Brassói Lapok, 1922. március (28. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
toraleu. Szerkesztőbe», és kiadóhivat: Brassó, Kapu u. 64-66. Telefonszámok : Szerkesztőség 0 177« Kiadóhivatal . 82. Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. XXVIII évfolyam Kremov*Brassó, 1922. március . (Szerda.) POLITIKAI NAPILAP ^9 szám madyar jelölt tünetes visszautasítása minden komoyabb indok nélkül megdöbbentő. Tehát már nemcsak kevesen választhatunk, nemcsak a hiányos választói Tendher és a kerületek mesterséges beoszása akadályozza akaratunk igazi megnyilatkozását, hanem még attól a nőhiány mandátumtól is megfosztanak, amely becsületes eljárás mellett, biztos lett volna a magyarság számára. Nevetségesek és kisszerűek, erős tettekés jogtalanok azok az ürügyek, amelyek ámenjelöltjeinket, mindmegannyi érdemes, derék, kifogástalan egyéniségű polgárt, a magyarság osztatlan bzalmának letéteményeseit elutasítottál. (Hogy nincs felvéve a választói Hiában, az nem indok, mivel a törvény nem tiltja, hogy ilyen is jelölhető és választható ne legyen. Ennek az ebírálása egyébként is nem az előzees választási eljárásra, hanem a finandátumok igazolására tartozik. Ilyen kifogással csak a már megválasztott képviselő megbízólevele volna megámadható, az ellenjelölt Választóinnk petíciója útján. Hogy Y nem tett esküt,? Hát mióta vált jogfosztó deliktummá az, hogy egy voltmagyar tisztviselő még a békeszerződés aláírása előtt, hivatali eskükéhez és állampolgári kötelességébe? Shiven, ezzel ahűségnyilatkozattal addigi akart várni, mígt a békekötés végleg eldönti a területi kérdést, s aktuálissá, esedékessé teszi az eskütételét? Vagy annak a magyarnak, aki az első bizonytalan időben, roppant erkölcsi, lelki és anyagi válságban, erős lélekkel tűrt és várt, most már emiatt egyéb polgári jogot vagy kötelességet nem szabad gyakorolni? Nem szabad például tagja lenni, a hadseregnek vagy adójával hozzájárulnia az állam fenntartásához vagy hivatását a közélet javára szeli miével és munkájával szolgálnia?Aki itt maradt, itt él, itt dolgozik, enek az országnak polgára, s egyéként a passzív választói jog ismert feltételeinek, kellő életkor, bűnetlen előélet egészséges elme, stb. megfelel, az választható. Ha ilyen a törvényben és törvényjellegű rendeletben meg nem állapított kifogással visszautasítanak, az hatalmi önlény, melynek súlya és felelőssége azokra hat vissza, akik elkövették. De másrészt, mi szüksége van rá a kormánynak, hogy ilyen erőszakolt —hogy ne mondjuk erőszakos lépés se állja útját a magyarság választási évényesülésének? Eldönti-e várjon a sorsát az a tíz-tizenöt mandátum, amelyet esetleg ilyen módon elharácsol a magyarságtól? Nem azt kell-e mondanunk a mandátumféltés eme rikító látványára, amit Giordano Bruno mondott üldözőinek, mikor a halálos ítéletet kihirdették előtte: Ti jobban féltek mint én!? Mintha a liberális kormány jobban félne a választások eredményétől, mint a magyarság, mintha egész élete, pozíciója, jövője függne attól, hogy a mi néhány biztos kerületünket — rabulisztika és önkény útján a maga pártjának biztosítsa. Ez a sérelem világgá kiált, s nem fogja gyarapítani a kormány erkölcsi tekintélyét sem itthon, sem a külföldön. Ellenben nyilvánvaló bizonysága lesz mindenkor annak, hogy a csatolt területek magyarságának jogait elkonfiskálják, a politikai érvényesüléshez való alkalmától megfosztják, a polgáriél politikai szabadság és egyenlőség terített asztalától durván, kíméletlenül, visszautasítják. Vagy nekünk is patálnunk kellett volna a »liberális« kormánnyal, mint a szászoknak? Nekünk is sikereznünk kellett volna a kedvező konjunktúra kihasználásával, s a jogok Bukarest, febr. 217. (Saj. tud.) Az Adeverul írja: Midőn a választókerület összehívásáról szóló dekrétumot közöltük, jeleztük, hogy Erdélyben a kamarai választások március 6. és 7-ik napjain, a szenátusi választások előtt lesznek. Mindenki tudta, hogy a jelölti nyilatkozat benyújtásának utolsó napja február 27-ike, mert a választás első napja március 6-ika, Készífő. , Számos választási iroda elnökelapokban is hirdette, hogy ezen a napon veszi át a jelölti nyilatkozatot. A kormány azonban megállapította, hogy a 8 nap nem egy hetet jelent, hanem nyolc napot, s ezért a jelölti nyilatkozat beadásának utolsó napja február 27, minthogy pedig vasárnap senkit sem lehet munkára kényszeríteni, azért a választási irodák csak Iszombat délután 1 óráig fogadjanak el ilyen nyilatkozatokat. Minthogy erre a meglepetésre az ellenzékiek nem voltak elkészülve, ez az időpont el fog telni, anélkül, hogy azellenzékiek nyilatkozataikat beadták volna. Ez az oka annak ,hogy Erdélyben hétfőre tűztékki a választások első napját .A kormány mindenesetre előre gonddolt erre a machiavellista operációra és azt akarta, hogy legyen ürügye, mellyel a törvényes idő előtt két nappal lezárhassa a jelölési nyilatkozatok benyújtását. Ugyanez a magyarázata annak is, hogy miért lesznekErdélyben a szenátorválasztások a kamarai választások után. Senki sem sejtette, hogy ezt a látszólag az ellenzéknek kedvező intézkedést a kormány miért tette, mert hiszen az ellenzéknek a kamarai választásokon kedvezőbbek a kilátásai mint a szenátorválasztásokon. . Most megvan a magyarázat. Ha a szenátus választás volna korábban, az ellenzék erről a trükkről értesült volna s idejekorán benyújtotta volna a nyilatkozatokat így azonban az ellenzék teljességéről, az elvek tisztaságáról a magasabb faji és nemzeti hivatásról egy alkalmi ígéret Jancsi pénze fejében (majdnem tudáspénzt irtunk) lemondanunk? Amagyarság elszánt lélékkel fogadja a súlyos inzultust. Nem veszti el sem a fejét sem a reményét.Azzal az erővel, ami rendelkezésére áll, s azokkal az erőkkel szemben, amelyek le akarják törni, törhetetlenül fog küzdeni. Ha már fölemeltük az aktivitás lobogóját, nem fogjuk kiejteni a kezünkből, mert vásznán a nemzeti becsület és a polgárjog kettős csillaga ragyog. Az arcunkba csapott ökölütésre a francia daccal felelünk. Csak azért is! Csak azért is előre, isteni és emberi jogaink teljessége felé, s a kamarai választásokban vereséget fog szenvedni. A kormány ilyenn magatartásával szemben egész Erdélyben nagy a méltatlankodás. Értesülésünk szerint, hakitűnik, hogy a határidő megrövidítése miatt számosan estek el a jelöltetéstől, akkor az egész nemzeti párt visszavonul a választásoktól és Gyulafehérvárra összehívja a pártkongresszust, hogy a teendők felől határozzon. Arad, febr. 27. (Saj. tud.) Az aradi Románul vezető helyén Goldis a nemzeti párt új feladatáról és létjogosultságéról cikket írt. E cikkében ezeket mondja: — Midőn a gyulafehérvári nemzetgyűlés proklamálta az új román államiő alapelveit, ugyanakkor ez a gyűlés a román nemzet nevében a román nemzeti pártot bízta meg, hogy ezeket az elveket váltsa valóra. Semmi értelme sem lett volna annak, hogy a gyűlés ezeket az elveket proklamálja ha végrehajtásukról is nem gondoskodik. íme ez a román nemzeti párt újmissziója. A nemzeti pártnak ezen új missziója még nincs befejezve. A nemzeti pártnak mindaddig fenn kell maradnia, míg a gyulafehérvári proklamált elvek megnem valósultak, míg ezeket az elveketaz új román állam alapjába nem építették be. Ezeket az elveket újra átolvasva és azokat, melyek az emberi haladás örökcéljaiból folynak, láthatjuk, hogy ezekaz alapjai minden civilizált államéletnek s ennél fogva a román nemzet jövendő boldogulásának csalhatatlan előfeltételei. Ezek az elvek »Erdély lelke« fenkiek a képviseletére egyedül a román nemzeti párt van felhatalmazva és hivatva. Ha százszor is megszüntetik a román nemzeti pártot, mint phőnix madár fog ij életre kelni, mert az embereket és a szervezeteket feloszlathatják, de a nemzeti öntudatot meg nem ölhetik. Erdély az ő öntudatát bele akarja oltani az új román államba és mindaddig nem lesz boldog ebben az államban, míg abban idegen szellem uralkodik. Könnyen érthető, hogy legfőbb történeli hivatásán kívül a nemzeti párt arra is hivatva van, hogy Erdély és az erdélyiek különleges érdekeit is képviselje és védje. Hogy képzelheti el azt bárki is, hogy Erdély egy csaknem akkora ország, mint a régi királyság, melynek népe felvilágosodott és jogainaktudatában van külön politikai szervezet nélkül maradhasson. Míg az egészromán nemzet asszimilálódása a Dnyesz tértől a Tiszáig végbemegy, évtizedek fognak eltelni és addig minden egyesmovinciának külön politikai szervezete esz. ■ Kolozsvár, febr. 27. (Rador) A Patria írja: Egész Erdélyben 23 nemzeti párti jelölt jelölését fogadták el. Az összes paraszt és Jorga párti jelöléseket, valamint 16 magyar és 4 szocialista jelölést utasítottak el. Kolozsvár, febr. 27. (Rador) A román nemzeti párt ma délután 6 órakor ülést tartott. Kolozsvár, febr. 27 (Rador) Take Ionescu Nagybányáról ma Kolozsvárról érkezett, ahol részt vett egy népgyűlésen. Marosvásárhely, febr. 27. (Rador) Popescu volt prefektus, az erdélyi nemzeti párt jelöltjének jelölését visszautasították. Nyárádszeredán Siciu dr. Averescu-párti képviselő jelölését, míg Mezőbárdon Orbán Károly magyar jelöltet utasították vissza. Dr. Bogdán szászrégeni jelöltet ötször utasították vissza, ötödikszer az volt indok, hogy egy-két jelölőlajstromban Péter, a listán pedig Petru néven szerepelt. Kolozsvár, febr. 27. (Rador) Vajda Sándor ma töltötte be ötvenedik életévét. Születése alkalmával sokan keresték fel üdvözlésekkel, többek között Maniu Gyula is. Kolozsvár, febr* 27. (Sajj*, tud) Maniu Gyula aki a klinikán betegen fekszik, a Lupta munkatársának politikai kérdésekben nyilatkozott. A nemzeti píárt vezetni még most betegen is aktív részt vesz a politikai életben.. Klinikai Szobájában telefon van felszerelve így tartjafenn a vidékkel Valót összeköt(.v.'i.é.t. Mindenünnen híreket kapt. Manju ftitkára közlői főnökének utasításait* Szóba került a szászok magatartása is- Maniu aztmondta errre nézve, hogy beszélt Szebeninel és értesült a szjászi nemzeti tanács határozatáról, mely szerint a szászokazokban a választói kerületekben, ahol ők kisebbségben vannak, a liberális jelöltet támogatják. — Brandsch — wordova Maniu nem fogadta el ezt a hsározatot, és megtrámladta Roth Ottó díjut, alá az ellenkező állásponton volt- Brandsch azt javasolta, hogy azokban a Választói kerületekben, ahol nem lehet szász jelöltet választgadni, de ahol vannak. Szász választók! a jelszó az legyen, hogy olyan jelöltre kell szavazni, akinek egyénisége biztosítékot nyújt arta, hogy a kisebbségek jogait a gyulafehérvári határozat alapján respektálni fogják. Minthogy pedig Brandsch javaslatát a többség elvetette, Brandsch visszalép a jelenlegi választásokban a jelöltet értük Az újságírónak arra a kérdésére, hogy milyen hiányok vannak az erdélyi választótsi törvényben, melyek alapján a libeálisok itt oly sok mandátumot fognak szerezni, (Maniu ezt felelte: — Az Erdélyben érvényben levő Választói törvényeknek nincsenek hézagai, ellenkezőleg, ami a r£iesztői szabadság korlátozását, a korrupciót és más visszaélésévé. lU’evisekkel ’szigorúbb szent* delkezédkel. -r' .'.hat-, '-rV’í a jriági Vjirályságbe.— -X- ev.a tcry i’dyn A román politika eseményei. Miért kellett Erdélyben két nappal előbb benyújtani a jelölési nyilatkozatokat ? — Goldis a nemzeti párt uj feladatáról és létjogosultságáról. —Erdélyi választási hírek. — Vajda Sándor 50 éves. — Maniu Gyula a szászok magatartásáról és az erdélyi választásokról. Választási atrocitások. — Miért késik a lengyelországi és a csehszlovák válasz. — A Schuller ügy.