«Sét tel*°£n* hogy manapság az a kozmonik .ugyan' csodák kora letűnt, de ez ne ho*y * kit, mert az ilynestin, kríztiáton ®eS B®“' tok csak a sötétségben tapot4óz‘?0 me önhittségét és felfuvalkodottságáT*, £ N.ml A kcli „.íj Mm unfte,'«"* azután fog valójában bekövetkezni. Lehet,', ez állításom! a mai tudósvilág előtt hiheteten fog hangzani, de megdőntethetetlensége annl szilárdabb Egy, a mindenséget átható, mindent felfogó isteni elme előtt semmi sem csoda a véges emberi elme azonban a kutatásai közben fel nem fogható tényeket, tüneményeket, jelenségeket, ha nem is csodáknak, de valami ezekhez hasonló titokzatosságoknak, problémáknak nevezi. A minél mélyebben tekintünk a lelki, élet világába és a ránk nézve felfogható külső élettünemények tömkelegébe, annál csodálatosabbbaknak, annál titokzatosabbaknak találjuk azok Aztán milyen buldogok vagyunk, ha ismeretkörüik.Set addig terjeszthetjük, hogy valamely csodát meg tudunk érteni ! Haeckel Ernő, bár mélyen belehatol az élet titkaiba, mégis az élet «csodá»-ról beszél. A csodák világa némi fekteletben hasonlít ama sárkányfejekhez, »melyek közül, ha egyet kiirtunk, a nyomában Hetd «ő ki . . . Zipe, igy áll szemben ismerőképeségünk a csodák, a még érthetetlen, felfoghatatlan világával. Igy vagyunk Petőfi egyéniségével is. Ez a nvak l.mgelme csodaszerűen, titokzatosan tűn nik id kilőttünk is (hinél inkábbértjük, annál csodálatosabb, annál titokzatosabb és annál nagyobb bámulatot kelt a lelkiekben. Mindnyájan olvassuk, ismerjük Petőfi több-kevesebb költeményét a azokat könnyen érthetőknek, az ápolkírnek tartjuk, de ez én féktervezelő erejét mi csak csodálni tudjuk . . . Egy alkalommal kíváncsiságból megkérdeztem egy ulusi legényt, aki március 15-én a Nemzeti dalt szavalta, hogy szereti-e olvasni Petőfi verseit. Azt felelte Igen. Érdeklődöm, hogy miért. Ezt író már sértett önérzettel vláaszolta, hogy vak azért, mert Petőfi írta őket. Ilyen az önérzetes naiv ifjú, Petőfit csak azért tartja szépnek, mert Petőfi. Mit jelent ez? Azt, hogy Petőfit neve fogalommá vált a magyar nép gyermeke előtt, az egyszerűség , természetesség, igazságosság, jóság, szépség, egysnrslelkűség és becsületesség, egy szóval minden, emberi értelemben vett kiválóság fogalmává. Az a magyar regény nem tudja megmondani, de lelke mélyén érzi, hogy Petőfi, Petőfi. Tudja, hogy Petőfi maga megtestesült, tökéletes emberi értik, az igazimagyar becsületesség. Verseiből sejti, hogy az emberszeretetlenséges eszméjét nála egyszűbben, érthetőbben és szebben ki nem fejezhette senki. Valóban Petőfi lelki csodálatos energiával gyűjti magába mindamaz értékeket, amelyek összetételéből az önök emberi eszménykép kialakulhat. Kis ez az emberi eszménykép épen azért örök, mert a folyton megújuló, de sohael nem múló emberi élet mélyéből tör elő. Az élet megújulását a szerelem, ez a teremtő és fajfenntartó, hatalmas emberi ösztön idézi elő, melyet durva emberfaj — bár nem büntetlenül valjas élvezetté tapos le — hitvány anyagi, vagy hiúsági érdekek és testi-szellemi erőket pazarló kénjelgés sorba. Az örök fejlődés lendítő ereje a szabadság, a melyet e tudatlan és neveletlen tömegek félreértve rablássá, emberkínzássá és gyilkolássá hülyesztette alá. Petőfinek, ennek az örökké élő magyar ifjúnak az életelve két szent fogalomban összpfrtosul: szabadság, szerelem. Tudtommal előtteB0- ha sehol senki az emberi élet lényegét és tszikéletesedésre való hajlamát ily csodaszerül mGvkszi tömüreéggel még td asm fejezte. JT Szabadság, szenleiP' áf r brhf jjjrtf m Szerelmemért feláldozom Az életet! Szabadságért feláldozom Szerelmemet. Ebben a néhány sorban benne rejlik a tökéletesedésre Irányuló teljes emberi élt, a maga népségével, erejével, üdeségével és önfeláldozó nagyságával. Csak az a végzetes baj, hogy az önemésztő és az önmegsemmisítő élvezetekért rajongó, hiú emberiség a bennük kifejezett örök igazságot vagy egyáltalán nem, vagy ha igen, félreérti.. A művelt emberiség eredetiben, vagy fordításban olvassa, bámulja ugyan Petőfi nagyságát, de életelveit, de jellembeli kiválóságait követni képtelen. Miért? Mert az eddigi műveltség még a lejjéválóbb egyéneket is hiúkká, pöffeszkedőkké és elbizalkodottakká tette. Mindenki szabadságról beszél, de senki fegyelembe nem veszi Kás egyéniségét; jogegyenlőségről szónokol az elnyomott, de csak addig, amíg alul van, s ha felülkerekedik, maga is épen olyan jelnyomóvá válik, mint amilyen ellen az előbb küzdött. A szerelem gyönyöreit csak élvezi mindenki, de kellően értéken nem tudja senki. Ezért olyan satnya testileg-felsőleg az emberiség, ezért vergődik az önkezével okozott nyomában. Legyen önismeretünk tiszta, s valljuk be, hogy általánosságban a szerelem és a belőle fakadó élet tekintetében ma az emberiség .•' Idei vadaknál is alacsonyabb szí-'011 / Van-e az embernek erkölcsta--1' Van* , ** f ^kkor kezd! annak értéke elmélkedni, m. cr életerejét már elpártolt*. A vadállatnak nincs ugyan írott erkölcsi törvénye, de van természetes életösztöne, amelyet táv* v‘kkor birtcsWW esze még nem' rotint meg, azért bőidül*, mint az ember. Hát az emberben ne volna-e magasabb rendis életösztön? Erre még gondlni is képtelenség. Igenis van, de csak akkA -.zmél rá, mikor már késő. Petőfi épe n abban múlja W* *= mllYtht - ■ * a */ ^ hm*t .vrAi * y Li érdeket mellőzve, annak kifejlesztésére és tökéletesítésére szenteli minden idejét. Már az elemi iskolában fölébred benne a tökéletesedés után való vágy s fiának e kiválóságát a s mindenkivel jót tevő, nemeslelkű apja, Petrovics Istvánba jó öreg korcsmáros felismeri és amíg teheti, anyagi erejével fejlődésében segíti. Ámde a fejlődő nagy elme épen azért töri szét a megszokott mindennapi élet és neveltetés korlátait, mert rendkívüli; fejlődésének gyorsasága másokéhoz képest hatványozott. Az élet nehézségei, a közönséges emberi lelket agyongyötrő szenvedések és gondok a lángeme fejlődésének nagyobb lendületet kölcsönöznek. Az éhség, ruhátlanság, félreértés, megaláztatás, meggyaláztatásra lenézés kigúnyolás: egyszóval az élet valamennyi most® hasága a teagasratörő értékes ember számára a a legjobb iskola. A hivatása fenségét átérző egyén abban különbözik másoktól, hogy míg ezek elvesztve önbizalmukat felhagynak a szerintük hiábavaló küzdelemmel, addig ő, keblén érzi a szenvedélyek súlyát, nemcsak hogy nem veszti el önbizalmát, de lelki küzdelemben új erőt nyer, optimizmusa fokozódik, felfogó képessége élénkebbé, figyelme erősebbé s kezelő ereje nagyobb mérv'-- * »aisk. Miután megismerte a 7 -o«* ' -*‘drces és kellemetlen oldalait, át..,-'ente a gyengék és elnyomottak keserveit,esze volt az önámító tudatlanok, üresfejü és hetvenkedő tudósok, s a na náiytó hatalmasok személen gúnyjában, szükségképen támadt lelkében az az elhatározás, hogy élete minden pillanatában küzdeni fog a rabszolgasorsban sínylődő, szabad fejlődésétől megfosztott, de egyszeriselgében is nemes jellemű nép szellemi és politikai fölszabadításáért. Eleven megfigyelő képességévé felismerte mind az iskolai, mind a katonai, mind a társadalmi élet fonákságaiét sima ró gúnnyal ostorozta azokat. Bajza erélyességével támadja a társadalmi előítéletet, s amilyen türelmetlen a bölcsesség látszatába burkolt tudatlansággalszemben, épen olyan alázatos tisztelője az igazi tehetségnek és fenkölt jellemnek. P.I nfermaanrik, ívk." tjgyadül csak Arsoy Já- Bim » 201, A-R » i Magyarország ügye it nettizetgyfiífcji ütény. — Huszár interpellációja a tömegnyomorról* ! — Kétezernyolcszáz enezó család. — A népjóléti miniszter válasza. Andrássy újév után kilép a kereszténypártból. — A letartóztatott politikusoké vérző óvadékot ajánlottak fel a vádtanácsnak. — A miskolciak négy felvidéki megye visszacsatolását kérik. Újra szabályozzák Szlovákia déli határát? — A francia kamara elfogadta a békeszerződés gazdasági határozatait. — A magyar csendőrség bevonult Sopronba. — Törvény a tisztességtelen kereskedelem ellenjegyzésekkel kísérték Huszár Károly idevonatkozó adatait, — Koldusok szájából veszik ki a falatot, — mondották, — s a£ antantot értették az alatt. A népjóléti miniszter beszélt ezután s kijelentette, hogy az állam nem érzéketlen a nyomorral szemben. A múlt évben is megtett az állam minden tőle tehetőt. A bajt most leginkább abban látja, hogy a középosztály, mely eddig legjobban kivette részét a segítőakciókból, öszszeomlott, a hadigazdagok pedig, miliókat harácsoltak össze a bábom alatt, M2K hajlandók áldozatra. De megtaláljuk a módot, — mondotta a miniszter, — hogy rákényszerithessük őket kötelességükre, mert ha más képen nem megy, adóztatással fogjuk a kérdést megrdani (Bernolák beszédét a Ház nagy tetszéssel és tapssal fogadta.) Budapest, dec. 30 (Saj. tud.) Andrássy Gyula gróf tegnap délután a kereszténypárt öt vezető tagjával Lingauer Albinnal, Taszler Bélával, Milotay Istvánnal, Pallavicini Györgygyel, és Haller Istvánnal tárgyalt. Már befejezett tény, hogy Andrássy Gyula közvetlenül újév után megjelenik a kereszténypárt klubhelyiségében, és formális konferencián bejelenti az elnöki tisztségről való lemondását és a pártból való kilépését. A konferencián részletesen ki fogja,fejtesz e lo.kat, amelyek elhatározását megértették és felsorolja azokat az indokokat amelyek miatt nem állhat többé Bethlen oldalán. Ugyanekkor Andrássy kérni fogja híveit, hogy ne kövessék őt kilépésében, hanem továbbra is maradjanak a kereszténypártban. Andrássy hitvallást szándékozik tenni, hogy miért cselekedett úgy, ahogy IV. Károly magyarországi láBudapest, dec. 30 / (Saj. tud.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Huszár Károly inter-»tollált a tömegúyisorról Felemlihogy felkereste a nyomortanyákat és kétezernyolcszáz családról készített statisztikát ismertette a külföldi missziók jótékony akcióját, valamint azt a levelet, melyet a mis- sziók és a pápai nuncius intéztek a kormányhoz, továbbá azt a választ, amelyet erre Bernolák népjóléti miniszter adott A miniszter a legnagyobb hálával emlékezik meg a hollandusok és a svájciak naffykicsiségéről Mide(MyóeL kifeknti, hogy a narik egyetlen országgal se ápnak el olyan igazságtalanul, mint Magyarországgal, melyet földjének kétharmad részétől fosztottak meg. A pápai nuncius levelének felolvasása alkalmával kitűnt, hogy a külföldiek milliárdokat fordítottak a tömegnyomor enyhítésére, addig a magyar gazdagok semmit sem tettek ez ügyben. A pápai nuncius azt ajánlotta a magyar kormánynak, hogy a fényűzés megadóztatásából befolyó jövedelmet fordítsa az állam a nyomorgók felsegítésére. Erre nézve azonban az volt a népjóléti miniszter válasza, hogy a magyar állam nem rendelkezik anyagi eszközökkel a nyomor leküzdésére, miután a jóvátételi bizottság budapesti tartózkoldálya egymagásan félmilliárdbaketáris viszonyok folytán a kormányzóivi három millió koronás fizetésével vemben csak egy angol hadnagynak nyolc milliót kellett kifizessenek.gy a nemzetgyűlés tagjai a legnanásu felháborodással vették tudomány attóvátételi bizottságnak a geit s agot terhelő óriási költség ___pepink- szenvedélyes megtogatása idején cselekedett. Lépéseinek ódiumát — mondotta, — sen vkire sem akarja hárítani, egyedül vál ki ra, a felelősséget és ezért áll félre. Budapest, dec. 30 (Saj. tud.) A királylátogatással kapcsolatos bűnügyben letartóztatott politikusok védői beadványt nyújtottak be a vádtanácshoz, melyben kérik, hogy védenceiket óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Rakovszky István védője, Bonta Károly arra való tekintettel, hogy védence-nek birtokai csehszlovák területen vannak,százötvenezer koronát, Grátz Gusztáv védője, Vázsonyi Vilmos háromszázezer koronát Sigray védője Ruzsinkó Béla, hatszázezer koronát és Schnetzer tábornok védője Sándor László, százezer korona óvadékot ajánlottak föl. A közös kérvényben a 1. védők újból megindokolják, hogy a terheltek szökésétől nem lehet tar-*, tani, mert a környező államokba való szökés, reájuk, mint exponált királypártiakra nézve, egyáltalán nem volna kívánatos. A vádtanács a védők kérelmében még a mai nap folyamán dönt. / Prága, dec. 3(L (Saj. tud.) A Slovenski Politika írja: A miskolci kereskedelmi kamara a budapesti antantmisszióhoz, valamint a népszövetség elnökségéhez, memorandumot intézett, melyben hosszadalmasan fejtegeti, hogy Magyarország a Felvidék nélkül nem életképes s ezért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a Tótföld négy megyéjét visszacsatolják Magyarországhoz. Bukarest, dec. 30 (Saj. tud.) A prágai Nalasty azt a hírt közli, hogy a nemzetközi határmegállapító bizottság Szlovákia déli határát újra fogja szabályozni. Arról van szó, hogy eldöntsék, hogy en- nek az országrésznek a határa a Duna főmedencejel legűen-e, vagy pedig ar folyam folyása jelezze a jövén-idő határt, mely utóbbi esetben nem volna állandó jellegű. A Nazlasty, mely attól tart, hogy Csehszlovákia területet veszíthetne és elveszíthetné a dunai forgalmat, azt mondja, hogy jövőre csak a folyam főfolyása lehet a határ, ami egyébként a békeszerződés rendelkezésének is megfelel. Páris, dec. 30 (Saj. tud.) A kamara külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta Guerrier jelentését a trianoni békeszerződés gazdasági határozatainak Magyarországra vonatkozó alkalmazásáról. Sopron, dec. 30 (Saj. tud.) Tegnap délután Sopron városába bevonult a magyar csondőrség. A csapatok egyelőre még antant parancsnokság alatt állanak. A katonaság holnap érkezik. Vasárnap délelőtt valamennyi templomban hálaadó istentiszteletet tartanak, amit az ünnepélyes átadás fog követni. Este fáklyás és lampionos menet lesz, amely után a német színházban díszelőadást tartanak. Hétfőn délelőtt a város polgársága Thurner Mihály polgármester elé vonul, akinek Sopron megmentésében a legnagyobb érdeme volt. Budapest, dec. 30 (Saj. tud.) A kereskedelmi miniszter néhány héttel ezelőtt a tisztességtelen kereskedelem meggátlása céljából törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. A parlamenti bizottság tegnap tárgyalta a javaslatot és azt kisebb módosításokkal el is fogadta. A törvény kimondja, hogy az üzleti tisztesség ellen vétkezik az, aki reklámszédelgéssel csinál konkurenciát. Tilos az árunak oly jellegzetes külső elnevezéssel való forgalomba hozatala, ami más vállalatnak jellemzői reklámja. A törvény kimondja azt is, hogy súlyos büntetéssel büntetik azokat az alkalmazottakat, akik a cég titkait elárulják, vagy üzletszerűen felhasználják. A törvény ellen vétőket hat hónaptól egy évig terjedhető fogházbüntetéssel büntetik. Folytatják a római konferenciát. * Bécs, dec. 30 . (Saj. tud.) A Neue Freie Presse értesülése szerint a római konferenciát, melyet június közepén félbeszakították, január 21-én folytatni fogják. A konferencián a monarchia, utódállamai: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, és Lengyelország képviselői fognak résztvenni.