Brassói Lapok, 1922. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
restben igen nagyjelentőségű látoga- tásokat várnak. Belgrád, jan. 13. (Rador) A jugoszláv-román egyez-mény megkötésére nagy befolyással volt a két állam uralkodóházaiban történt eljegyzés. Az egyezséget az eljegyzéssel egyidőben alá is írták. Bukarest, jan. 13. (Saj. tud.) Mihai Dobreanu, csikmegyei kormánypárti képviselő kilépett a néppártból. Bukarest, Jan. 13 (Rador) Oltescu pénzügyminiszteri államttitkárt a Banca Nationala cenzorává nevezték ki A nép fiai megértik egymást A horvát faluk népe a zaklatott magyarok védője. Ii / Eszék, jan. 10. (Saj. tud.) Az eszéki »Magyar Ujság» az alábbi érdekes tudósítást közli egyik legutóbbi számában: Bjelovar-Krizevci vármegyében, Po-Kovica község mellett fekszik a kis Osorva falu, amelyben 35 magyar család él. A község lakói az utóbbi időben nagy bajban voltak, mert az ismeretes miniszteri rendelet értelmében minden oldalról zaklatták őket, hogy passzust szerezzenek. Szegény magyarok, jutottak fűhöz-fához, negyven esztendeje élnek itten, a beográdi magyar konzulátus természetesen nem adott nekik útlevelet, hisz egyikük se tudott ennyi idő múltán magyar illetőséget igazolni. A belügyminisztérium a zagrebi vládákhoz küldte őket, a zagrebi visszautasította Belgrádba. Így jártak Ponciustól Pilátusig, míg végre egyiküknek eredeti Öt- Tété támadt. "Az urak nemértenek meg bennünket, forduljunk a községi birákhoz. A tőzsgyökeres horvát biró megértette a bajt, összehívta a környék összes színtiszta horvát községek lakóit és elébük terjesztette a szegény zaklatott magyarok kérelmét. Itt akarnak élni egytől-egyig, állampolgárok akarnak lenni, csak hagyják már őket békében. egyhangúlag határoztak a derék horvát parasztok. Dehogy is engedik bántani magyar testvéreiket, községi illetőséget adnnak valamennyinek és szeretnék látni, ki meri még őket ezután is zaklatni magyar anyanyelvük miatt. Ha ezektől az egyszerű, romlatlan földmívesektől tanulnának az urak is, akkor máról-holnapra megszűnne a nemzetiségi kérdés az SH3 királyságban. „REDOUT“ VARIETÉ és ÉTTEREM Hischer-utca Nemzetközi attrakciók. Történet a bagdadi bazárból — A Bra*ói Lapok eredeti tárcsa. — írta: Csermely Gyula. Selymese* ragyoge égbolton » magasan tündöklött a délévi nap, ás bár ilyet tó* Varázsolta szobáját a palota kertészének keze és bár márványmedencés kis szökőkút hüs vizsugarákat lövell a magasba, Harun al Rasid, a dicső kalifa, mégis fullasztónak találta a hőséget a teremben, intett hát a krónikásának, aki előtte ült és felolvasott neki tőrénekeket a régmúltról, hogy nyaldbolja hóna alá a tekercseket és kövess... a kertben majd folytatja. A palotához tartozó kertben, mesterséges barlangboltozat hüsében, a felolvasó folytatta ahol elhagyta ésakaiha csupa fül és merő figyelem lett. Menynyi okosság és bölcs szentencia, menynyi igazság és találó ítélet hangzott feléje a történtekből, amiket hallott. — Dicsőbb emlékük az elődöknek ez a krónika, — mormolta meggyőződéssel és Simogatta a szakállát — mint a turbók, amik sírhelyük fölött pompáznak. A turbók elvégre mulandók, a márványból vagy ércből való emlékek is. Végez velük vagy az idő, vagy ellenség jön és elpusztítja őket,hogy se ő ne lássa, íme az őslakó. De a betűt, a szót és az igazságot, amit hirdetnek, a krónikák, nem törölheti ki a világból száz ellenség sem. Meghamisítani a történelmet lehet, de semmivé tenni már nem lehet és a meghamisított történelemből is előbb -utóbb kitör az igazság... És adja Allah, — folytatta a kalifa — hogy késői utódom úgy vélekedjék felőlem, mint én vélekedem őseim felől, akikről e krónika szól. Nemcsak történetek és peresetek és szentenciák voltak ott megírva, hanem egyszerű mondások és tételek is. Ilyen megörökített tétel volt a következő: — Allah szárnyakat adott a fecskének, kinek a levegőben vagyon terítve az asztala, és szárnyakat adott a gó lyánydia, kinek eledele a földön terem, az iszapban. Szárny és a szárny között nincs külömbség, de gyomor és gyomor között van. A gólyából tehát sohasem lesz fecske és a fecskéből sohasem lesz gólya.... Az embereknek is szárnyakat adott az Isten — az eszük és a beszédjük az ő szárnyaik — és ezen szárnyak között igenis van külömbség de a gyomra minden embernek egyforma. Az emberi sólyomból tehát* ha úgy fordul, szarkamadár, denevér, de még vámpír is lesz.... * A kalifának nagyon megtetszett ez a feljegyzés. Kétszer is felolvastatta magának, és hogy kihallgatásra jelentkezett a vezére, ennek is elolvastatta ti szentenciát és épen kérdezni akarta: no, mit szólsz hozzá, vezérem, Halit? ....mikor az utca felől nagyzajongás hallatszott. Emberek lármáztak: — nem tűrünk meg a bazárban, te kópék ! Emre, a kádítie, te Ibrahim! * — Nézzél csak ki az utcára, vezérem és tudakold meg, — rendelkezett a nagy ur — mi bajuk van azzal az emberrel? Akit kopeknek, kuvasznak neveznek. A nagyvezér kisietett az utcára és csakhamar jelenthette az urának, hogy abazárbeli kereskedők lázonganak egyik társuk, Ibrahim ben Daud ellen,hogy eleszi előlük a kenyeret. Pang az Üzletük miatta, ő meg tíz kézzel se győzi, annyi vevője van. Most a kádi elé kergetik, panaszra. ■ i— Hát csak érig, ki megint az utcára és ha visszajönnek, — parancsolta a kalifa —, tudd meg tőlük, mit végeztek a kádinál? Fél óra múlva megint jelenthette a nagyvezér, hogy mit tudott meg.. A kádi nagyon rövidesen végzett, csak megsimogatta a szakállát és azt mondta, a panaszosoknak, hogy: — majd....., gaajd. Majd kimegy a Veiysxincra a baszdrba és majd igazságot tesz, csak várjanak nyugodtan. " Harun ai Rasid összeráncolta*, a homlokát. — Vagy úgy, — mondta méltatlankodva, szinte haraggal — az igazságnak várnia kell, az ráér? Forró ételt várjon az igazság, hogy csak akkor nyúl hozzá az ember, mikor már ki halt? Elbocsátotta a felolvasót és mikor maga maradt a vezérrel, közölte vele, hogy el fognak menni a bazárba. — Közönséges embereknek öltözünk és ?Majd meggyőződünk róla, — mondta — vétkes-e vagy nem vétkes az a Daud Vjoue.je Ihr.Lim? Reggel, vincáról jött utasoknak öltözve, elmentek a bazárba és szétnéztek. (Volt ott üzlethelyiség és műhely több mint száz is, de egyiknek sem lett akkora forgalma, mint a kereskedőnek, aki a kút mellett árult ( !)- Az-e várjon az az Ibrahim? Nézzük meg. Közelebb mentek és látták, hogy mig a többi boltosa a bazárnak meg a nevét sem irta ki az ajtóra, ez jókora táblát tett ki, melyen ez volt: »Itt árusít Ibrahim ben Daud, a legszentebb Alkorán tudója.«A kulifa akaratlanul is nevetett, — Különös ember, — mondta. — Érdemnek mindenesetre érdem, hogy egy bazárárus az Alkorán tudója, de csábit-e ezzel vevőket is? Csödileni csődit, s látom, több ember megy be az ő boltjába, mint a szomszédjaihoz.... de vásárolójüc is-e? Menjünk közelebb. Közelebb kerülve hallották, mint kezeli vevőit Ibrahim. Papucsra alkudott az egyik és sokallotta a kért harmadfél piasztert. — Mashallah! — ijedezett Ibrahim — drága ez a papucs.... ugyan mit gondolti Az Álkorán azt mondja, hogy penimí ír.m drága a nap alatt, csak a bűneinket fizetjük, meg drágán. Nos, ellentmondasz-e a Koránnak és drágás lod-e ezt a papucsot? , Dehogy is tette a jámbor. Hogy még dírábe essék egy kis árlealkuvás miatt? Inkább kifizette a harmadfél piasztert, holott kettőért is megkaphatta volna a sarut. " A kalifa jóízűen nevetett. — Látod, Halil. — mondta a vezérnek — úgy van, ahogy felolvasni hallottuk. Az ész és a beszéd az ember szárnyai, és ezen szárnyak között mekkora a különbség ! A többi kereskedő beszél és rábeszél, de egyik sem olyanügyesen, mint ez az Ibrahim,pedig botot érdemel a talpára, mert senki sem mondja a Korán, hogy semmi sem drága a nap alatt. De hát mit tudja a vevő, hogy mi van a szent könyvben, mi nincsen? ! i,C 1 ,1 !Egy másik vevő selymeket mustrált és hogy kevesebbre tartsa Ibrahim az árát, atymáló gesztussal azt mondta, hogy bizony szebbeket is látott a bazárban. Fénylőbbeket, lágyabbakat, jobbakat. i ! Más boltos az ilyen beszédre megesküdött volna akár tízszer is, hogy szebb selyem egész Bagdadban nincsen, ámde Ibrahim ben Daud csak fölényesen mosolygott és úgy szólt:1 —• Jobbakat láttál? Fénylőbbeket, simábbakat szebbeket? Hát nem tudod, mit mond a mi szent Koránunk? Hogy a halandó érzékei között a szent a legnagyobb csaló. "A sivatagban utazol el Magyarország ügye. A nemzetgyűlés ülése. — Rakovszky a királykérdésről. — A soproniak hűségét emlékoszloppal örökítik meg. — Rassay tiltakozik az idegen jutalmaknak a királyválasztásba való beleszólása ellen. — Nagyatádi ragaszkodik a községenkénti titkos választáshoz. — Kecskeméten február 5-en lesz a választás. — Az osztrák-magyar tárgyalások. — Megállapították a tanácskozások munkaprogrammját. Külön bizottságok tárgyalják a pénzügyi és a kereskedelmi ügyeket. — Közeledés Ausztria és Magyarország között. — Bethlen István nyilatkozata. Budapest, jan. 13 (Saj. tud.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén az indemnits vitájánál Hornyánszky Zoltán a királykérdést feszegette. Vita közben Rakovszky István többször hangoztatta, hogy nem fenyegette Bethlen István miniszterelnököt akasztással, majd a vitézi telkek adományozását tette szóvá és követelte, hogy a telkeket ezután érdem szerint kapják. A királykérdésben Rakovsky hangoztatta, hogy a királynak nem csak joga, hanem kötelessége volt visszatérni, mert akkor már megszűnt a forradalmi állapot. Hegedűs György a munkás és a zsidó kérdésről beszélt. Azt fejtegette, hogy miért nem lehet kibékülni a munkássággal? Történelmi példázatokkal igyekezett igazolni, hogy a nemzetnek sohasem kellett a zsidóság. Szabó József interpellációjában a kormánynak a szoc. demokratákkal való megegyezését tette szóvá. A szociáldemokraták — mondotta — a Károlyi-forradalomkori terrorral dolgoznak. A keresztényszocialista munkásságot vallási meggyőződésükért kigúnyolják és üldözik, majd példának fölemlítette a jelenlegi Ganz- Danubius gyári sztrájkot. Vass miniszter válaszolt Szabó, interpellációjára. Vass válaszában kijelentette, hogy nem tesz külööbséget munkás és munkás között, de követeli, hogy a munkások se tegyenek különbséget. A munkásság, mint gazdasági szervezet, — mondotta — a kormányzat részére, bármily irányt kövessen is, egyformán értékes, éppen ezért a gazdasági szervezkedésben az ellentétek kiküszöbölésére hívja fel a munkásságot. Az interpellációk után a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról nyújtottak be javaslatot. A soproniak tántoríthatatlan hűséget emlékoszloppal kívánják megkövelni. Az emlékoszlopot Sopronban fogják felállítani és címerébe a «Civitas fidelissima» jeligét veszik föl. Budapest, jan. 13 (Saj. tud.) A nemzetgyűlés mai indemnitási vitájánál Rassay Károly határozati javaslatot terjesztett be, a volt királyi ház tagjait megillető közjogi jogosítványok ügyében, így kéri főudvarnagyi bíróság megszüntetését, valamint tiltakozik minden olyan külső beavatkozás ellen, és hatálytalannak nyilvánít akár múltban, akár a jövőben kötendő olyan kormánymegállapodást, amely a királyválasztást az idegen hatalmak hozzájárulásától teszi függővé. Budapest, jan. 13 (Saj. tud.) A parlament folyosóján ma délelőtt az a hír terjedt el, hogy a királyi család egyik tagja Budapestre érkezett. Utána jártak a hírnek és meggyőződtek arról, hogy a hir felelőtlen elemek kitalálása. Budapest, jan. 13 (Saj. tud.) Nagyatádi Szabó István kijelentette, hogy ragaszkodik a községenkénti titkos választáshoz és lajstromos választójogot nem fogad el. Budapest, jan. 13 (Saj. tud.) A Rubnek Gyula halálával megüresedett kecskeméti választókerületben február 5-én lesz a választás. Bécs, jan. 13 (Saj. tud.) Schober és Bethlen a legutóbbi napokban három izben tanácskoztak. A legutóbbi tanácskozáson főleg a két ország jövőbeli politikaii 120 nyárról tárgyaltak. Ausztria és Magyarország között a kereskedelmi és áruegyezményre vonatkozó megállapodásokat biztosra veszik, a legnehezebb a pénzügyi és kártérítési kérdések tisztázása. Bécs, jan. 131 (Saj. tud.) Az osztrák magyar, tárgyalásokon részletesen megbsélték Ausztria és Magyarország jövő politikai viszonyát, azonban a részletes megállapodásokat még nem kötötték meg. Bethlen István csütörtökön folytatta tanácskozásait és pénteken visszautazott Budapesre. . Bécs, jan. 13 (Saj. tud.) A magyar osztrák tanácskoások délelőtti munkaprogramját megállapították, az érdemleges tárgyalásokat pedig délután kezdették meg. Tegnap reggel Bethlen miniszterelnök Schober kancellárral a holland követség vendége volt, délben pedig a magyar követségen Bethlen adott ebédet az osztrák delegáció tiszteletére. Bethlen péneken hazautazik, a delegáció azonban még öthat napig Bécsben marad, és ez alatt az idő alatt befejezik a szaktanácskozásokat. Tegnap reggel a kormányelnökök a külügyminisztériumban rövid megbeszélést tartottak. Az együttesülés megnyitásakor Schober kancellár örönét fejezte ki a fölött, hogy a két állam megkezdte tárgyalásait, majd három bizottság megalakítását javasolta. A bizottságok külön- küön a pénzügyi, a forgalmi és a kereskedelmi ügyeket fogják letárgyalni. Bécs, jan. 13 (Saj. tud.) Tegnap este a külügyminisztériumban a magyar delegáció tiszteletére lakoma volt. A vacsora folyamán Schober kancellár feköszöntőt mondott és Bethlen miniszterelnöknek legforróbb köszönetét fejezte ki, hogy eljöttek Bécsbe. A közvélemény kedvező előjelét látja, —mondotta, — hogy azokat a nehézségeket, amelyek az utóbbi időben a két állam között felmerültek, most már le fogják küzdeni. A függőben maradt kérdéseket nem sokára mindkét félre kielégítő módon fogják elintézni, és a két ország közös fáradozása őszinte és benső barátságra fog 12 ■* ***■■■