Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)

1922-06-25 / 142. szám

Mai szántunk 12 oldal. Van-e válság, vagy nincs válság a kormányban, és a liberális pártban, bennünket kevéssé ér­d­ekel. Elvi okokból bizonyára nem csi­­nálnak sem kabinet, sem­ pártkérdést, s a személyi tülekedések pedig ránk néz­ve kisszerűek és unalmasak. Hogy Mo­­soiu tábornok megy-e, vagy marad, An­geleseu marad-e vagy megyz, Vintilia és Vaitoianu mennek-e vagy maradnak, Horescu és Mardarescu maradnak-e **úgy mennek, miikor ugyanakkor a cég, a rendszer, a hatalom marad, igazán kicsi dolog. Legfeljebb azok szempont­jából fontos, akik mennek, meg azok szempontjából, akik helyükbe jönnek. A kormány mint ilyen, a külpoliti­kai és pénzügyi siker rózsaágyán rin­gatja magát s dehogy­­is csinál belőle gondot,ha az úgynevezett fiatalok fron­­dörösködnek, vagy a hatalom vasrácsos kapuját kívülről egy kicsit rázogatják. A génuai és párisi pezsgős ebédek és vacsorák meg a belgrádi fényes lakoda­lom örömei után nem szabadt semmi fárasztó vagy zaklató ügynek megzavar­nia az emésztés fontos folyamatát. Bratianu miniszterelnök két nagy alkmióban, melyekben a m­aga nsgfysagját is pár méterrel magasabbra emelte, a­ világfi előkelőségével, flegmájával és finomságával elintézte mind Besszará­bia, mind a nemzeti kisebbségek ügyét. Arról egyáltalán nem eshetik többé szó, a maszatos ,szovjettel nem­ is érde ■nes szóbaállani, a kisebbségek arcátlan egy­ét pedig majd a szolgák fogják a első tapintattal elhessegetni akképen, hogy a kormány becses orrában ne es­sék bántó (Ms. Bratianu Vintila, mint uj Mózes a nagyhatalmak kiősziveiből pénzforrást fa­kasztod s ezt a műveletet olyan ékes­­szólón, olyan f­ürészi furfanggal, s any­­nyi hókuszpókusszal adta be a nagyér­demű és kiskritikájú közönségnek, h­ogy­ m­indenki legalább egy millió lejjel gaz­daga­bbnak érzi magát. S miután a kormány e pompásan végzett munka után a kéj és kényelem rózsaágyán ringatódzik, ideje, hogy a közvélemény is átadja magát a boldog semmittevés, semmiregond­olás édes szenderének. Most már nincs többé kül­politikai válság, a millióik Fáraó sza­­rvára riadtan elnémultak, a milliárdok pedig itt hevernek előttünk garmadában,­­csak éppen vagonok kellenek, hogy el­szállíthassuk. És mikor ilyen édeni gyönyörök tel­jében fürdik az­­ország, igazán ostobaság csak arról szólni is, k­ni is: marad-e vagy megy Vaitoianu, maradnak-e vagy mennek Florescu, meg Angelescu. ?. Ta­lán bolondok, hogy mennek, mikor olyan boldogok, hogy jöhettek. Az úgy nevezett fiatalok beleöregedhetnek a fi­atalságukba, míg ez a sikerekben gaz­­­­dag kormány felébred a rózsaszínű ál­mából. Itt már csak ciklon, vagy föld­rengés csinál változást. .De megtörténhetik az is, hogy egy hatalmas kéj, mint a sakktábláról a figurákat, úgy söpri el a mai »liberá­lis« rendsz­er folyton kérődző mameluk hadát. (Kolozsvár, június 23.­) Maniu Gyu­la a Diminea­ta munka­társának a liberá­lis párt előtt tárgyalásra kerülő törvény­javaslatokra vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — A jelenlegi törvényhozó testüle­tek nem az országéi, hanem a liberális pártéi és megengedetlen eszközökkel, törvénytelen módon választottak a Bra­­tianu kormány által, ki inparlament­áris módon került kormányra. Törvényessé­güket és hozamndó bébk­er­ataik törvé­nyességét nem fo­gnuk elbuterai. •’ Egész­ erőinkkel, s megvagyose­l győ­ződve, hogy teljes sikerré­ fogunk­­,m deni . -Kotván­y távolításáért is a li­berális törvényhozó testületek tata­l­ta­tásáért.­­ — A jövó törvényes és szabad lasztásokbólis kialakuló parliament ■ ■ át fogja vizsgálni a parlament minden ha­tározatát. — Ezért nem sok gondot okoznak nekünk azok a terhes kötelezettségek, melyeket ez a parlament hajlandónak mutatkozik az ország válláral rakni. Sem pedig az erdélyi és bánsági kulturá­lis, szociális és gazdasági intézmények felien készülő érdekeltség és ellenséges , érzelem sussalita lépéseik n am' *■ a* ^.eJL nek. _ — Legrosszabb esetben addig érez­tetik kártékony hatásukat, amíg ez az álparlament fenáll . A, kincstári bonok konszolidálá­sa sikert csak a külföldi bankárok­ szá­mára jelent. Amennyire máig ismerem a helyze­tét, a kincstári bonok, úgynevezett kort szolidálása csak a külföldi bankárok sikerének látszik és az államhatalom megalázkodása magánintézetekkel szem­ben. Ami az agrárreform finanszírozásá­ra vonatkozólag a Bahcar Agyarának adott megbízás visszavonását illeti, ez egyet jelent a szebeni nagy nemzeti ta­nácstól elfogadott s a­ király által szemle­sített határozatának a megsemmisítésé­vel. — Egyes magán jogi természetű szer­ződéseknek és kötelezet­tségeknek sem­­misbevétele. Erdély és a Bánság gazda­sági érdekeinek valósá­gos üldözés© csők egy-egy látriszemre azoknak a nagy csa­­pásoknak,­­ amelyekkel a liberális­ párt Erdély és Bánság egészséges és sajátos életét meg akarja fojtani. — Ez azonban nem fog nekik sike­rülni.. — fejezte­ be szavait Maniu Gyu­la. (Bukarest, jun. 23) A Lupta a Take Jonescu halálával előállott helyzetről a következőket arja: »Az érdekelt politikusok, mihelyt a Take Jonescu halála nyomán kelt meg­illetődés némileg enyhült, azon kezd­tek gondolkozni, hogy minő intézkedé­­seket kell tenniük avégből, hogy a kül­politikában fenyegető komoly zavarok elkerülhetők legyenek. Ezek szerint híre jár, hogy a dérnek ráták, egy része elhatározta, hogy a blokk- alakit,iftás,j­ó rányaló ki­tekvés­­ét folytatja Jorgával és Maniuval, kik kö­zül utóbbi lenne hivatva a szóban for- ' gó blokk irányítására. A Take Ionescu vezetése alatt állott blokk állítólag arra törekszik, hogy Jor, fiával és Maniuval együtt­­ megvessék egy nagy nemzeti demokrata pártnak az alapját, melynek a regátra, Erdélyre Bukovinára nézve egységes programon­ja volna.­­ Ami az utolsó­ tartománybeli pártot illetné, annak vezérségét Flondor Jan­cura ruháznák, ki Take Ionescunak nagy csodáló­ja volt, s ki egész politikai pályáján át károsnak tartotta a de­mokráciának a liberális kormánypár­tot és állandóan követelte, hogy ala­kítsanak egy olyan pártot, mely a be­csületek, haladói és­ a kormányképes elemeket foglalja magába. Sőt ezen eszme pártolóinak egyes köreiben már Stelian Popescu nevét is emlegetik. Értesüléseink szerint a fent vázolt megoldást örömmel fogadná Maniu és a többi politikus is. Ezen üggyel kapcsolatban lépések történtek abban az arányban, hogy Ti­­tulescu térjen­­vissza az országba.­­Még a néppárt körében is feltétlenül szükségesnek tartják egy, ellenzéki blokk alakítását s habár egyfelől Maniu és Jorga, másfelől Averesen tábornok és Argyloian^ ILp^f t­jnwan* wb .az érb­üte­­lési pont, mégis előrelátható­, "hogy egy­­mással korrekt érintkezést fognak fenn tartani, mert a liberális kormányzást egyik ellenzéki párt sem tűrheti to­vább.­­ Kopovics Mihail, erdélyi nemzeti párti képviselő Kolozsvárra utazik, hogy a különböző politikai pártvezérek­kel folytatott megbeszéléseiről beszá­moljon és kérje, hogy sürgősen hozza­nak határozatokat és azok végrehajtá­sát azonnal kezdjék meg. Így tehát még a hónap folyamán megtudjuk, hogy mi­lyen alakot k ölt­­az ellenzék akciója, me­lyet Take Ionescu váratlan halála tel­jesen kizökkentett menetéből. A liberálisok és az alkotmány. (Bukarest, június 23.) Az Adeverul írja: A kormány a rövid­ parlamenti ülésszakot, mely most zárult be, arra használta fel, hogy egy szűkebb körű al­kotmánytervezet szerkesztő bizottságot nevezzem­­ ki. A bizottság megalakításával s azzal, hogy munkálatait a nyilvánosság előtt folytatja, a kormány bizonyára azt a célt tartotta szem előtt, hogy a rezsim életrevalóságát bizonyítsa, mert azt sdem­­is képzeljük komolyan, hogy a mai parlament komolyam vegye­ alkotmá­­nyozó jellegét. , Valóban gondolhat-e arra a kor­mány, hogy az Egyesült Románia alkot­mánya egyetlen pártból álló parlament m­ű­ve lehet, melyet úgy választottak, m mint ahogy ezt választották s amelyből az ellenzék képviselői teljesem hiányoz­nak? ! Nem kételkedünk abban, hogy a li­berálisok képesek arra, hogy ezt a bal­gaságot elkövessék, hiszen ezt már egy­szer megtették 1883-ban. Ma azonban a helyzet lényegesen más. Ma nem a régi alkotmány módoosításáról van szó, hanem az új országi számára való új al­kotmány kidolgozásáról és nem tudjuk elképzelni, ho­gy a liberálisok olyan vak­merőek lennének, hogy Erdélyre egy olyan alkotmányt mernének erőszakol­ni, melyet az ő klubjuk az erdélyiek minden részvétele nélkül alkotott. Ez a kísérlet teljesen hiábavaló volna. íme ezért a liberális bizottságok mű­­ködés­e senkit sem fog megtéveszteni. Az egységes Románia alkotmánya csak egész Románia szabad választásokból ki­került parlamentjének műve lehet. Románia is hágai konferencián. (Bukarest, június 23.) Diamandi, a hágai konferencia román kiküldöttje az­zal a határozott utasítással utazott fel Hágába, hogy a besszarábiai kérdés vi­tájának újból való napirendre tűzésébe ne egyezzék bele, aminthogy Románia azt a genuai konferencia után véglege­sen elintézettnek tekinti. Minden más kérdésben Románia a kisantant államaival szolidáris lesz és Franciaországgal és Angliával egy ne­mseten marad. de­doiescu temetése. (Bukarest, jun. 23) A kormány gon­doskodott róla, hogy Take Ionescu holttestét hazahozzák és temetése itt ál­talános nemzeti gyászünnepség kereté­ben történjék. ) A­ római román követség már meg­kapta a szükséges utasításokat a holt­test hazaszállítására nézve. A temetés tíz napnál hamarabbi nem történhetik meg. Take Ionescu halálos ágyánál fele-­sége és Plesnița volt helsingfől Vi kovoli voltak jelen a végzetes percben. Egy Rómából érkezett távirat szerint az or­vosok tegnap este Take Ionescu hulláját bebalzsamozták. Rómából kü­lön vagonban szállították a halottat Mi­lanób­a. Itt délután 3 órakor a vagont a Simplon-vonalhoz csatolják, mellyel .Vasárnap­, június 25-én Kerpenestbe ér­kezik. A határon a konzervatív-demok­rata párt vezérének holttestét a kor­mány, a hadsereg és a megyék küldött­sége fogja fogadni. Hogyha változtatás nem történik, ak­kor a gyász­vonat hétfőn j június hó 26-án délután 4 órakor érkezik Buka­restbe. Bukarestben a kormány, mint a nemzet halottját, fogja örök nyugalom­ra helyezni. .­­ A rangsor lapok Take Jonescuról. (Budapest, jun. 23) Take Jonescu Rómában történt hirtelen halálával az összes magyar lapok részletesen foglal­koznak és méltatják az elhunyt érde­meit és hibáit. Take Jonescu — írják a lapok — Románia legnagyobb államfés fia, a kisantant megteremtője és Magyar­ország legnagyobb ellensége volt. Mint politikus a legszertelene­bbek közé tar­tozott és nagy sikereit elsősorban kiválói szónoki tehetségének köszönhette. A volt miniszter állandóan tevékenykedett és szívgörcs okozta halála most is agi­­táció­s útjában érte Rómában. Manta, gyula vezetésével ellenzéki biok alakul. Maltin nem ismeri el a liberális parlament határozatainak törvényességét. — „A jövő törvényes parlament fel!!! fogja vizsgálni a liberálisok minden határozatát“ Előfizetési kr Vidékre egy hóra 26 lei „ negyed évre 75 „ „ fél évre 145 „ „ egy évre 280 „ Helyben 1 hóra 20 lei „ negyed évre 60 „ „ fél évre 120 „ „ egy évre 240 „ Kézbesítési dij 5 lei Főszerkesztő : S­Z­E­L­E BÉLA dr. POLITIK­AI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA XXVIII. ÉVFOLYAM. KMSOV­ERiSisé, 1922. Júmius 25. (Vasárnag.) 142. SZÍR. Hornig pénzügyi diktátor. (Bécs, junius’ 23.) Az osztrák kor­mány a lezüllött pénzügyek szanálása érdekében dönttő lépésre határozta el magát. A­ tegnapi minisztertanács a bi­z­ottsá­gok által előterjesztett uj pénz­­ügyi programmot tanulmányozta át s elhatározta, hogy azt azonnal a nemzet­gyűlés elé terjeszti. Egyben pedig a ta­karékossági programol keresztülvitelére Hornig dr.-t pénzügyi diktátorrá nevez­te ki. "

Next