Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)

1922-06-25 / 142. szám

1922 június 25. A’katolikus püspökök 'konferenciája Bann miniszterrel. : új alkotmány és az egyházi autonómia.­­ (Gyulafehérvár, június 23.) A ró­mai katholikus püspökök konferenciá­ját­ az eredeti­ tervtől eltérően Gyulafe­hérváron tartották­ meg. Folyó hó 21-én 22-én folyt le az értekezlet,, ame­­lyen Bann kultuszminiszteren lés a ven­­glátó Majláth Gusztáv gróf püspök kön kívül Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Bretik, volt tábori püspök és Szám­án Róbert prelátus vettek részt. A két utóbbi a nagyváradi illetve a szat­mári püspököt képviselte. A tanácsko­zások, melyek a püspökök és a kultusz­miniszter között folytak, inkább csak­­ formatív jellegűek­ voltak,­s a katholi­kus egyház és az állami közötti jogvi­szony rendezésére vonatkoztak. Fon­tosságuk azért nagy, mert az új alkot­­­ány előkészítő munkájával állanak kapcsolatban. A püspökök részletes tájékoztatás­ul szolgáltak a miniszternek egyház­ági kérdésekben, amellyel kapcsolat­on hangsúlyozták­ az egyházi auton­ó­miában rejlő iskolafenntartó jogot, a­melynél fogva főiskolákat és egyeteme­ket is felállíthatnak­. Egyben kiejtették álláspontjukat arra az eljárásra nézve,­­melyet a katholikusi egyház és más egy­házak között felmerülő­­vitás kér­­é­sök esetén alkalmazhatónak tartanak. Ezekkel szemben nem­ került szó­ba az értekezleten a Rómával kötendő konkordátum, amely a román állam és a katholikus egyház közötti jogviszony­­szabályozására szükséges. A Brassói Lapok gyulafehérvári tu­dósítój­ának alkalma volt­ az ér­tekezlet befejezése után beszélgetést folytatni Banu kultuszminiszterrel. — Gyulafehérváron a római kath. püspökök konferenciáján — mondotta a miniszter — ugyanazon célból vet­tem részt, mint a görög katholikusok értekezletén Nagyváradon.. A cél mind­két esetben ugyanaz, egyfelől a két katholikus egyház és az állam, másfelől a katholikus és más egyházak közötti jogviszony rendezése. Egyelőre a kü­­lönböző nézeteket és­ felfogásokat kí­vánt­am megismerni,­ hogy azokról a kor­mányt tájékoztathassam. Tudósítónk megkérdezte a minisz­tert, hogy vájjon az egyházi autonó­miák mai formájukban fenntartatnak-e az új alkotmányban? A miniszter kissé elgondolkozva fe­lelte: Úgy hiszem, igen. Hogy képzeli el miniszter úr — kér­dezte tovább tudósítónk — milyen lehet a kötendő, konkordátumi és az alkot­m­ány­ alapelvei között a harmónia? —■ Mi sémi természetesebb — vála­szolta Banu minisz­ter — hogy Rom­fi­rm senkivel és semmiféle hatalommal nem köthet olyan szerződést, amely az ország alkotmányával ellenkezik. — És mi­­korra gondolja miniszter­em a konkordátumi megkötését? — Az ilyesmit sohasem lehet előre tudni; lehet, hogy, már egy hét miírva de lehet, hogy­ egy év is beletelik, fa míg egyezséget köthetünk Rómával. A miniszter végül kijelentette, hogy az alkotmányozó bizottságban a kisebb­ségek számarányuknak megfelelő kép­viselethez jutnak. •. J . ! Súlyos válság készül Boszniában és Hercegovinában (Bécs, június 23)? A Reichspostnak jelentik Laibachból. A szlovenec vezér cikkében foglalkozik a boszniai és her­cegovinai mohamedán szervezetek­ Be­rajevóban megtartott nagygyűlésének­ lefolyásával, amelynek során a moha­medánok többsége úgy határozott, hogy lépjenek ellenzékbe és a kormánnyal szemben ragaszkodjanak szigorúan az autonomista állásponthoz. A nagygyű­lésnek ez az állásfoglalása belgrádi kor­mánykörökben lesújtóan hatott ,és attól tartanak, hogy a legközelebbi időben súlyos válság kezdődik Boszniában és Hercegovinában.­­ Az angol küldöttség tanul­mányútja. Bukarestből jelentik: Az an­gol kölcsön ügyében a fővárosban tar­tózkodó londoni küldöttség tagjai Bu­karestnek és környékének megtekintése után ellátogatnak Braila, Galacz, Sulina és Constanza városokba, továbbá meg­tekintik az erdélyi ipartelepeket, is. BRASSÓI SHI'N­K ­­­anhl Vailoima belü­gyminiszter távirata a Brassói Lapokhoz. A miniszter vizsgálatot rendelt el a Csíkszeredái, csikvacsá­cs!, Hi úi ! és fényéül hatalmi túlkapások ügyében.­­ A belügyminiszter a vizsgn­ath­­oz a Ihassai Lapok szerkesztőségét is meghívta. (Brassó, jan. 23.) Ma este legna­gyobb­­és mondhatjuk legkellemesebb meglepetésünkre táviratot kaptunk Vai­toianu belügyminiszter úrtól. A minisz­ter ebben a­­sürgönyben azt közli ve­­­lünk­, hogy úgy­­a Csíkszeredát, mint­­mindazon székelyföldi hatalmi túlka­pások ügyében, melyeket a Brassói La­pok­­ pénteki vezetőcikkében, a belügy­miniszterhez intézett interpellációban­­szóvátett elrendelte a vizsgálatot és vizsgálathoz meg fogják hívni a Brassói Lapok szerkesztőségét is. * A miniszter távirata teljes szövegé­ben a következő: Bukarest, 542. szám, 108 szó., június 33. Feladatott 18 óra 30 perckor. A Brassói Lapok szerkesztőségének. Brassói. A Brassói Lapokban a Csíkszeredai rendőrkapitánnyal kapcsolatban meg­jelent cikkre van szerencsém értesíteni, hogy még mielőtt közleményükről tu­domást szereztem volna, megbíztam váratra dr. igazgatót­, a­­kolozsvári bel­ügyi reszort vezetőjét, hogy vizsgálja m­eg az esetet és hallgassa ki Balogh Géza Csíkszeredai bankigazgatót. Ezen alkalommal Vararjai dr. igaz­gató­ meg fogja vizsgálni a lapjába is­mertetert négy pontot is. Felkérem, hogy a vizsgálaton ,akár a szerkeszti) úr, akár a szerkesztőség valamelyik tagja vegyen részt. Felkértem Varar­it dr. A békeszerződés?­­51. cikkei alap­­ján v­aidazok a volt magyar állampol­­gár­ok akiknek illetőségi községe a mai Románia területén fekszik, tekintet nél­kül lakóhelyüikre, 1921. július 26-án már elvesztették magyar állampolgárságukat minden honosítási­ eljárás, vagy egyéb hatósági intézkedés nélkül jogérvénye­sen Románia állampolgáraivá váltak. Ezen intézkedés és megállapítással szemben ugyancsak a békeszerződés 63 .cikke megengedi a Románia területén maradt és itt illetékes állampolgárok­­nak, hogy egy éven belül, vagyis 1922. július 26-ig volt magyar állampolgársá­guk fenntartását igényeljék, optálják. , Mit mond a rendelet? Az egy évnek lejárta most maár roha­mosan közeledik és igen sokan nemcsak Sorsdöntő elhatározás­­küszöbéhez érkez­­nek, de­­eleget is kell tenni azon forma­ságoknak amelyek alkalmasak­ arra, hogy a mai kis Magyarországban keres­senek új otthont és megélhetést. Azonban ez irányban is, mint sok más kérdésben a nagy­közönség tájé­kozatlan s különösen a vidéken nem tud­ják az emberek, hogy kihez, hová, melyik hatósághoz forduljanak, hogy­­ól­határozott szándékukat kereszt­ül vi­gyék. Úgy vélem, hogy a közérdeknek teszek szolgálatot, ha röviden ismerte­tem az idevonatkozó érvényes intézke­déseket, nehogy a megkísérelt lépések hiábavalók, s eredménytelenek legyenek. A Budapesti Közlöny 1921. szep­tem­ber 30-iki, 218. számában jelent meg a magyar miniszterelnöknek 6500—921. sz. rendelete, a­melyet a bukaresti ma­gyar királyi követség ügyvivője Hory­­András tett közzé az erdélyi magyar la­­pok­ban, még 1921. november 12-én. Ez részletesen leírja ugyan a teendőket, de­­az egész rendeletét valóságosan tanul­mányozni kell, hogy azon szakértő is el­igazodhassék. A legelső kellék az, hogy az optálni akaró legyen szerezze be a­­Románia terü­letén lévő bármely volt magyar község­beli illetőségre vonatkozó bizonyítvá­­­nyát. E nélkül a magyar állampolgársá­got igényelni, optálni nem lehet. Hol kell nyilatkozni?­­ A másik igen fontos kérdés az, hogy hol kell megtenni az opciós nyi­latkozatot? A rendelet 10 §-a értelmé­ben, vagy azon hatóságnál, amelyet Ro igazgató urat, hogy a vizsgálat napját önökkel közölje.­­ A belügyminiszter megbízásából Tranasovics R. Szám 40028. Mondanunk sem kell, hogy a belügy­miniszternek ez az intézkedése és az a készség, hogy a sérelmes ügyekben el­fogulatlanul és a teljes nyilvánosság előtt kíván eljárni, a legjobb érzéssel tölt elmeim­ünket,­ s az egész magyarsá­got is meg fogja­ nyugtatni. Rég­óta vár­juk a kormánynak­­erélyes, határozott és tárgyilagos cselekedetét azokkal a rendszeressé vált hatalmi visszaélések­kel szemben, melyeit, már annyi köny­nyet és vért, fájdalmat és keserűséget fakasztottak, s amelyeknek idáig soha sem volt igazságos bírája. Régóta vár­juk a magyarság felszabadítását az önkény és erőszak féktelen terrorja és garázdálkodása alól, melyeket idáig büntetlenül,s­őt talán a magasabb mél­tánylás és jutalom­ reményében lehetett elkövetni.­­ Vaitoianu belügyminiszter most egyetlen gyors és férfias gesztussal a re­ménytelenséget bizalommá, a fölindult haragot nyugtató, vigasztalássá változ­tatja. Bízunk a megindítandó­ vizsgá­latban, s m­egtisztelésnek tekintjük, hogy­ abban a Brassói Lapok szerkesztő­sége is részt vehet. Talán új rendszer új korszak,­ új­ élet fog ebből a határozat­ból kisarjadni, s amilyen érdeme lesz benne a belügyminiszter úrnak, ép­p annyi szerencséje is az országnak, mely­­­nek a rend és igazság országának kell lennie. Dánia korítványa az optálisok lát­v­átelé­re feljogosított, ilyen rendelet azon­ban mindeddig­ nem jelent meg, a­vagy Mv­agyarország bármely külképviseleti hatóságánál, Bukarestben avagy Kolozs­váron, vagy közvetlenül a magyar ki­­­rályi belügyminisztériumnál, ez utóbbi helyen csakis írásban. Az eljárási mun­kálatokat s a költségeket feleslegesen szaporítja azon intézkedés, hogy azok az optálók, akik az opciós nyilatkozatot valamely romániai hatóságnál teszik­­meg, azok kötelesek ezt a körülményt l és a személyi adatokat vagy a magyar külképviseletnél, vagy a m. kir. belügy­miniszternél bejelenteni. Ezt a kettős munkát azzal­ lehet elkerülni, ha az ille­tő optálók nyilatkozataikat és okmányai­kat közvetlenül vagy Bukarestben vagy Kolozsváron a magyar konzulátusnál, vagy Budapesten a magyar kir. belügy­minisztériumnál teszik m­eg, vagy sze­mélyesen, vagy írásban. A városokban kedvező a helyzet. A városokban kedvezőbb a helyzet, de súlyosabb a vidékeken, mert tudomá­som szerint mindeddig sem a járási szolgabíróságok, sem a községi elöljáró­ságok még eddig nem kaptak utasítást az optálási nyilatkozatok elfogadása és továbbítása végett. Hogy a békeszerződés, valamint a rendelet értelmében az oplálással az a­­kötelezettség jár, hogy az­­o platónak és bejelentett családtagjainak egy éven be­lül el kell hagynia Románia területét, s ki kell költöznie Magyarországba. Fel­­merült itt az a kérdés, hogy ez az egy év, melyik naptól számít? Mert az bi­­­zonyos, hogy egy földesgazda a jövő nyárom, vagyis 1923. júliu­s havában s nem költözhet s aratás idején­ nem hagyhatja itt a termését. A miniszterelnöki rendelet 12.­­pa­ragrafusa szerint a magyar állampol­gárság fenntartására, illetőleg megszer­zésére irányuló optálási nyilatkozat, va­lamint az annak megtételét tanúsító ha­tósági igazolvány még nem jelenti a m­a­gyar állampolgárság fenntartásának, il­letve megszerzésének végérvényes elis­merését. Az optálás ténye ugyanis csak­­akkor­­eredményezi a magyar állampol­­gárság fenntartását, illetőleg megszerzé­sét, ha a m. kir. belügyminiszter m­eg­állapítja, hogy az opció feltételei meg­vannak. Ennek­­ eldöntésén­él az az op­táló majd annak idején a romániai kül­képviseleti hatóság útján lesz értesít­ve. . . Ezt azért hoztam elő, hogy mi ül , ki lássa, miszerint a klikü­ltözkö­dési k­ö­telezettség éve azzal a nappal kezdőtis, amikor erről az optáló értesül, vag­­­y alább is azzal a nappal, amikor ez­ a bi­­­ügyminiszteri crissilés keltezve ! Azért jó ezt tudni, mivel kilátás van ar­ra, hogy a különböző hatóságok vagy­hatósági közegek ezt­­kül nfilképe í­r­ják magyarázni, sőt talán akadni fog olyan túlbuzgó hivatalnok is,­­hogy az illető optálót elköltözni kényszeríti az...» egyszerű oknál fogva, mert opt. ! sí nyilatkozatot tett. Miért is óvatosság , mindenkinek ajánlhatom, hogy az op­tálási nyilatkozatot vagy Kolozsváron va­gy Budapesten a belügyminisztérium­nál tegye meg, nehogy indokolatlan zak­latásnak legyen kitéve. Az is megtörténhetik, hogy az op­tálási nyilatkozat nem jól, va­gy hiány,h­isan van felszerelve. Erről a rendelet nem intézkedik ugyan, de az nyilván­való, hogy ez a hiány nem­ ok a vissza­utasításra, hanem,valószínűleg az illető­től a hiány pótlását fogják­ kiválni. Ezek könnyebben megtörténhetnel­, ha az optáló a magyar hatóságokkal akár személyesen,­ akár képviselete urt is érintkezik. Im­ e hó folyamán Budapesten jár­ván, mint ügyvéd érdeklődtem a szük­séges formaságok iránt a belügym­i­­sz­tériumban, ahol megtudtam, hogai a szükséges okmányokat megkívánj­ák ugyan, de ezek beszerzési nehézségeivel szemben méltányos elbánást fognak ta­nusítani, annyira, hogy a békeszerző­dés ezen humánus intézkedésének szel­lem­e s nem rideg, betűje alapján történ­j­­ék a végrehajtás. A család és vagyon. Tudni kell még az optálónak azt is, hogy vele együtt kiterjed az optálás felesége és 18 éven aluli gyermekeire, esetleg unokáira, a­kiknek szülei nem él­nek. 18 éven­ felüli családtagnak külön kell optálási nyilatkozatot tenni. Válófél­ben lévő, vagy külön élő házastársak optálási­ ügye esetenként külön elhira­lás tárgyát k­épezi, tetsei mellruivos emberies szempontok döntenek. A miniszteri rendelet 7. paragraf­sa szerint az optálókat megilleti az a j­og hogy megtarthatják kiköltözésük után is Románia területén fekvő ingatlanai­kat, az azok műveléséhez és használatá­hoz szükséges felszerelésekkel egyetem­ben. Jogukban áll továbbá az optálók­nak, hogy bármi néven nevezendő ing­ó vagyonukat új letelepedési helyükre magukkal vigyék és emiatt semi kilépési, sem belépési díjakkal vagy illetékekkel nem terhelhetők. Ez azt is jelenti, hogy akik később szándékoznak Románia te­rületéről elköltözni, mert hiszen ez, az egyéni szabad mozoghatás szempontjá­ból eltiltva nem lehet, h­ogy azok a­­ jelzett kiviteli és bevételi illetékek alól mentesítve nem lesznek. . Magától érlelődik, hogy akik optálás folytán Románia területéről elköltöznek azok az állam, községi, felekezettel szem­ben fennálló összes köztartozásaikat le­róni kötelesek azon hónap utolsó nap­jáig ,amelyben elköltöznek. Technikai nehézségek. Szándékosan hagytam Utoljára a rendelet­ 11. paragrafusát, amely felso­rolja azon kérdéseket, amikre az op­tálónak felelni kell, s­­azon okmányokat,­­amiket az optálási nyilatkozathoz­­­e kell csatolni. Ezek beszerzése igen köny­nyűnek látszik. Ámde hogyan szerezze be házasságlevelét, aki pl. Szabadkán tehát Szerbia területén kötött házassá­­got, vagy a gyermekek születési anya­könyvi kivonatát, akik egyike Csehszlo­vákia területén, másika Ausztria s a­­harmadik Szerbia területén született s amely okmányokat nem­ lehet beszerez­ni. Ezen esetekben tolul előtérbe a mél­tányos elbánás s a miként én közvet­lenül tapasztaltam, egy kis jó­akarattal, befolyással áthidalhatók. Egyébként pedig szükség van első­sorban illetőségi bizonyítványra, melyet minden község köteles kiállítani, de ha ez nehézségbe ütközik, ezen is lehet se­­gíteni. Szükséges keresztlevél, házasság levél, a 18 éven aluli gyermekek szüle illési anyakönyvi kivonata s a vallást igazoló okmány. A lényeg az, ho­g­y aki rászánta ma­g­át .e fontos lépésre, az kellő időben, t. i. 1922. julius 26-ig készítse el s adja be optálás iránti nyilatkozatát s a szűk 1922. Julius 26. A magyar optálás. Irta: dr. Barabás Béla. Mikor kell kiköltözni?

Next