Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)
1922-05-04 / 101. szám
Araleu. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Kapu u. 64-66. Telefonszámok: Szerkesztőség . 177. Kiadóhivatal . 82. Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPIL XXVIII. ÉVFOLYAM. BRAJJOV-BRASSÓ, 1922. Május 4. (Csütörtök.) 101. SZAM. Amb. 219. Sibiu A magyar gazdák napja. 2 Az ébredő Gyergyószentmiklós. — A délelőtti ünnepségere. — Diszebéd. — Népszanapély. — A kézműipari kiállításon. — A kiállítás kitüntetettjei. — Műkedvelői előadás. — A siker részesek Fölemelő ünnep volt. A legszebbek egyike, melyek az annekszió óta a létéért küzdő magyarságra a csatolt területen virradtak.. Pedig csak a gyergyói gazdák ünnepeltek. Csak a székelységnek ez a szélső hajtása, mely ott a határhavasok alján elszigetelten, majdnem elhagyatottan küzd a földért, az életért, a jövőért. De ünneplő szívükben, amely egy napra megállította sebei vérzését, az egész magyarság szive dobogott, s abba a barázdába, melyet annyi komolysággal, annyi odaadással, és a szent földi iránt való annyi szeretettel szántottak azon a gyűlésen, az együvétartozás, a közös kötelesség, a közös remények egészséges, sokat ígérő magjait hintették el. Az alábbiakban a gyergyói gazdanapon jelen volt belső munkatársunk részletes beszámolót adt a nagyszabású gyűlésről, s mi meghatóban, a magyar erő és magyar akarat szépséges megnyilvánulásától, magyar szivel köszöntjük a székely gazdák ama lelkes táborát, mely ezt a szép, napot, annyi felleges korú, annyi viharos villám, annyi fájdalmas átélés közepett ránk derített. Gyergyószentmiklós, máj. 1. (A Br. L. kiküldött munkatársától.) A gazdanap megnyitása kilenc órára van jelezve, de már hét órakor talpon vagyunk. Komor szürkeségben borongnak az utcák, a Libán és a Gréczes felől hideg szellő borzolja fel a Fogarassy utcán végig szaladó tisztavizű patakot. Valami nyomasztó kilátástalanság tömül a levegőt, ami besurran az ablakunkon, s végigterpeszkedik bensőnkön. Nyolc óra felé némi változás. A katholikus templomkert kő szentje már nem húzza olyan fázósan magára kopott,A viharvert palástját, a nap áttörni készül a házak fölött lebegő vigasztalan fátyolt, hogy rövid fél órán belül teljes pompájával ékesítse fel a tavaszba zsendülő vidéket. Ünneplőbe öltözött emberek sietnek a Főtéren át, mind egy irányban. A sporttelep és a baromvásártér felé magasan lebegő s a napsugárban aranyosra színezett porfelhő jelzi, hogy hol keressük a kiállítás színhelyét Tábori mise. Még nincsen kilenc óra ,s a Gyak sporttelepén felállított oltár előtt megkezdődik a tábori mise. A programra első pontja ez: a kezek összekulcsolódnak, s a világos zöld pázsitú rétről könyörgés és hála száll fel a madárdalos égbe. És az ég visszaint, ragyogással tavaszi napsugarak langy melegével biztatón, jókedvűen. A közönség közben mind nagyobb számban lepiék a sporttelepet Fiatalok, öregek, legtöbben gazdák, a föld és a természet legközvetlenebb osztályrészesei és imádói áhitatos arcot, benső nagy melegséget hoznak magukban az ő napukra. Siet mindenki helyet foglalni, hogy a misét követő megnyitó ünnepi beszéden és szakelőadáson jelen leintsen. Ezalatt megélénkülnek a büffésétrak is, hol tavasziasan öltözött nevető szén asszonyok, üde, bájos leányok veszik át a gondoskodást a megéhező és megszomjazó sok száz főre rugó közönség fölött. A délelőtti programul. A sporttelep közepén ácsolt emelvényen megjelennek a gazdasági egylet vezetői. Egy szürke hajú, de pirospozsgás, jóságos tekintetül és mosloygó szeriüt ember áll a középen. Köllő Ignác, volt alispán, a gazdasági egylet elnöke. Mellette, többek között, markáns arcú , kinek magasan ivett homloka, erőt, ákadatott kifejező arcvonásai elő pillanatra megfogják az embert. Csak éppen azt nem értjük, hogy milyen, szerepet tölthet be itt egy pap, ahol csak gazdáknak és szakembereknek lehet mondanivalója. Később érthető magyarázatot kapunk erre is. Köllő Ignác lendületes szavakkal nyitja meg a gazdanapot. Szavaiból a föld ésa gazdálkodás szeretete áradt ki Mindaz, amit mond, gyönyörű dokumentálása annak, hogy a székely gazdák érzik azt az erőt, amely munkájukban rejlik s nem feledik el kötelességeket. Utána Görög Joachim kanonok tart ünnepi beszédet Alig szólal meg, már tudjuk, hogy mit keres a gazdák között, már látjuk, hogy mint mindenütt úgy itt sem nélkülözhető az ő lelkesedése, gyújtó szava, minden közügy iránt megnyilatkozó nagy és önzetlen érdeklődése. A gazdanap jelentőségét méltatja s szavaiból csakugyan megértjük, hogy mit jelent az, összehozni, tömöríteni, közös úton, közös cél felé vezetni a székely gazdatársadalmat. Két szakelőadás következik. Fülöp József állatorvos a fehér és a piros-tarka szarvasmarhákról nyújt összehasonlító ismertetést. Alapos ismeretekkel, számos tapasztalat alapján a legapróbb részletekre kiterjedve szegzi le a fehér szarvasmarhatartás - tenyésztés előnyeit. Nagy érdekességű és nagy figyelemmel meghallgatott előadása után Gaál Lajos dr. mond pár szót a lóról, a lókedvelő magyar embernek e nemes állat iránt érzett nagy szeretetével. Az állatfkiállítás. Az állatkiállítás megtekintésére kerül most a sor. Köllő elnök a szomszédos baromvásártérre vezeti át a közönséget és a bíráló bizottságot, melyet a vendégek közül új tagokkal egészítenek ki. Előbb a lovak megtekintése és megbírálása történik meg. A felvezetés során a nehéz teleltetés és a folyamatban vő lázas tavaszi munkálatok ellenére is igen szép, értékes és nagyszámú állomány kerül bemutatásra. Egymás után vezetik elő jól különböző fajú és korú méneket, kancákat, heréizeket. A bizottság minden egyes állatra megteszi megjegyzéseit, miáltal a gazdák és az érdeklődök ismereteink gyarapításához is hozzájárul. A lovak megbírálását a szebbnél-szebb szarvasmarhák, bikák, tehenek, ökrök, üszők és tinók megtekintése követi, aminek folyamán az az örvendetes nézet alakul ki, hogy a gyergyói gazdaközönség a mostoha® Viszonyok mellett is gondot tudott fordítani állatállománya minőségének fejlesztésére. A szomszédos községek felvonulása. Ezt a pontot nemi találjuk meg a programaiban. Talán a rendezőség semszámolt vele. Méltán keltett tehát érdeklődést s okozott kedves meglepetést Már délfelé járt az idő, amidőn ficánkoló méneken nyargaló futárok jelentik, hogy a szomszédos községek népe s ünnepélyes felvonulásban közeledik Gyergyószentmiklós felé. Türelmetlenül várakozunk végig csatangoljuk a nagy kiterjedésű vásárteret, mialatt a lacikonyhák párolgó ételekkel és a biüffék húsi fékkel terhelt asztalai előtt víg társaségok kerülnek össze. Dél is elmúlt, amikor muzsikaszó verődik felénk a Főtér felől .Hosszú menetben, hol gyalogszerrel, hol négylovas, négy, hat, nyolcpiros szekereken szép székely leányok kackiás székely asszonyok és nyalka legények közelednek a kiállítási terület felé. Már itt vannak elől a cigányok, utánuk a magyar motívumokkal* díszített jármű szekereken az egymásba ölelkező kilyénfalviak, majd Alfány Újfalu és Tekerőpatak népe. Mind ünneplőben, mind ünneplő arccal, mind dallal az ajkukon, drága, szivünkbe markoló magyar dalokat, melyet elkap és meghordoz a tavaszi szellő a havasokra tekintőmezők felett.... Most előttünk vonulnak .. ránk mosolyodnak, összecsillan száz és száz székely leánnyal, legénnyel és férfival a tekintetünk és feláll a szavunk. Valami elfojtja a torkunkat, ami mintha fájna, de mégis szép és jóleső.... A kalapunkat lengetjük,mert nem mutathatjuk meg a szívünket. Már le is telepedtek. A szekerek egy nagy táborban állanak a terület közepén. Oda megyünk, hogy mondjunk nekik valami szépet, valami meleget, de nem tudunk beszélni. Makkay dr. a gazdasági egyesület titkára segít ki a bajból. Látjuk, hogy ő is ugyan azt érzi, mint mi. Egy szekérre ugrik fel, magas alakjára száz és száz szemre kint fel, várakozással*, azt hisszük be* szélni akar. És ekkor valami olyan történik ami felnyitja szájunkat. Makkay dr. a himnusz éneklésébe kezd... Száz és száz alak nyílik imára,a kalapok lerepülnek, a bensőkből, miért, miért nem, a legdrágább kincs tör elő a szemekre — könnyeinken törik meg a tavaszi napsugár. Szívből fohászkodunk A feszültség alább hagy, kört formálunk, a falusi cigánybanda körül, amely rázendít a székely csürdöngölőre. Elnéznék estig a táncot, de az idő már későre jár. Szépséges leányok mosolyogva kínálják a cigánypecsenyét, köszönjük, nekünk társasebédre kell mennünk. Diszebéd. A Laurentzy-szálloda tiszta és ízléses éttermében foly le a bankett.."Ott vannak a helyi és vidéki gazdák reprezentánsain kívül a vendégek és a város részéről Florea polgármester, valamint Sascu rendőrfőnök. Az első kiköszöntőt Kellő Ignác mondja a királyra, akitől annyi szeretet kér, amennyi lojalitással a magyarság viseltetik a korona iránt. Beszédét a felköszöntők egész sora követi. Görög Joachim mélységekben látható de a humor aranyszálaival átszőtt felköszöntőjében egy talicska földről beszél arról a lehetőségről, ami mindnyájunknak megadatott, s amelyből jóakarattal, igyekvéssel a legszebb virágokat lehet elővarázsolni. Florea polgármester magyar nyelven üdvözlia gyergyói magyar gazdatársadalmat s méltatja annak munkáját. Carmen Sylva egy gyönyörű meséjén keresztül világítja meg azt a tényt, hogy a népek mindig megtalálják egymást. Márton Lajos birtokos lelkes szavai után Orbán Balázs, a Marostordai Gazdasági Szövetség elnöke, a «Barázda» szerkesztője fejti ki a gazdanap jelentőségét, és a gazdatársadalom öszszetartásának szükségességét. Nagy tetszéssel fogadott felköszöntője után Szabó György Csíkszeredai földmivesisk. igazgató, mint a földművelésügyi minisztérium kiküldöttje ajánlja fel támogató munkáját. Majd ismét Köllő Ignác és Görög Joachim beszélnek. Köllő köszönetet mond a sajtónak, legelsősorban a Brassói Lapoknak, mely minden magyar ügynek készséggel áll szolgálatára s a gyergyói gazdanap jelentőségét felismerve, azon képviselteti magát. (Köszönetet mond továbbá a városnak, amely bizonyos feltételek mellett ötezer lejjel járult a gazdanap rendezéséhez. Elismerését és köszönetét nyilvánítja a támogatásért a vidék vezetőinek és a járás főszolgabírójának. Görög Joachim Barabássy József, ügyvezető titkár érdemeit sorolja fel. Barabássyt, akinek kezében három hét előkészítő nagy munkájának minden szála összefutott, ahogy kivette az oroszlánrészt a munkából, úgy oroszlánrész illeti meg az elismerésben is. Nem kevésbbé Makkay dr.-t, aki a kézműipari kiállítás elrendezési munkáját, a vendégek fogadását és elszállásolását, napot éjje és éjét nappá tevő fáradhatatlan buzgalommal intézte. A felköszöntők után a jó hangulatban lefolyt díszebéd befejeződött. Sietni kellett, mert még sok programmpont várt megoldásra. A kézműipari kiállításon. Mialatt a bíráló bizottság a díjak odaítélésével foglalkozott a közönség átvonult a polgári iskolában elhelyezett kézműipari kultitás megtekintésére. Két terem zsúfolásig van megtöltve a székely kézügyesség minden fajtájú produktumával. A székely ezermesterség hű tükre az a sok kiállított tárgy. Minden elgondolható kézműipari cikk feltalálható a nagy gonddal összeválogatott s bármelyik nagy és kivalgó városnak díszére való kiállításon. Szőttesek, népies motívumú kézimunkák, ipari cikkek sorakoznak egymás mellett, valósággal csodálatba ejtve a minden vidéki eseményt hanyag gesztusokkal elintéző városi embert Itt egy remekbe csinált miniatűr motor kapja meg figyelmünket, amely, ha kell, meg is indítható. Ott egy kovácsmester patkól meg egy tojást, s dísztárgyat állít elő belőle. De ki tudná elősorolni mindazt, ami van és ami meglepő. Barabássy Józsefné rafia munkái megl©pőek. Korbulyn egyszerű szövőszéken előállított keleti szőnyegei, melyeknek színezését is maga kombinálja, dominálják a kiállítást, s valóságos kincseket érnek. Karácsony Minka is ezen a téren produkál szebbnél szebb szőnyegeket, melyek mellett művészi gobelinek és más kézimunkák ragadják meg a figyelmet. Székely Krisztina magyaros faliszőnyegei, Magyari Katalin, Fülöp, Ákosné, Fodor Anna kézimunkái egytől egyig a legnagyobb dicséretet érdemlik meg. Úgyszintén Cziffra Józsefné, Ferenczy Ilonka és Köllő Erzsike saját tervezésű munkái, melyek művészi készségről és alapos hozzáértésről tesznek tanúságot. És amit legelőször kellett vol